Magyarországi Németek Könyvtára – Oldal 17 – Magyarországi Németek Könyvtára

Adam Sager imakönyve

A vallás és az egyház mindig is fontos részét képezték a magyarországi németek identitásának. A rengeteg szakrális emlékmű, kálvária, a magyarországi német faluközösségek által épített díszes és monumentális templomok, a fejlett temetői kultúra, a számos, az egyházi évbe illeszkedő vallással összefüggő népszokás, mint a krisztkindlizés, az Emmausz-járás vagy a Nagyboldogasszony-napi virágszentelés mind-mind jó bizonyítékai ennek. A svábok sok tradíciót továbbadtak, így azokat ma is élő hagyományként láthatjuk őket viszont. Mindemellett az épített kulturális örökség számos darabját is sikerült megmenteni az utókor számára. A betelepítések idejéből megmaradt kézírásos vallási művek, mint az itt bemutatott 1803-ból származó imakönyv sajnos ritkább esetben állták ki az idők próbáját. Ebben az 1999-ben a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány által kiadott, Varga Péter Pius által szerkesztett munkában azonban nem csupán Adam Sager eredeti kézírásos imakönyvét találjuk.

Continue reading „Adam Sager imakönyve”

Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel

A török uralmat követően a XVIII. században a Magyar Királyság területére érkező német telepeseket és utódaikat Duna-menti sváboknak nevezzük. Természetesen ehhez a népcsoporthoz sorolhatjuk a trianoni békeszerződést követően a csonka országban rekedt magyarországi németeket is. Szinte közvetlenül a békeszerződést követően svábok százezrei találhatták magukat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia), illetve Románia területén, őket később bánsági és bácskai németeknek is nevezték. Helyzetüket és történelmüket illető eltéréseiktől eltekintve a különféle Duna-menti sváb települési közösségek közös német gyökereiknek köszönhetően sok hasonlóságot tudnak felmutatni.

Continue reading „Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel”

Értékes adomány a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságától

A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként alakult. Célja azon ártatlan civil, politikai, internált vagy hadifoglyok történetének kutatása, illetve publikálása, akiket 1944 után a Szovjetunióba hurcoltak.

2021. augusztus 31-én Makra Mónika, a GKNT titkára látogatást tett a Magyarországi Németek Könyvtárában és kilenc, a malenkij robot tematikájába tartozó értékes kiadvánnyal, valamint egy ehhez kapcsolódó zenei CD-vel és egy képeslapgyűjteménnyel ajándékozta meg könyvtárunkat, kiegészítve ezzel a témát felölelő gyűjteményünket.

Köszönjük a GKNT-nek az értékes adományt!

Újra várja olvasóit a könyvtár

Szeretettel várjuk az olvasni és kutatni vágyókat a Magyarországi Németek Házának tetőterében található könyvtárunkba!

A nyitvatartásunk a továbbiakban is a következőképpen alakul:

Nyitvatartás

Hétfő: zárva
Kedd: 9:00-12:00, 13:00-16:30*
Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:30
Csütörtök: 13:00-16:30
Péntek: 9:00-14:00

*Előzetes (telefonos vagy e-mailes) egyeztetés alapján a keddi napokon
19:00 óráig hosszabbított nyitvatartás lehetséges.

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával nyitvatartási időn kívül is leadhatják.

Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit

A második világháborút követő szovjet hadsereg általi felszabadítással, illetve megszállással nemcsak a Magyarországon maradt magyarországi németek, hanem a Németországba elűzöttek számára is egy új, nehéz élet vette kezdetét. Németország nyugati szövetségesek által ellenőrzött területeiből az NSZK, a szovjet megszállási övezetből pedig az NDK alakult meg. Az NSZK területén élő elűzöttek a különféle szervezeteknek, egyesületeknek, valamint az úgynevezett Landsmanschaft-oknak köszönhetően ápolhatták hagyományaikat és megélhették identitásukat is. Ezzel szemben az NDK-ban a magyarországi német múltról és az elűzetésről való beszéd, az állam vagy a kommunista rezsim kritizálása tabunak számított. Az NDK-ban zajló életről cenzúramentesen (néhány állampolgárságától megfosztott disszidenst – mint például Wolf Biermannt – leszámítva) gyakorlatilag a rendszerváltozásig és az újraegyesítésig szinte sosem lehetett nyíltan beszélni és akkor is csak igen ritkán, inkább titokban.

