Georg Mertin Die Hemdvermesser című regénye egy három generáción átívelő családtörténetet mesél el. A cselekmény a magyarországi Perbáltól egy hesseni kis falun és egy egyetemi város világán keresztül egészen Párizsig vezet. A szerző családi emlékeket a XX. század történelmi eseményeivel kapcsolja össze.
Ez a kiadvány a történeti kutatás eredményeit ötvözi a művészi ábrázolással, és közérthető, élményszerű formában idézi meg Hajós város múltját. A történetet nemcsak informatív szövegek, hanem kifejező illusztrációk is életre keltik, amelyek közelebb hozzák az olvasóhoz Hajós egykori világát.
Az itt bemutatott könyv egy személyes hangvételű, mégis a történelem befolyását bemutató történet, amely egy az Északnyugat-Bajorországba kitelepített mözsi család életén keresztül írja le a családi mindennapokat. A könyvben Kathie és családtagjainak életútja egyszerre tükrözi a hagyományos falusi élet mindennapjait és a történelem által kikényszerített változásokat.
A Magyarországi Németek Könyvtára állománya dr. Kaltenecker Krisztina jóvoltából a közelmúltban több értékes kiadvánnyal gazdagodott, amelyet ezúton is hálásan köszönünk neki. Ezekből kettőt most bemutatunk Önöknek. Nagy öröm számunkra, hogy a magyarországi németek történetével és emlékezetkultúrájával foglalkozó munkák ezentúl olvasóink számára is elérhetők lesznek.
Continue reading „Tudományos kiadványokkal gazdagodott a Magyarországi Németek Könyvtára”
Marinka Melinda Sváb örökségelemek című kötete hiánypótló munka az északkelet-magyarországi német nemzetiségi közösségek kulturális örökségének feltárásának és értelmezésének területén. A szerző korábbi kutatásaira építve, különösen a Sváb visszatérők című kötet folytatásaként, egy komplex, több szinten vizsgálódó képet ad a sváb identitás fennmaradásának formáiról.
Ritter György történész 63 észak-dunántúli településen készített 162 életútinterjú tudományos elemzésével rajzolja meg az itt bemutatott két kötetben a magyarországi német közösség 1940 és 1970 közötti sorsát.
Egy kisváros Szibériában, 1969-ben. Dermesztő hideg. A tizenegy éves Verát osztálytársai egy kihalt utcán megtámadják, és „fasisztának” bélyegzik. A mélyen megalázott kislány válaszokat keres, és kutatni kezdi családja gyökereit. Amikor édesanyja, Anna beavatja a család történetébe, Vera számára megnyílik a múlt.
Continue reading „Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter„
Ament-Kovács Bence nemrég megjelent kötete a XVII. és a XVIII. század fordulójának egyik legösszetettebb dél-dunántúli társadalmi átalakulását tárja fel a Mercy-Apponyi-uradalom példáján: azt a folyamatot, amely az oszmán hódoltság területeinek visszafoglalása után bontakozott ki, és amelynek során a régió etnikai, vallási és társadalmi képe gyökeresen megváltozott.
A Fata Márta szerkesztésében megjelent és itt bemutatott Melioration und Migration. Wasser und Gesellschaft in Mittel- und Ostmitteleuropa vom 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts (Melioráció és migráció. Víz és társadalom Közép- és Kelet-Közép-Európában a 17. századtól a 19. század közepéig) című tanulmánykötet a preindusztriális európai táj egyik hosszú időn át meghatározó, központi elemével foglalkozik: az állandóan vagy időszakosan víz borította területekkel. A lápok, mocsarak és ártérek nem csupán természeti adottságok voltak, hanem már a kora újkortól kezdve célzott meliorációs projektek színtereivé váltak, amelyek célja a mezőgazdasági művelésbe vonható területek bővítése, valamint a földművelés, a kereskedelem és a közlekedés intenzívebbé tétele volt.
Continue reading „Márta Fata (Hrsg.): Melioration und Migration„
A tiszalöki fogolytábor történetét nem írók írták. A túlélők, egyszerű emberek személyes élményeit, írásos vallomásait gyűjtötte össze sokéves munkával egy lelkes helytörténész, Görbedi Miklós. Az itt bemutatott kötet egy dokumentumgyűjtemény, amely a tiszalöki hadifogolytábor történetét forrásokra támaszkodva, személyes nézőpontokból és visszaemlékezések segítségével mutatja be. Olyan kérdések kerülnek előtérbe, amelyek sokáig tabunak számítottak: Mi lett a tábor halottaival? Hogyan alakult ki a hallgatás és a legenda? Miként vált mindez később emlékezetté és emlékművé?
