Magyarországi Németek Könyvtára – Oldal 20 – Magyarországi Németek Könyvtára

Szajk 1000 éves. Jubileumi településtörténet

Ezer esztendő az emberiség történelmének viszonylatában nem nagy idő, ha azonban egy kis település történetének távlatában vizsgáljuk, már igencsak soknak számít, egy emberöltőt alapul véve pedig felfoghatatlanul soknak tűnik. Magyarország változatos, háborúktól és megszállásoktól terhes, gyakran tragikus történelméből kiindulva szinte hihetetlen, hogy nemcsak nagyobb „történelmi” városok, hanem olyan apró települések is, mint Szajk, több mint ezer éve léteznek. A kis magyarországi német község a Sváb-Törökország területén, a bólyi járásban található. A földrajzi elhelyezkedés Szajk történelmét és demográfiai változásait is nagyban meghatározta.

Continue reading „Szajk 1000 éves. Jubileumi településtörténet”

Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formen, Orte und Diskurse

Aki a magyarországi németek identitását érintő kérdésekkel szeretne foglalkozni, vagy csak egyszerűen megismerné a népcsoport sajátosságait, érdeklődésének függvényében nemcsak történeti, nyelvészeti, hanem néprajzi kutatásokra is támaszkodhat. A kutatók legújabb eredményei gyakran konferenciákon kerülnek bemutatásra, melyek nyomán értékes konferenciakötetek kerülnek kiadásra.

Continue reading „Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formen, Orte und Diskurse”

Márkus Beáta: „Csak egy csepp német vér”. A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944/45

A második világháború végén Magyarország egy a náci Németország által megszállt, nyilasterror által uralt, szinte a végletekig kimerült ország volt. Bár a vörös hadsereg katonái rengeteg szörnyűséget követtek el, a lakosság abban reménykedett, hogy az ország a felszabadítással egy békés, demokratikus jövő elé néz, és hogy a mindennapi élet gyorsan fog normalizálódni. A magyarországi német népcsoportból tízezrek számára jelentette a „felszabadítók” érkezése a nagy fájdalmak és szenvedések kezdetét, melyet ma a malenkij robot kifejezéssel illetünk. A német származású munkaképes civil lakosság elhurcolásának alapját az 1944. december 16-ai szovjet Állami Védelmi Bizottság 7161-es számú határozata adta.

Continue reading „Márkus Beáta: „Csak egy csepp német vér”. A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944/45”

Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon

A Magyar Királyság már az államalapítás idején is – ahogy ezt ma mondanánk – multietnikus ország volt. Bizonyos népek már a honfoglalás előtt itt éltek a Kárpát-medencében, néhány a honfoglalókkal együtt érkezett, másokat pedig – mint például a szászokat is – később hívtak az országba. A középkorban a mindenkori uralkodók arra törekedtek, hogy az ország erős legyen, független maradjon, és az itt élő népek békében éljenek egymással, miközben a többséget a magyarok tették ki. A folyamatos fejlődésnek a középkorban a 150 éves török uralom vetett véget, majd 1686 után az ország etnikai összetétele is nagy mértékben megváltozott. A nemzetiségek közül a magyarok aránya csak az 1910-es népszámláláskor került túlsúlyba. Azonban ez a „többségi arány” is jórészt csak a magyar nacionalizmusnak, az asszimilációnak és a folyamatos magyarosítási törekvéseknek volt a következménye.

Continue reading „Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon”

Bogdan wie es singt, spielt und tanzt

Egy könyvtár állományába nemcsak nagy formátumú szakkönyvek, nehéz tanulmánykötetek vagy lexikonok, hanem újságok, folyóiratok, sőt még brosúrák, valamint kisebb kiadványok is tartozhatnak, melyek gyakran nem sokkal több oldalt számlálnak mint egy füzet, mégis sok értékes információt tartalmaznak. Így a Magyarországi Németek Könyvtárában is megtalálhatóak a legkülönfélébb publikációk, melyek segítségével magyarországi német tánccsoportok, tájházak, kézművesek, látnivalók, rendezvények vagy éppen helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységét ismerhetjük meg.

Continue reading „Bogdan wie es singt, spielt und tanzt”

Kustár Rozália: Hartai gyógyító hagyományok

A magyarországi németek néprajza iránt érdeklődők viszonylag könnyen találnak a Magyarországi Németek Könyvárának állományában olyan könyveket, melyek népdalokkal, gyerekmondókákkal, szólásokkal, egyházi ünnepekkel vagy az egykori paraszti élet mindennapjaival foglalkoznak. A kíváncsi olvasóban akkor sem támadhat hiányérzet, ha különféle magyarországi német települések nyelvjárásaival, gasztronómiájával vagy tárgyi kultúrájával szeretne ismerkedni. A hagyományos népi gyógyászat vagy azok módszerei esetében azonban kicsit többet kell kutatni, ugyanis az azokkal kapcsolatos tanulmányok, leírások inkább a helytörténeti munkákban, az ún. Heimatbuch-okban vagy néprajzi tanulmánykötetekben jelentek meg. Például a 2006-ban kiadott Szavak szivárványa című kötetben megtalálhatjuk Kustár Rozália népi gyógyításról szóló tanulmányát is a hartai magyarországi németek és dunaegyházi szlovákok vonatkozásában.