Continue reading „Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit”

Nyári nyitvatartás a Könyvtárban

Tisztelt Olvasóink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk 2021. július 26. és 30. között, illetve augusztus 9. és 20. között nyári szünet miatt zárva tart.

Augusztus 2. és 6. között a szokásos nyitvatartás lesz érvényben, illetve augusztus 23-tól szintén a megszokott nyitvatartás szerint várjuk kedves olvasóinkat.

Continue reading „Nyári nyitvatartás a Könyvtárban”

Márta Fata: Rudolf Hartmann – Das Auge des Volkskundlers

Amennyiben valaki behatóbban szeretne foglalkozni a magyarországi németek identitásával, kultúrájával és az „eredetit” keresi, érdemes a csaknem a második világháború végéig készült XX. századi tudományos kutatásokat is részletesebben elemeznie. 1945 előtt a magyarországi német falvak lakóinak életformájában, nyelvi és tárgyi kultúrájában, hagyományaiban és szokásaiban, identitásában évszázadokon keresztül nem sok minden változott bizonyos technikai, politikai és infrastrukturális változásokon kívül. Így a néprajzkutatók és nyelvészek számára a sváb települések valóságos néprajzi kincsesbányának számítottak és számítanak ma is.

Continue reading „Márta Fata: Rudolf Hartmann – Das Auge des Volkskundlers”

Ortsbilder

A németek betelepítését és a XX. század közepén bekövetkezett jól ismert tragédiák közötti időszakot alapul véve egy „átlagos” magyarországi német településen az ott lakók életmódja jórészt semmi sem változott. A svábok szerény, vallásos életet folytattak, annak ritmusát, valamint a mindennapok, hetek és hónapok szigorú időbeosztását a természet és az egyház határozta meg. A városok egykor sok helyütt többséget alkotó német nyelvű lakosságát azonban más behatások érték. Ők ugyanis a falvak lakóihoz képest sokkal jobban ki voltak téve a XIX. századi reformkorban kezdődő magyarosításnak és iparosodásnak. Ezen folyamatokat a legerőteljesebben a XX. századra valódi metropolisszá váló főváros kapcsán figyelhetjük meg. A falusi magyarországi német lakosság csaknem változatlan vidéki paraszti életmódja ellenére – főként a tehetősebb vidéki lakosságra vonatkozólag – lakókörülménye, tárgyi és építési kultúrája jelentősen megváltozott. A jólétnek köszönhetően – a nagyvárosok új polgári építészeti stílusainak hatására – a magyarországi német falvakban is új építkezési formákat és stílusokat találunk.

Continue reading „Ortsbilder”

A múltnak jövője van. Országos magyarországi német tanösvény. Kísérőfüzet

A tanösvény szó kapcsán többnyire olyan a természetben, szakemberek által létrehozott mesterséges látnivalók juthatnak eszünkbe, melyek pedagógiai céllal, bizonyos természeti jelenségekre hívják fel a figyelmünket, illetve egyben bővítik is ismereteinket a bemutatott dolgokkal kapcsolatban. A magyarországi német tanösvények kapcsán szintén az ismeretbővítés pedagógiai céljáról van szó, mindemellett identitáserősítő funkcióval bírnak, illetve egyfajta kultúrtörténeti emlékművekként is szolgálnak.

Continue reading „A múltnak jövője van. Országos magyarországi német tanösvény. Kísérőfüzet”

Történeti, néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről

Szakkönyvet, tanulmány- vagy konferenciakötetet többnyire speciális kutatási, tudományos problémakörben való alaposabb elmélyedés vagy éppen ismeretbővítés céljából vesz az ember a kezébe. Azt is mondhatnánk, hogy egy „átlagos olvasó” szemében sok ilyen típusú könyv unalmasnak hat, sőt – adott témában való alaposabb előismeretek híján – nem is való nekik.

Continue reading „Történeti, néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről”