Magyarországi Németek Könyvtára – Oldal 19 – Magyarországi Németek Könyvtára

Embertelen sorsok

A magyarországi németek elűzetése, illetve a Szovjetunióba, kényszermunkára történt elhurcolása is sokáig tabunak számított. A malenkij robot történeti feldolgozása csak az 1989-es rendszerváltozással kezdődött el. A Gulág Emlékév 2015-ös kihirdetése, majd 2017-ig való meghosszabbítása a kutatásoknak és a kiadványok publikálásának „új lendületet” adott, melynek következtében számos mű jelent meg a témában. Ezt a művet nem történészek jegyzik, illetve nem is az emlékév révén jött létre, hiszen palotabozsoki lokálpatrióták munkáját dicséri és 2020 végén adták ki, mégis szorosan kapcsolódik a tematikához.

Continue reading „Embertelen sorsok”

Emmausz. Húsvéthétfői vigasság a bólyi pincesoron

A tavasz eljövetelével évről évre tanúi lehetünk a természet téli álomból való újjászületésének, ébredésének. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik több ünnep mellett a húsvét is, mely az egyházi év csúcspontja is egyben. A magyarországi németek életében a vallásosság mindig identitáserősítő és fontos szerepet játszott. A húsvéti egyházi ünnepkörhöz számos húsvéti szokásuk is kapcsolódik. Ezek közül sok még az idők próbáját is kiállta – elég csak az elűzetések következtében felbomló, korábban zárt faluközösségekre gondolnunk -, így még ma is gyakorolják őket. Az egyik legismertebb ilyen magyarországi német népszokás a bólyi Emmausz-járás, melyet több mint 150 éve megszakítás nélkül ünnepelnek. A sváb hagyományt 1996-tól a Baranya Megyei Értéktárban, 2011 óta pedig a Magyar Értéktár országosan elismert hungarikumai között is megtaláljuk.

Continue reading „Emmausz. Húsvéthétfői vigasság a bólyi pincesoron”

Bächer Iván: Az elhagyott falu

A Die Deutschen in Ungarn – eine Landkarte mit den deutschen Ortsnamen (Németek Magyarországon – térkép német helységnevekkel) címet viselő térkép a Magyarországon élő németek által használt helység- és földrajzi neveket kívánja megismertetni, valamint áttekintést ad a 2011-es népszámlálás adatairól, a hazai németség kulturális és oktatási intézményeiről (2014-es adatok alapján) és a 2014-es választások után alakult német nemzetiségi önkormányzatokról. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a többi, zöld körrel jelölt magyarországi német településtől eltérően citromsárga körrel jelöltek is szerepelnek rajta. Ezeknek ma már nincs számottevő sváb lakossága, vagy a 2011-es népszámlálás alapján nincs róluk adat. Esetükben az 1941-es népszámlálás még tíz százalék feletti sváb lakosságot mutatott, illetve évszázadokon keresztül – legtöbbjük esetében egészen a második világháborút követő elűzetésig – túlnyomórészt magyarországi németek lakták őket.

Continue reading „Bächer Iván: Az elhagyott falu”

Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf (Hg.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts

A Duna-menti svábok – így a magyarországi németek – eredményes letelepítésének és későbbi hatékony gazdasági gyarapodásának a feltétele a – nemcsak a telepítési területeken fennálló, hanem az egész országra kiterjedő – béke általi stabilitás volt. Ez a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári béke és az oszmánokkal kötött 1718-as pozsareváci béke révén következett be. A legtöbb történészek által írt magyarországi németek történetét taglaló munkában a hangsúly gyakran inkább a telepítések okaira és körülményeire, mint azok előfeltételeire és előtörténetére helyeződik. Az Oszmán Birodalom európai uralma, annak nyugati hatalmakkal való háborús és békeidőbeli viszonya azonban nemcsak Európa és Magyarország, hanem a Duna-menti svábok és ezzel a magyarországi németek történetét is meghatározta.

Continue reading „Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf (Hg.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts”

Genuss kennt keine Grenzen

Az összetartó faluközösségek a helyi közösségi élethez való aktív hozzájárulásukkal a magyarországi német népcsoport egészét nézve is kulcsszerepet játszanak a nemzetiség folyamatos, országos szintű fennmaradásában. A különféle tánc- és kultúrcsoportok, baráti körök és egyesületek a hagyományápolásban, az identitásőrzés szempontjából nélkülözhetetlen tényezők. Jó példája egy ilyen összetartó sváb faluközösségnek a tarjáni, melyről a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat közönsége 2017 decemberében is megbizonyosodhatott. A tarjáni magyarországi német közösségi- és kultúrélet fontos alkotóeleme a németországi Hessen tartománybeli Staufenberggel való testvértelepülési kapcsolat is. Hogy eddig mennyire gyümölcsöző volt ez, azt az is jól bizonyítja, hogy megkötésének 2020-ban volt a harminc éves jubileuma.

