Két hang, egy világ

A Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum) áprilisi rendezvénye különleges irodalmi utazásra hívott minden érdeklődőt: két ismert romániai német szerző, Edith Ottschofski és Hellmut Seiler életével és munkásságával ismerkedhetett meg a publikum. Jóvoltukból könyvtárunk állománya több kötettel is gazdagodott, melyek közül most kettőt mutatunk be olvasóinknak.  

Continue readingKét hang, egy világ

Literatur und Kultur im Königreich Ungarn um 1800

Eheti könyvajánlónk talán leginkább a német szakos egyetemi hallgatóknak kedvez, de mindenki más figyelmébe is ajánljuk ezt a szöveggyűjteményt.

Az itt ajánlott mű a Deutschsprachige Texte aus Ungarn (Németnyelvű szövegek Magyarországról) című sorozat harmadik része. Az első kötetben a költészeté, míg a másodikban a drámáké volt a főszerep. A kiadványsorozat a 18-19. század fordulóján az országban virágzó német nyelvű irodalmi termést mutatja be.

Continue reading „Literatur und Kultur im Königreich Ungarn um 1800”

Maria Klotz: Stufen

A Magyarországi Németek Könyvtárának olvasói számára is elérhető már Klotz Maria legújabb, „Stufen” című kötete. A könyv kiadását a Pilisszentiváni Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatta, és 2021-ben, az írónő testvéréről elnevezett Klotz Miklós köz ünnepélyes felavatásakor került bemutatásra. A kiadványt ajánljuk mindazoknak, akik szívesen olvasnak prózaműveket, illetve verseket, és ezen felül a magyarországi németség iránt is érdeklődnek. 

Stufen – Ez a címe Klotz Mária új kötetének, amely a közelmúltban jelent meg. Valóban, olvasás közben számos lépcsőt kell megmásznunk, amelyek hol felfelé, hol lefelé, hol előre-, hol hátrafelé vezetnek. Az emlékek szintjei ezek, és bizonyára a jövőre vonatkozó kívánságokéi is. A szerző szívesen mereng el a múlton, gyermekkori élményeit versekben és prózai szövegekben írja le, amelyek egyúttal a magyarországi német falunak egykori szokásait, hagyományait is bemutatják, ezekben újra és újra felismerjük azt a közös vonást, ami bennünket, Pilisszentiván egykori lakóinak leszármazottait még mindig összeköt.

Continue reading „Maria Klotz: Stufen”

Josef Michaelis: Regenbogen

A német nyelv a magyarországi németek egyik (ha nem a) legfontosabb identitásformáló tényezője. Ma már senki sem kételkedik abban, hogy a korai német nyelvi nevelés mennyire fontos és hasznos, és milyen nagy szerepet játszhat népcsoportunk jövőjének biztosításában. Ennek során a szülők és a pedagógusok leginkább játékos módszerekre támaszkodhatnak, melyek során a gyermekdalok, -versek, valamint mondókák igen jó szolgálatot tehetnek. Szerencsére az utóbbi időben megjelentek ilyen gyermekdal-, mondóka- és/vagy versgyűjtemények, mint a Kinderreime und Sprüche aus Werischwar, a Haja, baja Khessje vagy a Fißje, Fißje, Tapp, Tapp, Tapp című. Ezek az eredeti régi magyarországi német nyelvjárási szövegek mellett azok irodalmi német nyelvre átírt változatát is tartalmazzák.

Aki jártas a magyarországi német gyermekirodalomban, annak Michelisz Józsefet nem kell bemutatni. Zauberhut című gyermekvers-gyűjteménye az 1991-es első megjelenésétől már öt újrakiadást megélt.

Az itt ajánlott, 2021-ben Regenbogen címmel megjelent verseskötete, abban az értelemben kapcsolódik azokhoz a gyűjteményekhez, amelyek kiválóan alkalmasak a magyarországi német gyerekek szókincsbővítésére és nyelvi fejlesztésére. Michelisz könyve 84 verset tartalmaz, köztük régi és új verseket egyaránt. A kötetet Damó István igényes és színes illusztrációi díszítik.
Continue reading „Josef Michaelis: Regenbogen”

Bächer Iván: Az elhagyott falu

A könyv borítója

Die Deutschen in Ungarn – eine Landkarte mit den deutschen Ortsnamen (Németek Magyarországon – térkép német helységnevekkel) címet viselő térkép a Magyarországon élő németek által használt helység- és földrajzi neveket kívánja megismertetni, valamint áttekintést ad a 2011-es népszámlálás adatairól, a hazai németség kulturális és oktatási intézményeiről (2014-es adatok alapján) és a 2014-es választások után alakult német nemzetiségi önkormányzatokról. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a többi, zöld körrel jelölt magyarországi német településtől eltérően citromsárga körrel jelöltek is szerepelnek rajta. Ezeknek ma már nincs számottevő sváb lakossága, vagy a 2011-es népszámlálás alapján nincs róluk adat. Esetükben az 1941-es népszámlálás még tíz százalék feletti sváb lakosságot mutatott, illetve évszázadokon keresztül – legtöbbjük esetében egészen a második világháborút követő elűzetésig – túlnyomórészt magyarországi németek lakták őket.

 

 

 

 

 

Continue reading „Bächer Iván: Az elhagyott falu”