Ezen a héten egy olyan kiadványt ajánlunk olvasóink figyelmébe, mely a németek a Veszprém vármegyei Vöröstó településre történő betelepítésének 300. évfordulója alkalmából készült.
Continue reading „Szilágyi-Kósa Anikó: „Da muss man hingehn an den Edelmansis prune…”„
A nemzetközi gyermeknap alkalmából a legkisebbeknek kedvezünk eheti könyvajánlónkkal. Egy sváb család életéből ismerhetünk meg tíz történetet Hudi Katalin által, aki két kötetben jelentette meg meséit.
A magyarországi német konyha sokszínűségét hivatott bemutatni az eheti könyvajánlónk tárgya, mely egy Fejér vármegyei település, Adony gasztronómiai sajátosságait ismerteti az olvasóival.
A magyarországi németek gasztronómiai hagyományai szorosan összefüggenek a helyi szokásokkal. Az ételek elkészítéséhez mindig azokat az alapanyagokat használták fel, amelyeket az adott környék klímafeltételeinek megfelelően tudtak megtermelni. Az étkezési szokások az egyházi és családi ünnepekkel, valamint az évszakok váltakozásával bekövetkező időjárásbeli változásokkal is összefüggtek. Számos eddig megjelent magyarországi német szakácskönyvben a receptek mellett a helyi svábok egykori étkezési szokásairól is olvashatunk.
A településeken megtalálható különféle magyarországi német hagyományok megőrzéséhez „csupán” egy lelkes, aktív helyi közösségre van szükség, és máris biztosított azok fennmaradása. Amennyiben megfelelő dokumentáció is fellelhető vagy még élnek a kortanúk, bizonyos népszokásokat újra lehet „tanulni”, ezáltal újjá lehet éleszteni. Azonban nemcsak a népszokások, hanem a helyi dialektusok is egyedülállóak. A németek betelepülését követően idővel minden egyes településen olyan helyileg specifikus nyelvjárás alakult ki, amelyet gyakorlatilag a világon sehol másutt nem beszéltek, csak az adott közösségben.
Continue reading „Gill Józsefné: Berkenyei sváb szótár és múltidézés”
A tavasz eljövetelével évről évre tanúi lehetünk a természet téli álomból való újjászületésének, ébredésének. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik több ünnep mellett a húsvét is, mely az egyházi év csúcspontja is egyben. A magyarországi németek életében a vallásosság mindig identitáserősítő és fontos szerepet játszott. A húsvéti egyházi ünnepkörhöz számos húsvéti szokásuk is kapcsolódik. Ezek közül sok még az idők próbáját is kiállta – elég csak az elűzetések következtében felbomló, korábban zárt faluközösségekre gondolnunk -, így még ma is gyakorolják őket. Az egyik legismertebb ilyen magyarországi német népszokás a bólyi Emmausz-járás, melyet több mint 150 éve megszakítás nélkül ünnepelnek. A sváb hagyományt 1996-tól a Baranya Megyei Értéktárban, 2011 óta pedig a Magyar Értéktár országosan elismert hungarikumai között is megtaláljuk.
Continue reading „Emmausz. Húsvéthétfői vigasság a bólyi pincesoron”
Ahogyan az alvás és a lélegzés, úgy az evés és az ivás is az emberi élet alapvető szükségleteihez tartoznak. Így nem csoda, hogy a tűz „megszelídítését” követően szinte azonnal megszületett a szakácsművészet, mely napjainkig sem veszített népszerűségéből, sőt. Jól tükrözi ezt a különféle magyarországi német gasztrofesztek, valamint a helyi főző- és sütőtanfolyamok látogatottsága is. Ezek révén igen szemléletes és hatékony módon kerülnek átadásra az idősebbek hagyományai, melyeket gyakran különféle receptes könyvekben dokumentálnak. Szerencsére az utóbbi évtizedekben több hasonló kiadvány is megjelent, melyek egyben magyarországi német múltunk egy igen fontos darabját is őrzik.
Continue reading „Hanák Ottóné Braun Margit: Anyám konyhája”
A „Schwäbische Türkei”, azaz Sváb-Törökország egyike Magyarország svábok által legsűrűbben lakott régióinak. A területen, melyen három megye, Tolna, Somogy és Baranya osztozik, számos sváb település található. Ezek egy tömbben helyezkednek el és korábban összefüggő német nyelvszigetet alkottak. Így nem csoda, hogy a Sváb-Törökország magyarországi német településeiről már számos monográfia és úgynevezett „Heimatbuch” jelent meg.
Continue reading „Dr. Erdődy Gyula: Görcsönydoboka (Ketsching) története”
A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német településen a hagyományok évszázados átörökítésének folyamatossága az elűzetések és a jogfosztások következtében megszakadt. Idővel szinte teljesen eltűnt a népviselet és a nyelvjárás használata is. Ezért is értékes és fontos egy-egy, a háború előtt megjelent kutatási dokumentáció vagy tanulmány újbóli kiadása.
A néprajzkutatóknak és történészeknek köszönhetően sok minden feldolgozásra került már a magyarországi német településeket illetően. Így egy régi kép felbukkanása őseink hagyatékából manapság valódi örömöt és csodát jelenthet számunkra. Ilyen örvendetes az is, hogy 2018-ban egy egész könyv jelent meg a törökbálinti viseletekről és szokásokról archív fényképekkel kiegészítve.
Continue reading „Sz. Tóth Judit: Törökbálinti viseletek és népszokások”