Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947

A könyv borítója

A Bácska területén található Szentfülöp egykor egy Duna-menti svábok lakta település volt, mely ma Bački Gračac néven Szerbiához tartozik. A könyv szerzője is itt született 1932-ben. Művében a településen töltött gyermek- és ifjúkoráról ír. A falut abban az időszakban már nemzetiségi konfliktusok jellemeztek.

 

 

 

 

 

Continue reading „Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947”

Mammel Ede (Bajtai Zsigmond): Újpetre temploma és plébánosai

A könyv borítója

Köztudomású, hogy a vallás a magyarországi németek mindennapjaiban mindig is jelentős szerepet töltött be. Ha a népcsoport múltjával kapcsolatban szeretnénk többet megtudni, akkor vallásosságának vizsgálata megkerülhetetlen. Azt gondolhatnánk, hogy egy helyi egyházközség történetét feldolgozó könyv viszonylag száraz témát érint: adatok, tények, táblázatok, elemzések, személyi vagy éppen épületeket érintő változások feljegyzéseinek közlését feltételezzük egy ilyen kiadvány esetében. Ez a könyv azonban igen érdekesen mutatja be az újpetrei svábok egyházközségének történetét.

 

 

 

 

Continue reading „Mammel Ede (Bajtai Zsigmond): Újpetre temploma és plébánosai”

Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon

A könyv borítója

A második világháborút követően a magyarországi németek közül feltehetően kevesen lehettek olyanok, akiket ne érintett volna a jogfosztás, a vagyonelkobzás vagy az elűzetés közül valamelyik, mindkettő, vagy akár mindhárom sorscsapás. Természetesen voltak kivételek, sőt néhány esetben egész településekről is beszélhetünk. A népességmozgások következtében azonban az országban teljes régiók változtak meg rövid idő alatt. Ugyanez történt a Pilis-völgy településeivel is, ahol Solymár is fekszik. A könyv jórészt ezzel a településsel foglalkozik.

 

 

 

 

 

Continue reading „Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon”

Heinrich Kéri: Franken und Schwaben in Ungarn

A könyv borítója

A téma feldolgozóját, Kéri Henriket olyan szakemberek, mint Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője, Kárpáti Mária, a Szekszárdi Megyei Levéltár akkori levéltárosa, Dr. Tilkovszky Lóránt professzor, sőt még a saját felesége is arra ösztönözte, hogy állítsa össze dolgozatainak gyűjteményét könyv formájában, amit végül Budapesten, a Neue Zeitung Alapítvány által 2002-ben ki is adtak.

 

 

 

 

 

Continue reading „Heinrich Kéri: Franken und Schwaben in Ungarn”

Gajdos-Frank Katalin: Megfigyelve. Az Állambiztonsági Szolgálatok jelentései a magyarországi németekről 1945 és 1956 között

A könyv borítója

A könyv borítója igen sokatmondóan egy írógépet ábrázol, befűzött géppapírral. Már ez a két dolog is jól sejteti az olvasóval, hogy miről szólhat Dr. Gajdos-Frank Katalin könyve: megfigyelésekről és jelentésekről.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Gajdos-Frank Katalin: Megfigyelve. Az Állambiztonsági Szolgálatok jelentései a magyarországi németekről 1945 és 1956 között”

Henrik Bispinck/Katharina Hochmuth (Hg.): Flüchtlingslager im Nachkriegsdeutschland

A könyv borítója

A Stiftung Berliner Mauer által kiadott szakkönyv olvasásával széleskörű képet kaphatunk a második világháború utáni Németország menekülttáborainak körülményeiről. Ezek az eredetileg csak átmeneti időre tervezett, ideiglenes szállások az akkori Nyugat- illetve Kelet-Németországban milliónyi német – köztük több tízezer magyarországi német – első otthonát jelentették az új hazában. Ez az időszak gyakran több évet ölelt fel és a teljesen más kulturális és társadalmi miliőbe való beilleszkedést szolgálta.

 

 

 

 

 

Continue reading „Henrik Bispinck/Katharina Hochmuth (Hg.): Flüchtlingslager im Nachkriegsdeutschland”

Fata Márta (szerk.): „Die Schiff’ stehn schon bereit”

A könyv borítója                                                          
Ulmmal, a bajor kisvárossal, a Duna menti svábokkal összefüggésben leginkább az „ulmi dereglyékre” asszociálunk, azaz azokra a hajókra, amelyekkel az egykori betelepülők a Kárpát-medencébe érkeztek. Ez a kötet a város a magyarországi kivándorlásban játszott szerepét vizsgálja.

 

 

 

 

Continue reading „Fata Márta (szerk.): „Die Schiff’ stehn schon bereit””