A magyarországi németek német nyelvhasználatát tekintve a népcsoportot érintő második világháború utáni sorscsapásokat (elhurcolások, vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések) követő időszakot az „elnémulás időszakának” is nevezhetnénk. A svábok kulturális életében bekövetkező lassú javulás ellenére a szocialista diktatúra évtizedeit esetükben nagy mértékű nyelvvesztés jellemezte. Egyre kevesebb a nyelvjárást beszélő. Az ősök egykori anyanyelvét pedig mára a legtöbb magyarországi német gyermek – amennyiben a lehetőség fennáll – mint idegen nyelvet és annak standardizált formáját sajátítja el. De milyen a népcsoport aktuális nyelvi állapota? Milyen nyelvi tendenciák, hatások és viszonyok jellemzik a magyarországi németeket?
Az itt ajánlott, 2021-ben kiadott tanulmánykötet a fenti, illetve a témához kacsolódó további kérdésekkel foglakozik. A kötetben aktuális nyelvészeti kutatásokról olvashatunk, melyek a magyarországi németek mai nyelvi állapotát és identitását taglalják. A kötet hét tanulmányát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hét germanisztika szakos hallgatója írta, melyeket a műben a Sprach- und Sprechereinstellungen (Nyelvi és beszélői attitűdök), Identität und Sprache (Identitás és nyelv) és Zweisprachigkeit im schulischen Kontext (Kétnyelvűség iskolai környezetben) elnevezésű témák alá rendezve találhatjuk meg. Bevezetéseképpen a szerkesztők által jegyzett tanulmány olvasható, melyben többek között a német népcsoport társadalomtörténeti változásairól, valamint az egyes generációk mai nyelvi kompetenciáiról olvashatunk. Ezt követően Miskei-Szabó Réka munkája révén feltárulnak előttünk a gyakorló pedagógusok és tanárhallgatók német nyelvhez fűződő attitűdjei. Waldhauser Szimonetta a Dunántúli-középhegységben élők két különböző korosztályának a helyi nyelvjáráshoz való viszonyát mutatja be. Szívós István a magyarországi németek identitásával foglalkozik. Sós Gabriella egy eddig még érintetlen területet vizsgált: A magyarországi német nők a rendszerváltozástól napjainkig tartó, német nyelvterületre irányuló, házi betegápolás és mezőgazdasági idénymunka céljából tett időszakos munkavállalási migrációjának nyelvi hatásait kutatta. Deé-Kovács Katalin a magyarországi német középiskolák tanulóit a német nyelvoktatáson belüli nyelvtan fontosságáról és helyzetéről kérdezte. Kemény-Gombkötő Krisztina tanulmányában az írásbeliség és a szóbeliség német nyelvoktatáson belüli elkülönítésének problematikája mellett arra is kitért, hogy miért okoz nehézséget a nyelvet tanulóknak az anyanyelviekkel való kommunikáció. Nagy Viktória pedig a német nemzetiségi iskolák nyelvi szintfelmérőit vizsgáló dolgozatával bővíti a kötet tanulmányainak színes egyvelegét.
Ezt a szakmai közönség, illetve az egyszerű érdeklődők számára is hasznos nyelvészeti tanulmánykötetet mindazoknak ajánljuk, akik színvonalas tanulmányok révén szeretnék a magyarországi németek aktuális nyelvi állapotával, valamint identitásával kapcsolatos ismereteiket bővíteni.
Elisabeth Knipf-Komlósi/Márta Müller (Szerk.): Spracheinstellungen, Spracherhalt durch Schule, Identität. Neuere Untersuchungen zur Sprache der Ungarndeutschen
(Nyelvi attitűdök, nyelvmegmaradás az iskola által, identitás. A magyarországi németek nyelvét illető újabb kutatások.
(Budapester Beiträge zur Germanistik ; 83.)
Budapest : Elte Germanisztikai Intézet, 2021.
202. o.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu