A vallásosság a magyarországi németek életében mindig is alapvető és identitáserősítő szerepet játszott. A különféle kegyhelyekre irányuló zarándoklatok hagyománya a középkorból eredeztethető. Szűz Mária tisztelete nemcsak a magyar katolikusok, hanem a magyarországi németek között is igen elterjedt volt. A Máriabesnyőre, Máriakéméndre, Máriagyűdre, sőt még az ausztriai Máriazellbe tett zarándoklatok is mind a mai napig meghatározó szerepet játszanak a magyarországi németek vallási életében.
Ez a 2019-ben kiadott kötet Makkos Mária kegyhelyről szól, mely a magyarországi német település, Budakeszi határában található. A 19. és 20. században már számos könyv és tanulmány jelent meg a zarándokhelyről. A korábbi írásokat ez a kiadvány értékes történeti kiegészítésekkel szolgálja, ugyanis a szerzőknek még 2016-ban a Holl család egy igen terjedelmes családtörténeti anyagot adományozott.
A kegyhely története az 1731-es esztendőig nyúlik vissza, amikor Traub Jánosnak, a budakeszi sváb parasztfiúnak több látomása is volt egy tölgyfánál, amire egy Mária-képet szegezett, és amikor csak elhaladt előtte, üdvözölte azt. Egy év elteltével súlyosan megbetegedett és a fánál imádkozván csodálatos gyógyulásban volt része. Köszönetképpen egy olajfestményt vásárolt, amit a fához vitt. Idővel a Mária-képet egyre több zarándok látogatta, illetve több csodálatos gyógyulás is történt ott. Egy egyházi vizsgálatot követően hivatalos kegyhellyé nyilvánították Makkos Máriát, röviddel ezután 1738-ban már egy fából készült kápolna, 1749-ben a trinitáriusok rendháza és 1768-ra pedig már a templom is felépült a helyszínen. 1783-ban II. József császár feloszlatta a trinitárius rendet és bezáratta a kegytemplomot. 1786-tól a gyorsan rommá váló templomot és a kolostorépületet a Holl család birtokolta, és csak 1917-ben vásárolta vissza azokat a Magyar Katolikus Egyház. Az egyház a romok birtokjogát 1938-ban a szervitáknak adta, akik itt már miséket tartottak és egyre több zarándokot fogadtak. Végül 1947-1950 között újjáépítették a templomot és a rendházat. Habár a szervita rendet ezt követően szintén feloszlatták, Makkos Mária és a templom ma is a magyarországi németek egyik legfontosabb zarándokhelye.
A könyv különlegességét az adja, hogy a kegyhelyhez kapcsolódóan több „történelmi sétát is tehetünk” annak elolvasása közben. Mindemellett igen örvendetes, hogy a magyar szövegek német összefoglalóit is megtaláljuk a gazdagon illusztrált kötetben.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik szeretnének behatóbban megismerkedni az egyik legfontosabb magyarországi német zarándokhelynek a történetével.
Salamin András – Herein Mária (szerk.): Makkos Mária – Maria Eichel
Budapest : Infotop Kft., 2019.
412 o., ill.
Nyelv: magyar és német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében. További információ: info@bibliothek.hu