Magyarországi Németek Könyvtára – Oldal 16 – Magyarországi Németek Könyvtára

Emmausz. Húsvéthétfői vigasság a bólyi pincesoron

A tavasz eljövetelével évről évre tanúi lehetünk a természet téli álomból való újjászületésének, ébredésének. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik több ünnep mellett a húsvét is, mely az egyházi év csúcspontja is egyben. A magyarországi németek életében a vallásosság mindig identitáserősítő és fontos szerepet játszott. A húsvéti egyházi ünnepkörhöz számos húsvéti szokásuk is kapcsolódik. Ezek közül sok még az idők próbáját is kiállta – elég csak az elűzetések következtében felbomló, korábban zárt faluközösségekre gondolnunk -, így még ma is gyakorolják őket. Az egyik legismertebb ilyen magyarországi német népszokás a bólyi Emmausz-járás, melyet több mint 150 éve megszakítás nélkül ünnepelnek. A sváb hagyományt 1996-tól a Baranya Megyei Értéktárban, 2011 óta pedig a Magyar Értéktár országosan elismert hungarikumai között is megtaláljuk.

Continue reading „Emmausz. Húsvéthétfői vigasság a bólyi pincesoron”

Bächer Iván: Az elhagyott falu

A Die Deutschen in Ungarn – eine Landkarte mit den deutschen Ortsnamen (Németek Magyarországon – térkép német helységnevekkel) címet viselő térkép a Magyarországon élő németek által használt helység- és földrajzi neveket kívánja megismertetni, valamint áttekintést ad a 2011-es népszámlálás adatairól, a hazai németség kulturális és oktatási intézményeiről (2014-es adatok alapján) és a 2014-es választások után alakult német nemzetiségi önkormányzatokról. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a többi, zöld körrel jelölt magyarországi német településtől eltérően citromsárga körrel jelöltek is szerepelnek rajta. Ezeknek ma már nincs számottevő sváb lakossága, vagy a 2011-es népszámlálás alapján nincs róluk adat. Esetükben az 1941-es népszámlálás még tíz százalék feletti sváb lakosságot mutatott, illetve évszázadokon keresztül – legtöbbjük esetében egészen a második világháborút követő elűzetésig – túlnyomórészt magyarországi németek lakták őket.

Continue reading „Bächer Iván: Az elhagyott falu”

Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf (Hg.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts

A Duna-menti svábok – így a magyarországi németek – eredményes letelepítésének és későbbi hatékony gazdasági gyarapodásának a feltétele a – nemcsak a telepítési területeken fennálló, hanem az egész országra kiterjedő – béke általi stabilitás volt. Ez a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári béke és az oszmánokkal kötött 1718-as pozsareváci béke révén következett be. A legtöbb történészek által írt magyarországi németek történetét taglaló munkában a hangsúly gyakran inkább a telepítések okaira és körülményeire, mint azok előfeltételeire és előtörténetére helyeződik. Az Oszmán Birodalom európai uralma, annak nyugati hatalmakkal való háborús és békeidőbeli viszonya azonban nemcsak Európa és Magyarország, hanem a Duna-menti svábok és ezzel a magyarországi németek történetét is meghatározta.

Continue reading „Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf (Hg.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts”

Genuss kennt keine Grenzen

Az összetartó faluközösségek a helyi közösségi élethez való aktív hozzájárulásukkal a magyarországi német népcsoport egészét nézve is kulcsszerepet játszanak a nemzetiség folyamatos, országos szintű fennmaradásában. A különféle tánc- és kultúrcsoportok, baráti körök és egyesületek a hagyományápolásban, az identitásőrzés szempontjából nélkülözhetetlen tényezők. Jó példája egy ilyen összetartó sváb faluközösségnek a tarjáni, melyről a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat közönsége 2017 decemberében is megbizonyosodhatott. A tarjáni magyarországi német közösségi- és kultúrélet fontos alkotóeleme a németországi Hessen tartománybeli Staufenberggel való testvértelepülési kapcsolat is. Hogy eddig mennyire gyümölcsöző volt ez, azt az is jól bizonyítja, hogy megkötésének 2020-ban volt a harminc éves jubileuma.

Continue reading „Genuss kennt keine Grenzen”

Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot

Magyarország 76 évvel ezelőtt – 1945 áprilisában – szabadult fel teljes mértékben a náci német megszállás alól. Hivatalosan ezt úgy hangoztatták, hogy a háború magyar földön április 4-én ért véget. A kommunista diktatúra évtizedei alatt a felszabadulást a politikai propaganda eszközeivel tisztán pozitív kicsengésű eseményként, annak árnyoldalait eltitkolva próbálták értelmezni. A szovjet katonák rémtetteit, a civil lakosság szenvedését, így a magyarországi németek szovjetunióbeli kényszermunkára való elhurcolását is igyekeztek teljes mértékben eltitkolni.

Continue reading „Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot”

Értékes könyvadomány Magyarország Müncheni Főkonzulátusától

A Magyarországi Németek Könyvtára április 7-én értékes könyvadománnyal gazdagodott Magyarország Müncheni Főkonzulátusa révén. A tizenhárom különféle könyv több példányban érkezett, melyek a Duna-menti sváb és magyarországi német egyházi zene témaköreit taglalják.

A művek közül a legtöbb Dr. Franz Metz munkája. A Bánságból származó müncheni zenetudós, zenekiadó és egyházzenész életművével nagyban hozzájárult a bánsági, a magyarországi német, illetve a Duna-menti sváb egyházi zene, zenei kultúra és zenei élet megismertetéséhez. 2020-ban kiadott munkája Mit frohem Herzen will ich singen – Zur Musikgeschichte der Ungarndeutschen (Örömteli szívvel akarok énekelni – A magyarországi németek zenetörténetéről), valamint korábbi írásai is, mint a 2009-ben megjelent könyve a Das Kirchenlied der Donauschwaben (A Duna-menti svábok egyházi énekei) gyűjteményünket mostantól újabb példányokkal gazdagítják. Külön öröm számunkra, hogy az adománynak köszönhetően három gyönyörű zenei CD-t is állományba vehettünk, melyek olvasóinkat az orgona-, illetve az egyházi zene világába kalauzolják el.

Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek

Az ember fiatal korában természeténél fogva kétségkívül játékos lény. A játék a gyermekek számára a szocializációban, az individuális tulajdonságok kibontakoztatásában, illetve különböző készségek elsajátításában, tulajdonképpen a felnőtté válásban is különösen fontos szerepet tölt be. Modern korunkban a digitalizáció, az internet és az okostelefonok egyre elterjedtebb használata sok mindent, így a gyermekek szokásait, illetve a körükben elterjedt játékok fajtáit is megváltoztatta. A XXI. században egyre több időt töltenek digitális és online játékokkal, valamint online kommunikációval, mindezt zárt térben, egyre kevesebb mozgással. A szűkebb térben való játék, a nagymozgások hiánya később még bizonyos rendellenességeket okozhat, a gyermekek pszichoszociális fejlődését is korlátozhatja. Az ilyen jellegű problémák okai korábban gyakorlatilag nem léteztek.

Continue reading „Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek”

A könyvtár határozatlan ideig zárva tart

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2020. november 11-étől a koronavírus okozta fertőzésveszély elkerülése érdekében bizonytalan ideig zárva tart.

Olvasóinkat ez idő alatt a lejárt kölcsönzési idejű könyveik végett nem értesítjük, és a visszajuttatási kötelezettség alól is mentesülnek.
A kölcsönzés előzetes egyeztetést (+36/1-354-0881; info@bibliothek.hu) követően lehetséges. A könyveket a portáról lehet majd elvinni, illetve azokat ugyanoda visszajuttatni. (A könyvek a visszahozatalt követően karanténba kerülnek.)

Kérjük, kövessék figyelemmel a Zentrum honlapját, amelyeken keresztül tájékoztatni fogjuk Önöket az intézkedések feloldásáról is.

Üdvözlettel:

Frei Nándor

könyvtáros

László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800

A németek magyarországi tömeges letelepítése a XVIII. század végére, illetve a XIX. század kezdeti éveire gyakorlatilag lezárult. A már a középkortól itt élő német polgárokkal együtt az újkori német telepesek és bevándorlók a zsidókkal együtt sok nagyváros, így a fővárosi lakosság német nyelvű többségét alkották.

Continue reading „László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800”

Szajk 1000 éves. Jubileumi településtörténet

Ezer esztendő az emberiség történelmének viszonylatában nem nagy idő, ha azonban egy kis település történetének távlatában vizsgáljuk, már igencsak soknak számít, egy emberöltőt alapul véve pedig felfoghatatlanul soknak tűnik. Magyarország változatos, háborúktól és megszállásoktól terhes, gyakran tragikus történelméből kiindulva szinte hihetetlen, hogy nemcsak nagyobb „történelmi” városok, hanem olyan apró települések is, mint Szajk, több mint ezer éve léteznek. A kis magyarországi német község a Sváb-Törökország területén, a bólyi járásban található. A földrajzi elhelyezkedés Szajk történelmét és demográfiai változásait is nagyban meghatározta.

Continue reading „Szajk 1000 éves. Jubileumi településtörténet”