Németország legújabb kori történetében több bevándorlási hullám volt. Ezek közé tartoztak a 40-es évek kitelepítései, de a számokat illetően az oroszországi németek és a törökök betelepülése legalább olyan jelentős volt. Ez a könyv s szovjet ill. orosz kitelepülés történetét tipizálja.
Continue reading „Spätaussiedlerinnen und Spätaussiedler kommen zu uns”
Több tévhit él a magyarországi németek elűzetésével kapcsolatban. Van, aki úgy gondolja, hogy a kitelepítetteket gond nélkül befogadta a többségi társadalom és kezdettől fogva egyenértékű polgárként tartották őket számon.
Continue reading „Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt”
Die Unterwelt der Gefühle (Az érzelmek alvilága) – ez a címe a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ aktuális kiállításának a Magyarországi Németek Házában. A rendezvényteremben Josef Wetzl, egy magyar származású német művész festményeit és grafikáit lehet megtekinteni. A festőnek ez a magyarországi premierje.
Napjainkban sokat hallunk arról, hogyan ítélik meg más európai országok Magyarországot. Kevésbé ismert azonban, hogy előző korokban miként írták le hazánkat. Ebben a könyvben olyan irodalmi szövegeket találunk, amelyek visszatükrözik az adott korszak Magyarország-képét
Amikor Herta Müller 2009-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, életműve nem volt közismert, pedig már gimnazistaként is többször publikált. Balogh F. András, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docense ebben a kismonográfiában felvázolta Herta Müller életét és munkásságát, a kezdetektől a Lélegzethinta megjelenéséig és a Nobel-díjig.
Continue reading „Balogh F. András: Herta Müller útja a Nobel-díjig”
Bár az irodalmi műveket valóban ajánlatos eredetiben olvasni, nem lehet elkerülni a fordításokat. Hiszen így szépirodalmat olvasni sokkal több, mint az időjárásról csevegni.
Continue reading „”Járt itt előttem valaki?” Várhidi Éva versfordításai”
Minden nagy férfi mögött egy erõs nõ áll a mondás szerint, és valóban, a történelem híres férfialakjainak feleségei gyakran maguk is figyelemre méltó személyek. Thomas Mann felesége, Katharina ‘Katia’ Pringsheim is alátámasztja ezt az állítást.
Mint már több mint öt évtizede, ezúttal is megjelent a következõ évre szóló Deutscher Kalender. A naptár minden kétséget kizáróan a magyarországi németek legjelentõsebb rendszeres kiadványa a Neue Zeitung mellett.
Dunaszekcső a Duna nyugati partján fekvő dél-magyarországi település Baja és Mohács között. Folyó menti fekvése miatt már az ókor óta lakott. A 18. században német telepesek érkeztek a területre, azóta ők a helység egyik meghatározó népcsoportja.
Continue reading „Schmidt Gabriella, Hetényi Ádám (szerk.): A dunaszekcsői németek”