Címke: Magyarországi német

Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei

A könyv borítója

Mór városa a Bakony és a Vértes közötti, a róla elnevezett Móri-árokban fekszik. A kedvező földrajzi viszonyoknak köszönhetően a területen már az ókorban is borszőlőt termesztettek, a részben magyarországi németek által lakott települést az Ezerjó hazájaként is ismerik. Aki már járt itt, megtapasztalhatta, hogy a település a híres boron kívül olyan gasztronómiai finomságokkal is kecsegtet, mint például a kvircedli sütemény is. 
Ez a kétnyelvű kis receptes könyv, mely betekintést nyújt a város sváb gasztronómiájába, 2017-ben, a Móri Német Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából került kiadásra.

 

 

 

 

 

Continue reading „Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei”

Nagymamáink ételei 2

A könyv borítója

„Vajon mit főzzek ma?” Ezt a kérdést biztosan gyakran teszi fel magának egy mai háziasszony. A magyarországi németeknél ehhez hasonló kérdés a „nagymamák idejében” valószínűleg sosem merülhetett fel. Akkoriban a hét bizonyos napjain meghatározott ételeket főztek, így például Mohács környékén a hétfő a tésztanap, a szerda pedig a húsnap volt. Nem messze Mohácstól található Geresdlak is, ami az országosan híressé vált, évente megrendezett gasztronómiai rendezvényéről, a Gőzgombóc Fesztiválról is nevezetes. A helyi német önkormányzat 2017-ben Nagymamáink ételei címmel receptgyűjteményt adott ki, mely szintén megtalálható a Magyarországi Németek Könyvtárának gyűjteményében. A kiadványban természetesen a nevezetes gőzgombóc elkészítésének titkairól is lerántják a leplet. A gyűjtemény sikeres fogadtatásán felbuzdulva adták ki 2018-ban a Nagymamáink ételei 2 című receptkönyvet.

 

 

 

 

Continue reading „Nagymamáink ételei 2”

Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon

A könyv borítója

A második világháborút követően a magyarországi németek közül feltehetően kevesen lehettek olyanok, akiket ne érintett volna a jogfosztás, a vagyonelkobzás vagy az elűzetés közül valamelyik, mindkettő, vagy akár mindhárom sorscsapás. Természetesen voltak kivételek, sőt néhány esetben egész településekről is beszélhetünk. A népességmozgások következtében azonban az országban teljes régiók változtak meg rövid idő alatt. Ugyanez történt a Pilis-völgy településeivel is, ahol Solymár is fekszik. A könyv jórészt ezzel a településsel foglalkozik.

 

 

 

 

 

Continue reading „Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon”

Kinderreime und Sprüche aus Werischwar

A könyv borítója

Szakértők szerint gyermekmondókák és szólások memorizálása nemcsak a gyermekek emlékezőképességét fejlesztheti, hanem az általános agyi fejlődésükhöz is döntően hozzájárulhat, megkönnyítheti kommunikációs képességeiket, szókincsüket, kreativitásukat, sőt az olvasás elsajátítását is. Ez a könyv több mint hetven mondókát, szólást és éneket tartalmaz, néhányukból több változatot is.

 

 

 

 

 

Continue reading „Kinderreime und Sprüche aus Werischwar”

Lerner György, deportált emlékiratai. Lebenserinnerungen des Deportierten Georg Lerner

A könyv borítója

A szerkesztő-fordító Schreiner Mihályné szerkesztői és Dr. Bognár Zalán történészi előszavával kezdődő kötet a magyarországi német származású Lerner György visszaemlékezéseit tartalmazza, mely az elhurcolását követő malenkij robotról, hazatéréséről, Németországba elűzött szüleihez való utazásáról és az ottani újrakezdéséről szól.

 

 

 

 

 

Continue reading „Lerner György, deportált emlékiratai. Lebenserinnerungen des Deportierten Georg Lerner”

Josef Trabert: Die zweite Heimat

A könyv borítója

A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német családra különösen nehéz sors várt. Sokakat érintett a menekülés, az elűzetés, a hadifogság, a jogfosztottság, a vagyonelkobzás, a honvágy és a magyarországi vagy a külföldön való újrakezdés nehézségei. Számos családnak az új hazát jelentő Németországban, gyakran több családtagtól elszakítva kellett új életet kezdeni. A Véméndről származó Trabert családot is hasonló sorscsapások érték, melyről Josef Trabert számol be ebben a könyvben.

 

 

 

 

Continue reading „Josef Trabert: Die zweite Heimat”

Saure Riersach mit sissere Pembl: Wie unsre Kroßmotre in Ratzpeter kekhocht hon. Az újpetrei nagymamák főztje

A könyv borítója

Ezt a receptgyűjteményt 2016-ban adta ki az újpetrei Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület. Gyűjtőmunkájuknak köszönhetően a településre jellemző magyarországi németek által készített helyi ételek először kerültek nyomtatott módon megörökítésre.

 

 

 

 

 

Continue reading „Saure Riersach mit sissere Pembl: Wie unsre Kroßmotre in Ratzpeter kekhocht hon. Az újpetrei nagymamák főztje”

Monika Jäger-Manz: Ich sag’ dir was!

 

A könyv borítója

Manzné dr. Jäger Mónika, a bajai Eötvös József Főiskola Nemzetiségi és Idegen Nyelvi Intézetének főiskolai tanára ebben a kötetben a kora gyermekkori német nyelvelsajátítás elősegítésével foglalkozik. A téma iránt nagy az érdeklődés, ez azt is bizonyítja, hogy az itt bemutatott könyv már a harmadik, bővített kiadás.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Monika Jäger-Manz: Ich sag’ dir was!”

Helmut Herman Bechtel: Eine interkulturelle literarische Landschaft: Die Repräsentationen des Fremden in der ungarndeutschen Gegenwartsliteratur (Egy interkulturális irodalmi közeg: Az idegenség reprezentációi a kortárs magyarországi német irodalomban)

A könyv borítója

A szakkönyv írója 1979-ben született Bonyhádon, majd szegedi, budapesti és pécsi tanulmányait követően 2017-ben védte meg Die Repräsentationen des Fremden in der ungarndeutschen Gegenwartsliteratur (Az idegenség reprezentációi a kortárs magyarországi német irodalomban) című doktori disszertációját Pécsett. Jelenleg a szekszárdi Garay János Gimnázium tanáraként és a Pécsi Tudományegyetem docenseként tevékenykedik.

 

 

 

 

 

Continue reading „Helmut Herman Bechtel: Eine interkulturelle literarische Landschaft: Die Repräsentationen des Fremden in der ungarndeutschen Gegenwartsliteratur (Egy interkulturális irodalmi közeg: Az idegenség reprezentációi a kortárs magyarországi német irodalomban)”