Continue reading „Kustár Rozália: Hartai gyógyító hagyományok”

A magyarországi németek elmúlt 100 éve

Már a XVIII. században, az első német telepesek megjelenésétől kezdve, a magyarországi németeket az erős összetartó közösségek kialakulása, a szorgalom és spórolás mellett a többi nemzetiséggel való békés együttélés is jellemezte. A trianoni békeszerződést követően a „Csonka-Magyarországon maradt” német népcsoport alkotta az ország legnagyobb létszámú nemzetiségét. Akkoriban 7,6 millió ember élt Magyarországon, így az összlakosságnak a németek mintegy hét százalékát tették ki 550 ezer fővel. Egy évszázaddal ezelőtt a magyarországi németség Bleyer Jakabbal az élén kezdett politikailag egységbe szerveződni a megmaradt trianoni Magyarország területén. Manapság pedig már egy olyan országban élünk, ahol nemzetiségi jogokról és kulturális autonómiáról beszélhetünk. Trianon és az azt követő évtizedek a XX. században nemcsak a többségi társadalom, hanem a magyarországi németek életébe is mélyreható változásokat hoztak.

Continue reading „A magyarországi németek elmúlt 100 éve”

Wo wir uns daheim fühlen. Tscholnok

A Magyarországi Németek Könyvtárának állománya – ahogyan az más könyvtárakban is szokásos – különböző témák szerint van felosztva, megkönnyítve ezzel a kutatók vagy az érdeklődők munkáját. Ezek közül a helytörténeti témájú könyvek gyűjteménye több mint 500 példánnyal egyike a legnagyobbaknak. Ezen művek nemcsak minőségükben, terjedelmükben vagy nyelvükben, hanem tartalmi felépítésükben is különbözőek. Így sokuk sorolható a tisztán helytörténeti monográfiákhoz, illetve az ún. Heimatbuch-okhoz is. Több olyan is található köztük, mely egyszerre taglalja az adott településen élő magyarországi németek történelmét, néprajzát, nyelvjárását, irodalmát, gasztronómiáját, illetve általános, jelenlegi helyzetét is.

Continue reading „Wo wir uns daheim fühlen. Tscholnok”

Újabb könyvek a Pro Helvetia Alapítványtól

A svájci Pro Helvetia kulturális alapítvány, amely könyvtárunkat minden évben a kortárs svájci irodalom kiemelkedő alkotásaival ajándékozza meg, idén is értékes küldeménnyel örvendeztetett meg bennünket. Könyvtárunk 2021 januárjában újabb, egy kortárs svájci írók műveinek válogatásából álló 13 kötetet felölelő adományt kapott.

A 2021 januárjában érkezett svájci könyvadomány

Az alapítvány sajnos úgy döntött, hogy 2020 végétől leállítja könyvküldő szolgáltatását. Így könyvtárunk számára is ez a csomag volt az utolsó Svájcból érkező könyves küldeménye.

A több mint 900 példányból álló „Pro Helvetia gyűjteményünkre” igen büszkék vagyunk. Olvasóink ennek köszönhetően a kortárs svájci irodalom egy igen nagy terjedelmű és értékes gyűjteményéből válogathatnak nálunk.

Köszönjük az adományt!

Dabóczi Ákos: Kismarosi présházak és borospincék. Válogatás a szerző felvételeiből

A német telepesek a XVIII. században már a telepítés kezdeteitől arra törekedtek, hogy a magukkal hozott identitást, nyelvet és kultúrát megőrizzék. Nem kevésbé volt fontos számukra, hogy a parlagon heverő magyar földet mentalitásuk, a legendás német takarékosság és szorgalom segítségével, a német nyelvterületről magukkal hozott technikák által, addig soha nem ismert hatékonysággal és olyan gyorsan, ahogy csak lehet termővé tegyék. A telepítés során állítólag a négy „W”-t keresték, tehát a Wasser (víz), a Wald (erdő), a Wiese (mező) és a Weinberg (szőlőhegy) volt számukra a fontos, illetve boldoggá és elégedetté tette őket, ha ez a négy dolog a telepítés helyszínén már adott volt.

Continue reading „Dabóczi Ákos: Kismarosi présházak és borospincék. Válogatás a szerző felvételeiből”