Continue reading „Genuss kennt keine Grenzen”

Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot

Magyarország 76 évvel ezelőtt – 1945 áprilisában – szabadult fel teljes mértékben a náci német megszállás alól. Hivatalosan ezt úgy hangoztatták, hogy a háború magyar földön április 4-én ért véget. A kommunista diktatúra évtizedei alatt a felszabadulást a politikai propaganda eszközeivel tisztán pozitív kicsengésű eseményként, annak árnyoldalait eltitkolva próbálták értelmezni. A szovjet katonák rémtetteit, a civil lakosság szenvedését, így a magyarországi németek szovjetunióbeli kényszermunkára való elhurcolását is igyekeztek teljes mértékben eltitkolni.

Continue reading „Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot”

Értékes könyvadomány Magyarország Müncheni Főkonzulátusától

A Magyarországi Németek Könyvtára április 7-én értékes könyvadománnyal gazdagodott Magyarország Müncheni Főkonzulátusa révén. A tizenhárom különféle könyv több példányban érkezett, melyek a Duna-menti sváb és magyarországi német egyházi zene témaköreit taglalják.

A művek közül a legtöbb Dr. Franz Metz munkája. A Bánságból származó müncheni zenetudós, zenekiadó és egyházzenész életművével nagyban hozzájárult a bánsági, a magyarországi német, illetve a Duna-menti sváb egyházi zene, zenei kultúra és zenei élet megismertetéséhez. 2020-ban kiadott munkája Mit frohem Herzen will ich singen – Zur Musikgeschichte der Ungarndeutschen (Örömteli szívvel akarok énekelni – A magyarországi németek zenetörténetéről), valamint korábbi írásai is, mint a 2009-ben megjelent könyve a Das Kirchenlied der Donauschwaben (A Duna-menti svábok egyházi énekei) gyűjteményünket mostantól újabb példányokkal gazdagítják. Külön öröm számunkra, hogy az adománynak köszönhetően három gyönyörű zenei CD-t is állományba vehettünk, melyek olvasóinkat az orgona-, illetve az egyházi zene világába kalauzolják el.

Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek

Az ember fiatal korában természeténél fogva kétségkívül játékos lény. A játék a gyermekek számára a szocializációban, az individuális tulajdonságok kibontakoztatásában, illetve különböző készségek elsajátításában, tulajdonképpen a felnőtté válásban is különösen fontos szerepet tölt be. Modern korunkban a digitalizáció, az internet és az okostelefonok egyre elterjedtebb használata sok mindent, így a gyermekek szokásait, illetve a körükben elterjedt játékok fajtáit is megváltoztatta. A XXI. században egyre több időt töltenek digitális és online játékokkal, valamint online kommunikációval, mindezt zárt térben, egyre kevesebb mozgással. A szűkebb térben való játék, a nagymozgások hiánya később még bizonyos rendellenességeket okozhat, a gyermekek pszichoszociális fejlődését is korlátozhatja. Az ilyen jellegű problémák okai korábban gyakorlatilag nem léteztek.

Continue reading „Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek”

A könyvtár határozatlan ideig zárva tart

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2020. november 11-étől a koronavírus okozta fertőzésveszély elkerülése érdekében bizonytalan ideig zárva tart.

Olvasóinkat ez idő alatt a lejárt kölcsönzési idejű könyveik végett nem értesítjük, és a visszajuttatási kötelezettség alól is mentesülnek.
A kölcsönzés előzetes egyeztetést (+36/1-354-0881; info@bibliothek.hu) követően lehetséges. A könyveket a portáról lehet majd elvinni, illetve azokat ugyanoda visszajuttatni. (A könyvek a visszahozatalt követően karanténba kerülnek.)

Kérjük, kövessék figyelemmel a Zentrum honlapját, amelyeken keresztül tájékoztatni fogjuk Önöket az intézkedések feloldásáról is.

Üdvözlettel:

Frei Nándor

könyvtáros

László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800

A németek magyarországi tömeges letelepítése a XVIII. század végére, illetve a XIX. század kezdeti éveire gyakorlatilag lezárult. A már a középkortól itt élő német polgárokkal együtt az újkori német telepesek és bevándorlók a zsidókkal együtt sok nagyváros, így a fővárosi lakosság német nyelvű többségét alkották.

Continue reading „László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800”