Magyarországi német – Oldal 4 – Magyarországi Németek Könyvtára

Iván Andrea – András Tiborné sz. Frits Mária (Szerk.): Hartai konyha – Hartauer Küche

A körülbelül 3200 lelket számláló Harta mintegy „magyarországi német szigetként a magyar települések közt”, Bács-Kiskun megyében a Duna mellett található. A község több szempontból is különleges. Ahogyan a legtöbb magyarországi német településen, így itt is csak egy itt megtalálható dialektus alakult ki. A protestáns lakosság nagy részét evangélikus, körülbelül negyedét pedig református németek alkották. Érdekes még az is, hogy a 18. században Tolna megyéből is érkeztek a településre protestáns németek. Közismertté ugyanakkor a híres hartai festett bútorok révén vált.

Continue reading „Iván Andrea – András Tiborné sz. Frits Mária (Szerk.): Hartai konyha – Hartauer Küche”

Maria Erb, Maria Wolfart (Hg.): In memoriam Valeria Koch, die es hätte geben können

„A magyarországi német irodalom állócsillaga” – Koch Valériát mint költőnőt a germanista Szabó János szavaival jellemezhetjük a leglényegretörőbben.
Koch Valéria sajnos nagyon korán, 49. életévében hunyt el Budapesten, 1998-ban. A napvilágot 1949-ben látta meg Szederkényben. 2019-ben lett volna tehát 70 éves, mely kapcsán emlékév keretében emlékeztek meg róla. Az eseménysorozat már 2018-ban, halálának 20. évfordulója alkalmából megkezdődött egy a Magyarországi Németek Házában megtartottkiállításmegnyitóval egybekötött megemlékezéssel. A rendezvényt „Koch-Tour“ projektnéven a rákövetkezendő hónapokban több helyszínen is megtartották. A Magyarországi Német Színház Valéria verselt világa című előadásávalcsatlakozott az emlékévhez, melyet végül ennek az emlékkönyvnek a kiadása tett igazán emlékezetessé.

Continue reading „Maria Erb, Maria Wolfart (Hg.): In memoriam Valeria Koch, die es hätte geben können”

Dr. Erdődy Gyula: Görcsönydoboka (Ketsching) története

A „Schwäbische Türkei”, azaz Sváb-Törökország egyike Magyarország svábok által legsűrűbben lakott régióinak. A területen, melyen három megye, Tolna, Somogy és Baranya osztozik, számos sváb település található. Ezek egy tömbben helyezkednek el és korábban összefüggő német nyelvszigetet alkottak. Így nem csoda, hogy a Sváb-Törökország magyarországi német településeiről már számos monográfia és úgynevezett „Heimatbuch” jelent meg.

Continue reading „Dr. Erdődy Gyula: Görcsönydoboka (Ketsching) története”

Wir sprechen Deutsch – Projekt des Valeria-Koch-Bildungszentrums 2018

A 21. században pedagógiai szempontból igen fontos szerepet játszanak az iskolai projektek, hiszen azokban feltétel a tanulók cselekvő részvétele, illetve jelentősen elősegítik a tanulási képességek fejlesztését is. Közösségépítő, identitáserősítő funkcióit a magyarországi német oktatási intézményekben is felismerték. Jó példáját láthatjuk ennek az Abgedreht! – Magyarországi Német Ifjúsági Filmünnepen vagy a TrachtTag-on való aktív, és egyre növekvő részvétel kapcsán.

Continue reading „Wir sprechen Deutsch – Projekt des Valeria-Koch-Bildungszentrums 2018”

Salamin András – Herein Mária (szerk.): Makkos Mária – Maria Eichel

A vallásosság a magyarországi németek életében mindig is alapvető és identitáserősítő szerepet játszott. A különféle kegyhelyekre irányuló zarándoklatok hagyománya a középkorból eredeztethető. Szűz Mária tisztelete nemcsak a magyar katolikusok, hanem a magyarországi németek között is igen elterjedt volt. A Máriabesnyőre, Máriakéméndre, Máriagyűdre, sőt még az ausztriai Máriazellbe tett zarándoklatok is mind a mai napig meghatározó szerepet játszanak a magyarországi németek vallási életében.

