Krisztina Pats: Stammtisch 1.-2.

Az első számú Stammtisch-füzet borítója

Vajon mi az alapvető különbség a magyarországi németek és más nemzetiségek között? Hogyan határozzák meg magukat a népcsoporthoz tartozók, mi alkotja a magyarországi német identitást? Melyek lehetnek a népcsoport legfontosabb identitásképző alkotóelemei? A népviseletet, a népzenét, a népdalokat, a hagyományokat és a hagyományos ételeket bizonyos alkalmakkor ma is felveszik, játsszák, éneklik, ápolják, illetve főzik. Mindezt jól kiegészítik az utóbbi évtizedekben a többségi magyar társadalom által is újra elismert és újra „felfedezett”, oly nagyra tartott sváb erényeink, mint a takarékosság és a szorgalom, melyekre mindannyian oly büszkék lehetünk. Mindezeket az identitásunkat alkotó elemeket sikerült viszonylag jól megőrizni, megmenteni és megélni. Ebből a „magyarországi német tésztából viszont sajnos egyre inkább hiányzik a kovász”, ami alatt a német anyanyelvet, nyelvet kell értenünk.

 

 

 

 

Continue reading „Krisztina Pats: Stammtisch 1.-2.”

Július 5-től korlátozásmentesen látogatható a könyvtár

Kedves olvasóink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk 2021. július 5-től korlátozásmentesen látogatható.

Kérem, továbbra is vegyék figyelembe a 2021. június 15-től érvényes megváltozott nyitvatartásunkat!

Július 5-től korlátozásmentes nyitvatartás a könyvtárban

Nyitvatartás

Hétfő: zárva

Kedd: 9:00-12:00, 13:00-16:30*

Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:30

Csütörtök: 13:00-16:30

Péntek: 9:00-14:00

 

 

*Előzetes (telefonos vagy e-mailes) egyeztetés alapján a keddi napokon 19:00 óráig

hosszabbított nyitvatartás lehetséges.

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával nyitvatartási időn kívül is leadhatják.

Újbarkiak, mányiak és száriak látogattak a HdU-ba

Hosszú-hosszú – a pandémia miatti – vendégmentes hónap után, végre újra egy látogatócsoport érkezett a Magyarországi Németek Házába!
 Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója, Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője és Frei Nándor könyvtáros csoportot fogadtak július 2-án a Magyarországi Németek Házában.

Continue reading „Újbarkiak, mányiak és száriak látogattak a HdU-ba”

S. Lackovits Emőke: Viseletek, öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton-felvidék falvaiban

A könyv borítója

Az, hogy a népviselet – ami manapság inkább szimbólumként, mint mindennapos öltözetként értelmezhető – a magyarországi németek számára is az indentitás és a közösségi összetartás egyik legfontosabb alkotóeleme, bebizonyosodott az idei TrachtTag-ra beérkezett rekordszámú felvétel alapján. Ahogyan a helyi dialektusok, úgy az adott helyi népviseletek is az oda érkező német betelepülők származási helyétől függően, illetve a többi nemzetiséghez viszonyított arányának megfelelően alakultak ki. A helyi népviselet a településeken nemcsak a magyar és/vagy más nemzetiségekkel való együttélés, hanem a környező falvak, illetve a múló idő és a divat hatására is folyamatosan változott. Így alakultak ki településenként a különféle, csak az adott helységre és magyarországi német közösségre jellemző egyedi viseletek.

 

 

 

 

Continue reading „S. Lackovits Emőke: Viseletek, öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton-felvidék falvaiban”

Boschok. Unsere Heimat seit 300 Jahren

A könyv borítója

A Sváb-Törökörszág Baranya, Tolna és Somogy megyék nagyobb részein megosztva található. A Dél-Dunántúl ezen része a trianoni békediktátumot követően Magyarország legnagyobb német nyelvszigeteinek egyikévé vált, illetve ettől fogva az ország a magyarországi németek által legsűrűbben lakott régiójának számított. A második világháború utáni sorscsapások következtében az addig zárt német faluközösségek alapvetően megváltoztak. Az egykori német dialektusok, melyek a korábbi időkben a mindennapok nyelvét jelentették, mára ritka különlegességnek számítanak. A magyarországi németek elűzetését követő évtizedekben szerencsére sok olyan ember akadt, akik felismerve ezeket a veszélyeket elkezdtek az egykori magyarországi német múlt lejegyzésével foglalkozni.

 

 

 

 

 

Continue reading „Boschok. Unsere Heimat seit 300 Jahren”

Június 15-én újranyitás a könyvtárban

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2021. június 15-től megváltozott nyitvatartás szerint újra várja kedves olvasóit:

Újranyit a könyvtár

Nyitvatartás

Hétfő: zárva

Kedd: 9:00-12:00, 13:00-16:30*

Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:30

Csütörtök: 13:00-16:30 

Péntek: 9:00-14:00

*Előzetes (telefonos vagy e-mailes) egyeztetés alapján a keddi napokon 19:00 óráig

hosszabbított nyitvatartás lehetséges.

