Helmut Moll (Hrsg.): Zeugen für Christus

Mártíroknak vagy vértanúknak eredetileg azokat az embereket hívjuk, akiket hitükért üldöztek, kínoztak, majd megöltek. A vértanúk kapcsán többnyire az ókori korai keresztény időkben kivégzett keresztények vagy a középkor más hitű eretnekei jutnak eszünkbe. Ezekben az emberekben az volt a közös, hogy legtöbbjük szörnyű, erőszakos, méltatlan halált halt. Sok katolikus vértanút később boldoggá avattak, illetve szentté avatásukat követően ma már szentekként tisztelünk. Talán kevésbé ismert, hogy a XX. században is sok vértanú élt.

Az itt ajánlott, 2001-ben harmadik kiadásként kiadott kétkötetes műbe a XX. század során magukat hitükért feláldozó, kifejezetten német keresztények kerültek.  A mű elkészítéséhez II. János Pál pápa Tertio millennio adveniente apostoli levele szolgált ösztönzésképp. Ebben a Szentatya az azokra való emlékezésre hívta fel a figyelmet, akik a XX. század során a nemzeti szocializmus, kommunizmus és faji háborúk során mártírhalált szenvedtek el. Már a mű terjedelméből is kiderül, hogy milyen véres volt ez a század: A két kötetben több mint 700 vértanúról olvashatunk.


Continue reading „Helmut Moll (Hrsg.): Zeugen für Christus”

Josef Michaelis: Regenbogen

A német nyelv a magyarországi németek egyik (ha nem a) legfontosabb identitásformáló tényezője. Ma már senki sem kételkedik abban, hogy a korai német nyelvi nevelés mennyire fontos és hasznos, és milyen nagy szerepet játszhat népcsoportunk jövőjének biztosításában. Ennek során a szülők és a pedagógusok leginkább játékos módszerekre támaszkodhatnak, melyek során a gyermekdalok, -versek, valamint mondókák igen jó szolgálatot tehetnek. Szerencsére az utóbbi időben megjelentek ilyen gyermekdal-, mondóka- és/vagy versgyűjtemények, mint a Kinderreime und Sprüche aus Werischwar, a Haja, baja Khessje vagy a Fißje, Fißje, Tapp, Tapp, Tapp című. Ezek az eredeti régi magyarországi német nyelvjárási szövegek mellett azok irodalmi német nyelvre átírt változatát is tartalmazzák.

Aki jártas a magyarországi német gyermekirodalomban, annak Michelisz Józsefet nem kell bemutatni. Zauberhut című gyermekvers-gyűjteménye az 1991-es első megjelenésétől már öt újrakiadást megélt.

Az itt ajánlott, 2021-ben Regenbogen címmel megjelent verseskötete, abban az értelemben kapcsolódik azokhoz a gyűjteményekhez, amelyek kiválóan alkalmasak a magyarországi német gyerekek szókincsbővítésére és nyelvi fejlesztésére. Michelisz könyve 84 verset tartalmaz, köztük régi és új verseket egyaránt. A kötetet Damó István igényes és színes illusztrációi díszítik.
Continue reading „Josef Michaelis: Regenbogen”

Muskovics Andrea Anna – Ritter György (szerk.): „Elhurcolva”

A Magyarországi Németek Könyvtárában a magyarországi németeket érintő elhurcolások iránt érdeklődőknek minden esetben felhívjuk a figyelmét arra, hogy 2015 óta évről évre egyre több, a malenkij robot témaköréhez tartozó mű található a polcokon. Az állomány ezen témán belüli elképesztő gyarapodása a Gulag-emlékévnek köszönhető – mely 2015-ben kezdődött és meghosszabbítása révén 2017 februárjáig tartott – , ez idő alatt számos kutatást végeztek és ezzel több könyv is kiadásra került.

Az itt ajánlott 2021-ben kiadott kötet tanulmányai az emlékév során, 2017. május 26-án azonos címmel megrendezett konferencia előadásain alapulnak. A könyv nyolc igen érdekes, a malenkij robotra való elhurcolások témakörében íródott, a középnyugat-magyarországi régió területeit érintő tanulmányt tartalmaz. Ezek közül négyben magyarországi németekről van szó.
Continue reading „Muskovics Andrea Anna – Ritter György (szerk.): „Elhurcolva””

Maria Henkei: Omas Welt

A könyv borítója

A magyarországi németek gasztronómiai hagyományai szorosan összefüggenek a helyi szokásokkal. Az ételek elkészítéséhez mindig azokat az alapanyagokat használták fel, amelyeket az adott környék klímafeltételeinek megfelelően tudtak megtermelni. Az étkezési szokások az egyházi és családi ünnepekkel, valamint az évszakok váltakozásával bekövetkező időjárásbeli változásokkal is összefüggtek. Számos eddig megjelent magyarországi német szakácskönyvben a receptek mellett a helyi svábok egykori étkezési szokásairól is olvashatunk.

 

 

 

 

 

Continue reading „Maria Henkei: Omas Welt”

Elisabeth Knipf-Komlósi/Márta Müller (Hrsg.): Spracheinstellungen, Spracherhalt durch Schule, Identität

A könyv borítója

A magyarországi németek német nyelvhasználatát tekintve a népcsoportot érintő második világháború utáni sorscsapásokat (elhurcolások, vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések) követő időszakot az „elnémulás időszakának” is nevezhetnénk. A svábok kulturális életében bekövetkező lassú javulás ellenére a szocialista diktatúra évtizedeit esetükben nagy mértékű nyelvvesztés jellemezte. Egyre kevesebb a nyelvjárást beszélő. Az ősök egykori anyanyelvét pedig mára a legtöbb magyarországi német gyermek – amennyiben a lehetőség fennáll – mint idegen nyelvet és annak standardizált formáját sajátítja el. De milyen a népcsoport aktuális nyelvi állapota? Milyen nyelvi tendenciák, hatások és viszonyok jellemzik a magyarországi németeket?

