„A magyarországi német irodalom állócsillaga” – Koch Valériát mint költőnőt a germanista Szabó János szavaival jellemezhetjük a leglényegretörőbben.
Koch Valéria sajnos nagyon korán, 49. életévében hunyt el Budapesten, 1998-ban. A napvilágot 1949-ben látta meg Szederkényben. 2019-ben lett volna tehát 70 éves, mely kapcsán emlékév keretében emlékeztek meg róla. Az eseménysorozat már 2018-ban, halálának 20. évfordulója alkalmából megkezdődött egy a Magyarországi Németek Házában megtartottkiállításmegnyitóval egybekötött megemlékezéssel. A rendezvényt „Koch-Tour“ projektnéven a rákövetkezendő hónapokban több helyszínen is megtartották. A Magyarországi Német Színház Valéria verselt világa című előadásávalcsatlakozott az emlékévhez, melyet végül ennek az emlékkönyvnek a kiadása tett igazán emlékezetessé.
A Magyarországi Németek Könyvtára bizonyos értelemben a könyv keletkezési helye is volt, ugyanis itt dolgozták fel az irodalmi hagyatékot, így kerültek a könyvbe illusztrációként is még eddig kiadatlan művek, jegyzetek, megjegyzések, kézzel és írógéppel írt levelek, illetve a költőnő rajzai. Az olvasót Koch eddig ismeretlen világába különféle utazásairól és a lakóhelyeiről készült fotók vezetik be. Ezek révén több titokra – mint például a borítón levő piros ajkakkal kapcsolatosra – is fény derül.
Ugyanakkor nem csak a költőnőhöz kerülünk közelebb. A Koch übersetzt, Koch – übersetzt (Koch fordít, Koch – lefordítva) című fejezetből megtudjuk, hogy már igen korán, a gimnázium 4. évében az ihlettől felbátorodva – életében elsőként – Rainer Maria Rilke Der Panther című művét fordította le. Talán az olvasók többsége számára sem ismeretlen, hogy saját verseit sosem fordította.
Azt mondják, hogy a kivételek erősítik a szabályt, melyeket szintén ez a fejezet taglal. Koch nemcsak a művek, hanem azok szerzőinek személye iránt is érdeklődött. Többek között Pilinszky Jánosnak is írt levelet, Ernst Jandl-lel pedig élénk levelezést is folytatott, mely a könyvben szereplő dokumentumokból is kiderül.
Ebben az igen igényesen összeállított emlékkönyvben a fentebb említetteken túl persze sokkal több található. Az olvasót a Schuth János által írt fejezetek hozzák közelebb a Neue Zeitung-nak dolgozó újságíróhoz, illetve a későbbi szabadfoglalkozású íróhoz és költőhöz. Wolfart Mária barátnője gyermekkorát, iskolai előremenetelét, tanulmányait ismerteti az olvasóval, illetve egy további fejezetben szolgálati, hivatalos utazásait taglalja. Az Erinnerungen (Emlékek) című fejezetben húsz visszaemlékezés alapján ismerhetjük meg mélyebben Koch Valériát. Többek közt itt kapott helyet az unokahúg, Kratofil (szül. Zugfil) Bernadettnek a nagynénire és Radnai Erikának az egyetemi docensre vonatkozó visszaemlékezése is.
Ezen a könyvön keresztül nemcsak az életművet, hanem az embert is megismerhetjük. A kiadványt mindenkinek ajánljuk, akik mintegy sütkérezve „a magyarországi német irodalom állócsillagának” sugaraiban szeretnék jobban megérteni Koch Valéria műveit és személyét.
Maria Erb, Maria Wolfart (Hg.): In memoriam Valeria Koch, die es hätte geben können
(In memoriam Valeria Koch, aki lehetett volna)
Budapest: Verband Ungarndeutscher Autoren und Künstler (Reihe Literatur Band 17.), 2019.
319.o., ill.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu