Schmidt Gabriella – Hetényi Ádám: Adalékok a dunaszekcsői német tájnyelvhez

A könyv borítója

Sajnos túlzás nélkül kijelenthető, hogy a helyi nyelvjárások különböző mértékben ugyan, de „szinte a szemünk láttára”, az azokat még beszélőkkel együtt halnak ki. Ugyanez a helyzet a dunaszekcsői helyi sváb dialektussal is, melyet ma már gyakorlatilag nem hallani az utcákon. A települést korábban magyarok, németek és szerbek lakták, melyek közül a magyarországi németek a lakosság egyharmadát tették ki, legtöbbjük pedig tudott magyarul is. Habár a magyar nyelv erős hatással volt a helyi rajnai frank kevert nyelvjárásra, utóbbi egészen a második világháború végéig a hétköznapi, általános nyelvhasználat részeként megőrizte főbb jellemvonásait. A későbbi, megállíthatatlan nyelvvesztést számos helyi magyarországi német elűzése és az azt követő vegyes házasságok is felgyorsították.

Az előszóban azt olvashatjuk, hogy ez a könyv a teljesség igénye nélkül készült, nem nyelvészek, hanem két némettanár munkájának köszönhető. Belelapozva azonban rögtön láthatjuk, hogy igen alapos, értékes és egyedi munkáról van szó, melyben a helyi német nyelvjárás legalább egy töredékét sikerült ily módon megmenteni.

 

 

 

 

Continue reading „Schmidt Gabriella – Hetényi Ádám: Adalékok a dunaszekcsői német tájnyelvhez”

Ivanicsné Szing Mária et al. (szerk.): Móri Német Tájszótár

A könyv borítója

Vajon mit kellene megmentenünk a magyarországi németek múltjából, mit lehet manapság újra élővé tenni, miből áll a mai identitás? Kérdések, melyekre valószínűleg mindenki máshogyan tudna válaszolni. A táncok, a zenedarabok és a dalok szerencsére viszonylag jól megmaradtak napjainkra is. Csaknem minden, amit a kultúrházak színpadjain az 1950-es évektől a rendszerváltozásig megtűrtek és bizonyos mértékig támogattak is, máig megmaradt. A helyi nyelvjárás nyilvános használatára a szocialista rendszer lazulásával az volt a jellemező, hogy ugyan tiltva nem, de mondhatni teljesen tűrve sem volt. Bizonyos érzékkel és előképzettséggel a zenét, a táncot, a gyermekjátékokat és a mondókákat, a népszokásokat, de még a hagyományos ételek megfőzését is napjainkban akadályoktól mentesen lehet megtanulni. Ehhez kottákra, a koreográfiák felvételeire, a szokások és a receptek leírásaira, korabeli fotókra, illetve néhány óra vagy hét gyakorlásra van szükség. Még könnyebb a dolgunk, ha még élnek azok, akik ezeket személyesen is be tudják tanítani. A nyelvjárás esetében sokkal nehezebb lenne a dolgunk, ugyanis ahhoz sokkal több erőfeszítésre és időre lenne szükség, illetve bizonyos nyelvi közeg is szükséges hozzá. Continue reading „Ivanicsné Szing Mária et al. (szerk.): Móri Német Tájszótár”

Christina Arnold: Wolki und ihre Freunde

A könyv borítója

Mindig nagy öröm egy-egy kortárs magyarországi német irodalomi mű megjelenése, ritkaságuk révén még nagyobb örömmel jár, amennyiben mondókákról, mesékről, elbeszélésekről vagy általában véve gyermekirodalomról van szó. Ezekhez sorolható a 2005-ben, negyedik kiadásban megjelent kétnyelvű verses gyűjtemény, a Zauberhut/Varázscilinder Michelisz József tollából. Ilyen még a Neue Zeitung Alapítvány gondozásában káni magyarországi német nyelvjárásban megjelent (nem csak gyerekeknek való) Reigöd vum Weidepam, illetve a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat által 2017-ben kiadott Kinderreime und Sprüche aus Weirschwar is.

 

 

 

Continue reading „Christina Arnold: Wolki und ihre Freunde”

Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947

A könyv borítója

A Bácska területén található Szentfülöp egykor egy Duna-menti svábok lakta település volt, mely ma Bački Gračac néven Szerbiához tartozik. A könyv szerzője is itt született 1932-ben. Művében a településen töltött gyermek- és ifjúkoráról ír. A falut abban az időszakban már nemzetiségi konfliktusok jellemeztek.

 

 

 

 

 

Continue reading „Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947”

Ceglédberceli füzetek – Das Liedlein ist gesungen – Daloskönyv I. kötet

Bár a könyvborító címzése kissé összezavarhatja az olvasót, jobban megvizsgálva azonban rögtön kiderül, hogy inkább egy keményfedeles könyvecskéről, mint füzetről beszélhetünk. Belelapozva már a második oldalon látható, hogy ez a Ceglédberceli füzetek nyolcadik kötete, de egyben első része egy a jövőben kiadásra kerülő ceglédberceli sváb daloskönyv-sorozatnak.

 

 

 

 

 

Continue reading „Ceglédberceli füzetek – Das Liedlein ist gesungen – Daloskönyv I. kötet”