 

 

 

 

 

Continue reading „Elisabeth Knipf-Komlósi/Márta Müller (Hrsg.): Spracheinstellungen, Spracherhalt durch Schule, Identität”

Pichler Anita: Svábok. Honnan indultunk?

A könyv borítója

A németek letelepítése Magyarországon a XVIII. századi európai történelem egyik legnagyobb vállalkozása volt. A történészek a telepesek létszámát körülbelül 400.000 főre becsülik. A német telepesek számottevő létszáma nagyban hozzájárult az ország rohamos fejlődéséhez és ahhoz, hogy a török uralmat, a Thököly-, illetve Rákóczi-szabadságharcokat követően a XVIII. század végére a lakosság létszáma megduplázódott. De miért, honnan, mikor, hogyan és hová érkeztek pontosan ezek az emberek? Hogy vált érkezésük helyszíne új hazájukká, melyet olyan gyorsan felvirágoztattak? Szerencsére mára számos olyan történelmi szakkönyv, illetve családkönyv is létezik, melyek adatok és tények segítségével tárják fel előttünk az összefüggéseket. Az érdeklődők nagy örömére az utóbbi időkben megjelentek azonban olyan regények is, melyek irodalmi eszközök segítségével varázsolják elénk a telepítés korszakát.

 

 

 

 

Continue reading „Pichler Anita: Svábok. Honnan indultunk?”

Kalászi svábok élete

A könyv borítója

A kulturális autonómia biztosítása, illetve a magyarországi németek jövője sem képzelhető el összetartó helyi közösségek nélkül. Az elűzetéseket követően még évekig tartott, amíg a külföldre elűzöttek és az itthon maradottak között valamelyest, inkább csak családi szinteken normalizálódott a kapcsolattartás. A közösségeket tekintve csupán körülbelül az 1970-es évektől lett jobb a helyzet, amikor egyre több német klubot, zenekart, nemzetiségi kórust és tánccsoportot alapítottak. A testvértelepülési rendszert illető első áttörés 1986-ban történt, amikor Pécs és Fellbach között létrejött az első testvérvárosi kapcsolat. Helyi és országos szinteken lényegi javulás azonban inkább csak az 1989/90-es rendszerváltozást követő évtizedben történt.

 

 

 

 

 

Continue reading „Kalászi svábok élete”

Dr. Márta Fata: Mobilität und Migration in der Frühen Neuzeit

A könyv borítója

Manapság a migráció az európai politika egyik legvitatottabb aktuális témáinak egyike. Ehhez képest kevésbé gondolunk abba bele, hogy a kisebb vagy nagyobb embercsoportok térbeli mozgása már az emberiség születése óta zajlik. Az idők során különféle népek és népcsoportok, közösségek merészkedtek az ismeretlen távolba vezető útra, olyan különféle okokból, mint az éhínség, a háború vagy a túlnépesedés. Ezeket az embereket többnyire az motiválta, hogy maguknak és családjuknak jobb életkörülményeket teremtsenek. Nem ritkán kényszerítve voltak arra is, hogy elhagyják régi hazájukat. A német telepesek Habsburgok általi, a XVIII. századbeli letelepítése Magyarország – korábban törökök által megszállt – területeire az európai történelem egyik legsikeresebb vállalkozása volt.

 

 

 

 

Continue reading „Dr. Márta Fata: Mobilität und Migration in der Frühen Neuzeit”

Három generáció

a könyv borítója

A legelső magyarországi német elűzötteket szállító vonat 1946. január 19-én indult Budaörsről. Január 19-ét pedig 2012-ben a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánították. A 76 évvel ezelőtti tragikus esemény csupán a kezdete volt az ország különféle régiójában és településén élő több százezer magyarországi német származású ember elűzetésének, mely csupán 1948-ban ért véget. A vagyonelkobzásokról, jogfosztásokról és elűzetésekről sokáig nem szabadott beszélni. Ezen sorscsapások feldolgozása és dokumentálása csak az 1980-as évek végén kezdődött el.

 

 

 

 

 

Continue reading „Három generáció”

Wenn i aus Tarian ausi kai. Tarjáni német népdalok

A könyv borítója

A zenélés és az éneklés mindig is a magyarországi németek legkedveltebb tevékenységei közé tartoztak. Szinte nincs is olyan településük, ahol ne létezett volna legalább egy zenekar. A különféle dalok éneklése a mindennapokból, így az ünnepnapokból sem hiányozhatott. A közös éneklés nagyban hozzájárult az összetartó, erős faluközösségek létrejöttéhez is, melyek a helyi magyarországi német identitást erősítették és a hagyományok továbbélését is biztosították. Arról, hogy Tarjánban a XXI. században is egy ilyen virágzó közösség él, a Zentrum-Programme im HdU közönsége már 2017-ben megbizonyosodhatott az In Tariaan dahaam című album bemutatása révén. A 2020-ban Genuss kennt keine Grenzen címmel kiadott szakácskönyv is erre enged következtetetni.

 

 

 

 

 

Continue reading „Wenn i aus Tarian ausi kai. Tarjáni német népdalok”