Magyarországi Németek Könyvtára – Oldal 20 – Magyarországi Németek Könyvtára

Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete

Az egykor a mai szerbiai Vajdaság területén, a Bácska déli részén élő Duna-menti svábokról ezidáig számos történeti és irodalmi mű született. Ezekben legtöbbször a különféle népcsoportok multietnikus környezetben való békés együttéléséről és/vagy a Duna-menti svábok második világháborút követő szenvedéstörténetéről olvashatunk.

Az itt bemutatott mű írója, Johannes Weidenheim 1918-ban Bácstopolyán Johannes Ladislaus Schmidt néven látta meg a napvilágot. Gyermek- és ifjúkorát Verbászon töltötte, ahol igen korán elkezdett foglalkozni az írással. Weidenheim a település (szerbül hasonló jelentésű Vrbas) nevéből vette későbbi írói álnevét. Ahogyan földijei közül több ezren, ő is Ausztriában, később pedig – 2002-ben bekövetkező haláláig – Nyugat-Németországban élt. Szerkesztőként és tanárként kereste kenyerét, de elsősorban íróként tevékenykedett. Műveinek több mint a felében a hazájukból elűzött Duna-menti svábok tematikájával találkozhatunk. Kortársai közt a háború utáni időszak egyik legsikeresebb és legtehetségesebb NSZK-ban élő Duna-menti sváb írójakén tartják számon.

Continue reading „Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete”

Rózsai/Reith Antal: Gyód község családkönyve. 1720-1960

Aki a saját magyarországi német identitásával vagy származásával foglalkozik, illetve szeretné felkutatni családi gyökereit, minden esetben valamilyen formában kapcsolatba kell hogy kerüljön a családkutatással. A Magyarországi Németek Könyvtárának állományában olyan, a kutatást jelentősen elősegítő sorozatok találhatóak, mint Stefan Staderé, Werner Hackeré vagy Ferdinand Henglé. Ezeken túl a különféle települések adatait feldolgozó művek is megörvendeztetik a könyvtárba betérő kutatókat.

Continue reading „Rózsai/Reith Antal: Gyód község családkönyve. 1720-1960”

Adam Sager imakönyve

A vallás és az egyház mindig is fontos részét képezték a magyarországi németek identitásának. A rengeteg szakrális emlékmű, kálvária, a magyarországi német faluközösségek által épített díszes és monumentális templomok, a fejlett temetői kultúra, a számos, az egyházi évbe illeszkedő vallással összefüggő népszokás, mint a krisztkindlizés, az Emmausz-járás vagy a Nagyboldogasszony-napi virágszentelés mind-mind jó bizonyítékai ennek. A svábok sok tradíciót továbbadtak, így azokat ma is élő hagyományként láthatjuk őket viszont. Mindemellett az épített kulturális örökség számos darabját is sikerült megmenteni az utókor számára. A betelepítések idejéből megmaradt kézírásos vallási művek, mint az itt bemutatott 1803-ból származó imakönyv sajnos ritkább esetben állták ki az idők próbáját. Ebben az 1999-ben a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány által kiadott, Varga Péter Pius által szerkesztett munkában azonban nem csupán Adam Sager eredeti kézírásos imakönyvét találjuk.

Continue reading „Adam Sager imakönyve”

Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel

A török uralmat követően a XVIII. században a Magyar Királyság területére érkező német telepeseket és utódaikat Duna-menti sváboknak nevezzük. Természetesen ehhez a népcsoporthoz sorolhatjuk a trianoni békeszerződést követően a csonka országban rekedt magyarországi németeket is. Szinte közvetlenül a békeszerződést követően svábok százezrei találhatták magukat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia), illetve Románia területén, őket később bánsági és bácskai németeknek is nevezték. Helyzetüket és történelmüket illető eltéréseiktől eltekintve a különféle Duna-menti sváb települési közösségek közös német gyökereiknek köszönhetően sok hasonlóságot tudnak felmutatni.

Continue reading „Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel”

Értékes adomány a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságától

A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként alakult. Célja azon ártatlan civil, politikai, internált vagy hadifoglyok történetének kutatása, illetve publikálása, akiket 1944 után a Szovjetunióba hurcoltak.

2021. augusztus 31-én Makra Mónika, a GKNT titkára látogatást tett a Magyarországi Németek Könyvtárában és kilenc, a malenkij robot tematikájába tartozó értékes kiadvánnyal, valamint egy ehhez kapcsolódó zenei CD-vel és egy képeslapgyűjteménnyel ajándékozta meg könyvtárunkat, kiegészítve ezzel a témát felölelő gyűjteményünket.

Köszönjük a GKNT-nek az értékes adományt!

Újra várja olvasóit a könyvtár

Szeretettel várjuk az olvasni és kutatni vágyókat a Magyarországi Németek Házának tetőterében található könyvtárunkba!

A nyitvatartásunk a továbbiakban is a következőképpen alakul:

Nyitvatartás

Hétfő: zárva
Kedd: 9:00-12:00, 13:00-16:30*
Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:30
Csütörtök: 13:00-16:30
Péntek: 9:00-14:00

*Előzetes (telefonos vagy e-mailes) egyeztetés alapján a keddi napokon
19:00 óráig hosszabbított nyitvatartás lehetséges.

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával nyitvatartási időn kívül is leadhatják.

Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit

A második világháborút követő szovjet hadsereg általi felszabadítással, illetve megszállással nemcsak a Magyarországon maradt magyarországi németek, hanem a Németországba elűzöttek számára is egy új, nehéz élet vette kezdetét. Németország nyugati szövetségesek által ellenőrzött területeiből az NSZK, a szovjet megszállási övezetből pedig az NDK alakult meg. Az NSZK területén élő elűzöttek a különféle szervezeteknek, egyesületeknek, valamint az úgynevezett Landsmanschaft-oknak köszönhetően ápolhatták hagyományaikat és megélhették identitásukat is. Ezzel szemben az NDK-ban a magyarországi német múltról és az elűzetésről való beszéd, az állam vagy a kommunista rezsim kritizálása tabunak számított. Az NDK-ban zajló életről cenzúramentesen (néhány állampolgárságától megfosztott disszidenst – mint például Wolf Biermannt – leszámítva) gyakorlatilag a rendszerváltozásig és az újraegyesítésig szinte sosem lehetett nyíltan beszélni és akkor is csak igen ritkán, inkább titokban.

Continue reading „Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit”

Nyári nyitvatartás a Könyvtárban

Tisztelt Olvasóink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk 2021. július 26. és 30. között, illetve augusztus 9. és 20. között nyári szünet miatt zárva tart.

Augusztus 2. és 6. között a szokásos nyitvatartás lesz érvényben, illetve augusztus 23-tól szintén a megszokott nyitvatartás szerint várjuk kedves olvasóinkat.

Continue reading „Nyári nyitvatartás a Könyvtárban”

Márta Fata: Rudolf Hartmann – Das Auge des Volkskundlers

Amennyiben valaki behatóbban szeretne foglalkozni a magyarországi németek identitásával, kultúrájával és az „eredetit” keresi, érdemes a csaknem a második világháború végéig készült XX. századi tudományos kutatásokat is részletesebben elemeznie. 1945 előtt a magyarországi német falvak lakóinak életformájában, nyelvi és tárgyi kultúrájában, hagyományaiban és szokásaiban, identitásában évszázadokon keresztül nem sok minden változott bizonyos technikai, politikai és infrastrukturális változásokon kívül. Így a néprajzkutatók és nyelvészek számára a sváb települések valóságos néprajzi kincsesbányának számítottak és számítanak ma is.

Continue reading „Márta Fata: Rudolf Hartmann – Das Auge des Volkskundlers”

Ortsbilder

A németek betelepítését és a XX. század közepén bekövetkezett jól ismert tragédiák közötti időszakot alapul véve egy „átlagos” magyarországi német településen az ott lakók életmódja jórészt semmi sem változott. A svábok szerény, vallásos életet folytattak, annak ritmusát, valamint a mindennapok, hetek és hónapok szigorú időbeosztását a természet és az egyház határozta meg. A városok egykor sok helyütt többséget alkotó német nyelvű lakosságát azonban más behatások érték. Ők ugyanis a falvak lakóihoz képest sokkal jobban ki voltak téve a XIX. századi reformkorban kezdődő magyarosításnak és iparosodásnak. Ezen folyamatokat a legerőteljesebben a XX. századra valódi metropolisszá váló főváros kapcsán figyelhetjük meg. A falusi magyarországi német lakosság csaknem változatlan vidéki paraszti életmódja ellenére – főként a tehetősebb vidéki lakosságra vonatkozólag – lakókörülménye, tárgyi és építési kultúrája jelentősen megváltozott. A jólétnek köszönhetően – a nagyvárosok új polgári építészeti stílusainak hatására – a magyarországi német falvakban is új építkezési formákat és stílusokat találunk.

Continue reading „Ortsbilder”