Continue reading „Salamin András – Herein Mária (szerk.): Makkos Mária – Maria Eichel”

Bódiné Palyóv Edit (Szerk.): Korbflechter Lied

A Magyarországon élő nemzetiségek, így a magyarországi németek számára is igen örvendetes az olyan kiadványok megjelenése, melyek a gyermekek nyelvelsajátítását, nyelvi nevelését, hagyományápolását segítik elő. Ezek gyakran nemcsak az óvodai nevelés során, hanem családi körben is igen jól használhatóak.

Continue reading „Bódiné Palyóv Edit (Szerk.): Korbflechter Lied”

Rózsás József – Vajta László: Nevezetes németbólyi lakóházak

Helytörténeti monográfiákból, vagy az ún. Heimatbuch-okból az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat egy település múltjáról, annak korábbi lakóiról, még a szokásokról, mindennapokról, illetve akár a helyi gasztronómiáról is.

Bólyról, a magyarországi német kisvárosról, melyet 1950 előtt még Németbólynak neveztek, könyvtárunkban két monográfia is található (Geschichte der Grossgemeinde Német-Bóly; Bóly 1093-1993). Állományunk részét képezi a Deutsche Auswanderer in Ungarn című szakkönyv is, mely a bólyi uradalom területére történő 18. századi német betelepítésről szól. Ez a három könyv igen jól kiszolgálja a kisváros története iránt érdeklődőket. Egy település múltja azonban nem csak általános történeti adatokból tevődik össze, hiszen történelmét annak lakói írták.

Continue reading „Rózsás József – Vajta László: Nevezetes németbólyi lakóházak”

Judit Klein: Die Funktion und Geschichte der deutschsprachigen Minderheitenmedien in Ungarn im Sozialismus

A sajtó általában a mindennapjainkban, de a kisebbségek önmeghatározásában, reprezentációjában és identitásőrzésében is igen fontos szerepet játszott, illetve játszik mind a mai napig. A magyarországi németek korábban soha nem voltak annyira kitéve az asszimilációnak, mint a szocializmus időszakában. Ma már jól ismerjük ennek okait. Mégis a magyarországi németekkel szembeni szigorú kisebbségi politika bizonyos mértékű enyhülését figyelhetjük meg 1956 után. Ugyanez a kisebbségi médiumokra is kihatással volt, legalábbis ha azt vesszük figyelembe, hogy azok egyáltalán létezhettek.

Continue reading „Judit Klein: Die Funktion und Geschichte der deutschsprachigen Minderheitenmedien in Ungarn im Sozialismus”

Maria Erb und Margit Schulteisz (Hrsg.): Haja, baja, Khessje…

Geresdlak országosan is ismertté vált az évente megrendezésre kerülő Gőzgombóc Fesztiváljának köszönhetően. A magyarországi német település Német Önkormányzatának hála az utóbbi években a falu gazdag gasztronómiáját két könyvecskében is dokumentálták. Az Omas Speisen 2 című kiadvány utolsó oldalain az étkezési szokásokkal összefüggő nyelvjárási mondókákat találunk, melyek arra engednek következtetni, hogy a település még sok nyelvjárási kincset rejtegethet.

Continue reading „Maria Erb und Margit Schulteisz (Hrsg.): Haja, baja, Khessje…”

Zsámboki Szabolcs: Népviselet Pilisvörösváron

Pilisvörösvár azon kevés települések egyike, ahol a magyarországi németeket nem sújtotta az elűzetés tragédiája. Ennek köszönhetően sok minden megmaradt a helyi sváb „örökségből”. Pilisvörösvár mára egy olyan magyarországi németek lakta kisvárosnak számít, ahol a hagyományápolás és a szokások továbbadásának folyamatossága nincs veszélyben. Egy dolog azonban – ahogy ez országszerte is megfigyelhető – szinte teljesen eltűnt, ez pedig a népviselet mindennapos használata.

Continue reading „Zsámboki Szabolcs: Népviselet Pilisvörösváron”