Jelenünk mindig múltunk különféle eseményeinek összességéből áll. Saját magyarországi német identitásunk jobb megértésének érdekében érdemes nemcsak családunk sorsával, hanem az egész népcsoport múltjával is behatóbban foglalkozni.
Az itt ajánlott, 2021-ben kiadott könyv szerzője is hasonló hozzáállással próbálta a magyarországi németek múltjának olyan részleteit megvilágítani, melyeket kevésbé vagy egyáltalán nem tartott kellően megvitatottnak.
A könyv első négy fejezetében a németek Magyarországra több hullámban történő letelepedésének kiváltó okai, körülményei, és lefolyása került taglalásra. Itt a szerző bizonyos magyarországi, valamint a telepesek származási helyeit illető folyamatokat is megvizsgált. Így a könyvben a magyar földön zajlott törökök elleni felszabadító háborúk mellett a Habsburgok elleni Thököly- és Rákóczi-szabadságharcok, illetve a német földön folyó harcok is említésre kerülnek. Utóbbiak éhínséghez, szegénységhez, járványok kitöréséhez és hatalompolitikai instabilitáshoz vezettek. Ahogyan azt a Gerhard Seewann és Michael Portmann történészek által jegyzett Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa című műből is megtudhatjuk, illetve Wéber is kihangsúlyozza, a telepeseknek a legtöbb esetben 200 guldennyi vagyonnal kellett rendelkezniük, hogy egyáltalán vállalkozhassanak az útra, a letelepítés pedig egy szigorúan szabályozott folyamat volt. Mindemellett a telepesek új ismereteket, eszközöket, technikákat hoztak magukkal, melyekkel a nagy kiterjedésű, pusztasággá vált magyar területeket tettek kemény munka árán újra virágzóvá. Az evangélikusok Hartán való letelepítése és a település felvirágzása egy hosszabb, különálló fejezetben kapott helyet. Ebben olvashatunk arról, hogy milyen körülmények között érkeztek meg az első telepesek és hogy milyen szerződést kötöttek a református birtokos gróf Ráday Pállal. A XVIII. század elején még nagyon szegényesek voltak a körülmények, az első telepeseknek az egész falut a semmiből kellett felépíteniük, illetve a földeket is termővé kellett tenniük. A lakosság egyharmadát tették ki a reformátusok, kétharmadát pedig az evangélikusok, akiknek a korai időkben szintén csak egy imaházuk volt, és csak a század végére építették meg templomukat. Száz év elteltével a területen virágzó települést találunk, jómódú magyarországi német lakossággal egy olyan faluban, ami a bútorkészítés és bútorfestés egyik magyarországi központja is egyben. Az utolsó két fejezetben a XX. század első felének változatos, tragédiákkal teli időszakáról, illetve az evangélikus lelkipásztor fiának, Gallé Tibor festőnek a kalandos életéről van szó. Gallé az első világháborúban orosz hadifogságba került, és csak 1920-ban, kitartásának köszönhetően, fogságban készült képeinek eladásával tudott Vlagyivosztokból egy hajóval hazakerülni. Gallé csupán ezt követően tudta elvenni szerelmét, Wedl Emmát, majd kitartásának és kreativitásának köszönhetően kibontakoztatni festői tehetségét a két háború közti időszakban.
Ezt a könyvet mindazoknak ajánljuk, akiket a németek Magyarországra való telepítése érdekel, illetve szeretnék megtudni, hogyan érték el a jómódot egy protestáns magyarországi német település lakosai, mely nem csak a bútorfestői révén vált híressé.
Wéber Krisztina: Hoztam utat. Ha tudni akarod ki vagy, tudnod kell honnan jöttél, hogy láthasd hova érsz
(Ich habe den Weg gebracht. Wenn du wissen möchtest, wer du bist, musst auch wissen, woher du kommst, damit du siehst, wo du ankommst)
[Pilisvörösvár] : Időjel Kiadó, 2021
224.o., ill.
Nyelv: magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu