Liebhardt András /// Liebhardt István: Út az új Heimatba

A könyv borítója

Habár a magyarországi németek esetében kollektív büntetésről beszélhetünk, a második világháborút követő jogfosztások, vagyonelkobzások és az elűzetés településenként más és más módon zajlottak le. Bár a sorsok között párhuzamok vonhatóak, mégis érdemes azokat egyenként is górcső alá venni. Liebhardt András könyvében a második világháborút megelőző, az alatti, illetve utáni időszak dunabogdányi történéseit dolgozta fel. Igazi különlegesség, hogy a könyvben olvashatjuk nagyapja, Liebhardt István az elűzetésről írt naplóját is.

 

 

 

 

 

Continue reading “Liebhardt András /// Liebhardt István: Út az új Heimatba”

Nyári nyitvatartás 2019

 

 

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk július 6-28. között nyári szünet miatt zárva tart.

 

 

 

Július 29. és augusztus 9. között a következő rendkívüli nyitvatartás lesz érvényben:

Hétfő: 7:00-15:00

Kedd: 8:30-16:30

Szerda: 7:00-15:00

Csütörtök: 8:30-16:30

Péntek: 7:00-15:00

A könyvtár augusztus 10-25. között nyári szünet miatt zárva tart.

Augusztus 26-tól a megszokott nyitvatartás szerint várjuk Önöket.

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával leadhatják.

Kérdés esetén írjanak az info@bibliothek.hu címre.

                                                                                           

Sz. Tóth Judit: Törökbálinti viseletek és népszokások

A könyv borítója

A néprajzkutatóknak és történészeknek köszönhetően sok minden feldolgozásra került már a magyarországi német településeket illetően. Így egy régi kép felbukkanása őseink hagyatékából manapság valódi örömöt és csodát jelenthet számunkra. Ilyen örvendetes az is, hogy 2018-ban egy egész könyv jelent meg a törökbálinti viseletekről és szokásokról archív fényképekkel kiegészítve.

 

 

 

 

Continue reading “Sz. Tóth Judit: Törökbálinti viseletek és népszokások”

Wilhelm Divy: Als Großvaters Haus noch stand

A könyv borítója

Sokunknak lehetnek kellemes, bensőséges gyermekkori emlékei a nagyszülőkről. Egyeseknek talán a nagymamától kapott finomságok, vagy a nagypapával való barkácsolás jut az eszébe. Mások a falusi környezetben eltöltött kalandos nyári szüneteket tudják felidézni. Nagyon különbözőek lehetnek ezek az emlékek, egy azonban biztos, a legszebb élmények egész öregkorunkig megmaradnak az emlékezetünkben. Ezzel a könyvvel kapcsolatban már a címe alapján is arra következtethetünk, hogy a szerző gyermekkori emlékeiről van benne szó.

 

 

 

 

 

Continue reading “Wilhelm Divy: Als Großvaters Haus noch stand”

Georg Müller – Heiner Friedrich: Német protestáns betelepítések Magyarország déli területein a 18./19. században

A könyv borítója

A 2017-es esztendő a Magyarországi Németek Könyvtárában a családfakutatás és az új beszerzések kapcsán két esemény miatt is örvendetes volt. Egyrészt megjelent a „Stader-sorozat” utolsó két kötete, másrészt pedig a könyvtár állománya ezzel a 2016-ban kiadott, összesen háromkötetes, német protestáns betelepülőkről szóló munkával is gazdagodott.

 

 

 

 

 

Continue reading “Georg Müller – Heiner Friedrich: Német protestáns betelepítések Magyarország déli területein a 18./19. században”

Schmidt Gabriella (szerk.): Elődeink. A dunaszekcsői németek régi fotókon

A könyv borítója

A digitalizációnak köszönhetően manapság már sok családban több száz órányi színes, digitális videófelvétel és számtalan fénykép is megtalálható, ezzel együtt talán sokan már nem is értékelik a fekete-fehér képeket. Ezek azonban gyakran igen értékes, a múlt egy-egy, már sohasem reprodukálható pillanatát őrzik.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Schmidt Gabriella (szerk.): Elődeink. A dunaszekcsői németek régi fotókon”

Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei

A könyv borítója

Mór városa a Bakony és a Vértes közötti, a róla elnevezett Móri-árokban fekszik. A kedvező földrajzi viszonyoknak köszönhetően a területen már az ókorban is borszőlőt termesztettek, a részben magyarországi németek által lakott települést az Ezerjó hazájaként is ismerik. Aki már járt itt, megtapasztalhatta, hogy a település a híres boron kívül olyan gasztronómiai finomságokkal is kecsegtet, mint például a kvircedli sütemény is. 
Ez a kétnyelvű kis receptes könyv, mely betekintést nyújt a város sváb gasztronómiájába, 2017-ben, a Móri Német Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából került kiadásra.

 

 

 

 

 

Continue reading “Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei”

Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás

A könyv borítója

Soroksár betelepítése a 18. század elején gróf Grassalkovich Antal révén történt. Soroksár évszázadokig egy főváros közeli magyarországi német faluként funkcionált. A települést 1950. január 1-jén csatolták Pesterzsébettel együtt XX. kerületként Budapesthez. 1994 óta azonban különválva a XX. kerülettől, Soroksár Budapest legfiatalabb, XXIII. kerülete. A Soroksári füzetek hatodik kötetét Befogadás Otthonra találás Továbbadás címmel 2017-ben annak kapcsán jelentették meg, hogy épp 300 évvel azelőtt született a – telepítéseknek köszönhetően – az első soroksári sváb.

 

 

 

 

 

Continue reading “Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás”

Nandor Gion: Der Soldat mit der Blume

A könyv borítója

Gion Nándor (1941-2002) az 1960-as és 1970-es években egyike volt a legismertebb volt jugoszláviai magyar kisebbségi íróknak. Művei közül eddig csak ezt fordították németre. A Der Soldat mit der Blume a Latroknak is játszottc. tetralógiájának az első része. A regény a délbácskai Szenttamáson, a szerző szülőhelyén játszódik.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Nandor Gion: Der Soldat mit der Blume”

Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet

A könyv borítója

A magyarországi németek nemcsak szülőfalujuk vagy -városuk, hanem vallásuk, helyi nyelvjárásuk, népviseletük alapján is különböznek egymástól és az ország többi nemzetiségétől. Így például már a viselet alapján is lehetett tudni, ki hová valósi. A sváb népviselet szinte teljes eltűnése – ahogyan ez Táton is történt -, a második világháború után következett be, amikorra már az utolsó megmaradt darabokból is „uras ruhát” varrtak. Így különös értéket képvisel és igen fontos dolog már az is, ha dokumentáció készül a korabeli viseletről.

 

 

 

 

 

Continue reading “Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet”