A tavasz eljövetelével évről évre tanúi lehetünk a természet téli álomból való újjászületésének, ébredésének. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik több ünnep mellett a húsvét is, mely az egyházi év csúcspontja is egyben. A magyarországi németek életében a vallásosság mindig identitáserősítő és fontos szerepet játszott. A húsvéti egyházi ünnepkörhöz számos húsvéti szokásuk is kapcsolódik. Ezek közül sok még az idők próbáját is kiállta – elég csak az elűzetések következtében felbomló, korábban zárt faluközösségekre gondolnunk -, így még ma is gyakorolják őket. Az egyik legismertebb ilyen magyarországi német népszokás a bólyi Emmausz-járás, melyet több mint 150 éve megszakítás nélkül ünnepelnek. A sváb hagyományt 1996-tól a Baranya Megyei Értéktárban, 2011 óta pedig a Magyar Értéktár országosan elismert hungarikumai között is megtaláljuk.
Ebben a 2021 húsvétján megjelent fotókönyvben a bólyi Emmausz-járás hagyományának kialakulásáról is részletesen olvashatunk. A mára kisvárossá fejlődött Bólyban a német telepesek XVIII. századi betelepülésétől kezdve mintegy 200 éven keresztül szinte csak német szót lehetett hallani – erre utal a település eredeti, sokáig használatos Németbóly elnevezése is. A környező dűlők területén a lakosok 1809-ben gróf Batthyány Ivántól szőlőtelepítésre alkalmas földeket kaptak. Az új birtokosok hamarosan szőlőt telepítettek, bort termeltek és présházakat építettek. A pincesorok közelében, a Kálvária-dombon 1843-ban kápolna épült, ahol húsvéthétfőnként misét tartottak így Lukács evangéliumának az emmauszi tanítványokról szóló története is felolvasásra került. A férfiak barátaikkal a szertartás után a közeli pincékbe mentek bort kóstolni, illetve szórakozni. Mivel saját „Emmausz-járásuk” végett késtek az otthoni ebédről, idővel az asszonyok is csatlakoztak hozzájuk gyermekeikkel. Az Emmausz-járás a bólyiak évről évre megtartott, kellemes hangulatú összejövetelére adott alkalmat. A szokást a németek elűzetését követően a kisvárosba telepített magyarok is gyorsan átvették, együtt ünnepelve az itt maradt őslakosokkal. Az évszázados helyi hagyomány XIX. század közepétől való gyors terjedése egybeesik a fotográfia elterjedésével is, így a szokást szinte a kezdetektől vizuálisan, fényképek formájában is dokumentálták. Ez az archív és újabb kori fotókat tartalmazó, a bólyi pincesorok és az Emmausz-járás témáját feldolgozó fotókönyv egy igen aprólékos gyűjtőmunka eredménye. A könyvben található 100 fotót az elismert helyi fotográfus, Máy Péter válogatta, illetve dolgozta fel, hogy publikációra alkalmassá tegye őket. Az igényes kiadvány összeállításához, a hozzáértő szakmai munkához felesége, Máy Lydia, valamint lánya Máy Lili is hozzájárult. Az Emmausz-járás a város bensőséges, családi ünnepe, melynek hangulatát ez az album maradéktalanul visszaadja.
Ezt a fotókönyvet mindazoknak ajánljuk, akik a bólyi Emmausz-járás hagyománya iránt érdeklődnek, és ezt a szép sváb népszokást archív, közelmúltbeli és jelenkori felvételek segítségével szeretnék megismerni.
Emmausz. Húsvéthétfői vigasság a bólyi pincesoron
Bóly : Bólyi Kulturális Egyesület, 2021.
64.o., ill.
Nyelv: magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu