Azt gondolhatnánk, hogy a 21. századra a családokban már nem divat a rendszeres, vagy a hétvégi főzés, mert az a ma emberétől túl sok időráfordítást igényel. Hiszen már a házilag készült alapanyagok előállítása, de még a beszerzésük is túl sok időbe, energiába kerülhet, ami túlzottan akadályozná az embert egyéb dolgai elintézésében.
Continue reading „Takács Gábor (szerk.): Császártöltési finomságok”
Hartmann Miklós első, A széna illata című könyvét 2017-es megjelenését követően országszerte különböző fórumokon mutatták be. A regényt, mely 1952-ben, a szerző születésével ér véget, nagyon jól fogadta a közönség. Hartmann Miklóst az olvasói visszajelzések folytatás megírására ösztönözték, így meg is született második műve Örömóda címmel.
Mindig nagy öröm egy-egy kortárs magyarországi német irodalomi mű megjelenése, ritkaságuk révén még nagyobb örömmel jár, amennyiben mondókákról, mesékről, elbeszélésekről vagy általában véve gyermekirodalomról van szó. Ezekhez sorolható a 2005-ben, negyedik kiadásban megjelent kétnyelvű verses gyűjtemény, a Zauberhut/Varázscilinder Michelisz József tollából. Ilyen még a Neue Zeitung Alapítvány gondozásában káni magyarországi német nyelvjárásban megjelent (nem csak gyerekeknek való) Reigöd vum Weidepam, illetve a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat által 2017-ben kiadott Kinderreime und Sprüche aus Weirschwar is.
Köztudomású, hogy a vallás a magyarországi németek mindennapjaiban mindig is jelentős szerepet töltött be. Ha a népcsoport múltjával kapcsolatban szeretnénk többet megtudni, akkor vallásosságának vizsgálata megkerülhetetlen. Azt gondolhatnánk, hogy egy helyi egyházközség történetét feldolgozó könyv viszonylag száraz témát érint: adatok, tények, táblázatok, elemzések, személyi vagy éppen épületeket érintő változások feljegyzéseinek közlését feltételezzük egy ilyen kiadvány esetében. Ez a könyv azonban igen érdekesen mutatja be az újpetrei svábok egyházközségének történetét.
Continue reading „Mammel Ede (Bajtai Zsigmond): Újpetre temploma és plébánosai”
Kalász Márton, a legismertebb magyarországi német származású íróink egyike, 2019. szeptember 8-án ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját.
Téli bárány című regénye magyar nyelven íródott és először 1986-ban jelent meg. Ezt művét a magyar irodalom egyik legismertebb, a magyarországi németek sorsát feldolgozó regényeként jegyzik. Német fordítása – mely ugyancsak kölcsönözhető a Magyarországi Németek Könyvtárában – 1992-ben jelent meg Winterlamm címmel. Ezt követően az irodalomtudósok fókuszába kerülvén különböző elemzések születtek róla.
Continue reading „Gábor Kerekes (Hrsg.): Winterlamm. Studien zu Márton Kalász’ Roman”
Bár a könyvborító címzése kissé összezavarhatja az olvasót, jobban megvizsgálva azonban rögtön kiderül, hogy inkább egy keményfedeles könyvecskéről, mint füzetről beszélhetünk. Belelapozva már a második oldalon látható, hogy ez a Ceglédberceli füzetek nyolcadik kötete, de egyben első része egy a jövőben kiadásra kerülő ceglédberceli sváb daloskönyv-sorozatnak.
Continue reading „Ceglédberceli füzetek – Das Liedlein ist gesungen – Daloskönyv I. kötet”
Habár a magyarországi németek esetében kollektív büntetésről beszélhetünk, a második világháborút követő jogfosztások, vagyonelkobzások és az elűzetés településenként más és más módon zajlottak le. Bár a sorsok között párhuzamok vonhatóak, mégis érdemes azokat egyenként is górcső alá venni. Liebhardt András könyvében a második világháborút megelőző, az alatti, illetve utáni időszak dunabogdányi történéseit dolgozta fel. Igazi különlegesség, hogy a könyvben olvashatjuk nagyapja, Liebhardt István az elűzetésről írt naplóját is.
Continue reading „Liebhardt András /// Liebhardt István: Út az új Heimatba”
A néprajzkutatóknak és történészeknek köszönhetően sok minden feldolgozásra került már a magyarországi német településeket illetően. Így egy régi kép felbukkanása őseink hagyatékából manapság valódi örömöt és csodát jelenthet számunkra. Ilyen örvendetes az is, hogy 2018-ban egy egész könyv jelent meg a törökbálinti viseletekről és szokásokról archív fényképekkel kiegészítve.
Continue reading „Sz. Tóth Judit: Törökbálinti viseletek és népszokások”
Sokunknak lehetnek kellemes, bensőséges gyermekkori emlékei a nagyszülőkről. Egyeseknek talán a nagymamától kapott finomságok, vagy a nagypapával való barkácsolás jut az eszébe. Mások a falusi környezetben eltöltött kalandos nyári szüneteket tudják felidézni. Nagyon különbözőek lehetnek ezek az emlékek, egy azonban biztos, a legszebb élmények egész öregkorunkig megmaradnak az emlékezetünkben. Ezzel a könyvvel kapcsolatban már a címe alapján is arra következtethetünk, hogy a szerző gyermekkori emlékeiről van benne szó.
Continue reading „Wilhelm Divy: Als Großvaters Haus noch stand”
A 2017-es esztendő a Magyarországi Németek Könyvtárában a családfakutatás és az új beszerzések kapcsán két esemény miatt is örvendetes volt. Egyrészt megjelent a „Stader-sorozat” utolsó két kötete, másrészt pedig a könyvtár állománya ezzel a 2016-ban kiadott, összesen háromkötetes, német protestáns betelepülőkről szóló munkával is gazdagodott.