 

Olvasóink egészsége érdekében visszavonásig a könyvtárba való belépés csak oltási igazolvánnyal lehetséges, illetve kötelező a szájmaszk használata!

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával nyitvatartási időn kívül is leadhatják.


Üdvözlettel:

Frei Nándor

könyvtáros

Bráz János: Szél-Rózsa-Bokor. A befogadó ország

A könyv borítója

„Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő…” – Szent István királyunk fiához, Szent Imre herceghez intézett idegenekkel, vendégszeretettel, befogadással kapcsolatos sokat idézett intelmét az országban évszázadok óta különféle módokon értelmezik. Mai társadalmunkban igen vitatott téma, mennyiben kell befogadónak lennünk más vallású, nyelvű vagy kultúrájú emberekkel szemben. Ugyanakkor a magyar vendégszeretet már a középkortól kezdve legendás hírű volt. Az ország geopolitikai helyzetének köszönhetően és a mindenkori befogadó hozzáállás következtében az ország mindig többnemzetiségű volt, melyek közül a mai Magyarországon – a magyarországi németekkel együtt – tizenhárom különféle nemzetiséget ismernek el hivatalosan. Ezen kívül vallási kisebbségek – mint például a zsidók -, etnikai és vallási csoportok, de különféle régiókban élő, egyedülálló kultúrájú magyar népcsoportok is találhatóak országunkban. Napjaink modern Magyarországa kapcsán tehát semmi esetre sem beszélhetünk homogén nemzetállamról.

 

 

 

 

Continue reading „Bráz János: Szél-Rózsa-Bokor. A befogadó ország”

Busa Mónika: Hartai bútorok

A könyv borítója

Az ember már az őskortól fogva gyakran törekedett arra, hogy használati tárgyait esztétikai értékkel ellátva valódi műalkotásokká varázsolja. A magyarországi németeket régen egyszerűnek, takarékosnak és szorgalmasnak jellemezték, sőt –más nemzetiségűekhez képest bizonyos túlzással élve – aszkéta életmódú embereknek tartották. Ez különösen jellemző volt étkezési szokásaikra és mindennapi öltözetükre, azonban az építészetükre és használati tárgyaikra nem. Jó példái ennek a „magyarországi német építészet gyöngyszemeként” aposztrofált Fekeden fellelhető házak vagy a színesre festett hartai bútorok is. Utóbbiakról minden elmondható, csak az nem, hogy a magyarországi német kézműves mesterek az előállításuknál fukarkodtak volna azok díszítésével.

 

 

 

 

 

Continue reading „Busa Mónika: Hartai bútorok”

Pettinger-Szalma Vendel- Szalma Balázs (szerk.): Egy hajdanvolt német település a főváros árnyékában II.

A könyv borítója

A Magyarországi Németek Könyvtárának állományában található helytörténeti gyűjtemény háromszáznál is több, különféle helytörténeti kiadványával, illetve azok ötszáznál is több példányszámával egyike legnagyobb gyűjteményeinknek. Az eddig tizenkét polcot kitevő, egyre bővülő kínálatban megtalálható kiadványokban olvasóink szinte az összes magyarországi német településről megtudhatnak valamit. Számos közülük a helytörténeti monográfiák, mások az ún. Heimatbuch-ok közé sorolhatóak. A gyűjteményben olyan művek is helyet kaptak, melyek szórakoztató interjúkkal örvendeztetik meg az olvasókat, másokat pedig helytörténeti olvasókönyvként definiálhatunk. A tanulmány- és konferenciakötetek inkább egy-egy speciális témakört dolgoznak fel, esetükben ritkábban szerepel fő témaként egy adott település.

 

 

 

 

 

Continue reading „Pettinger-Szalma Vendel- Szalma Balázs (szerk.): Egy hajdanvolt német település a főváros árnyékában II.”

Gill Józsefné: Berkenyei sváb szótár és múltidézés

A könyv borítója

A településeken megtalálható különféle magyarországi német hagyományok megőrzéséhez „csupán” egy lelkes, aktív helyi közösségre van szükség, és máris biztosított azok fennmaradása. Amennyiben megfelelő dokumentáció is fellelhető vagy még élnek a kortanúk, bizonyos népszokásokat újra lehet „tanulni”, ezáltal újjá lehet éleszteni. Azonban nemcsak a népszokások, hanem a helyi dialektusok is egyedülállóak. A németek betelepülését követően idővel minden egyes településen olyan helyileg specifikus nyelvjárás alakult ki, amelyet gyakorlatilag a világon sehol másutt nem beszéltek, csak az adott közösségben.

 

 

 

 

 

Continue reading „Gill Józsefné: Berkenyei sváb szótár és múltidézés”