Jelenünk mindig múltunk különféle eseményeinek összességéből áll. Saját magyarországi német identitásunk jobb megértésének érdekében érdemes nemcsak családunk sorsával, hanem az egész népcsoport múltjával is behatóbban foglalkozni.
Az itt ajánlott, 2021-ben kiadott könyv szerzője is hasonló hozzáállással próbálta a magyarországi németek múltjának olyan részleteit megvilágítani, melyeket kevésbé vagy egyáltalán nem tartott kellően megvitatottnak.
Azoknak, akik a magyarországi német gyökereikkel szeretnének foglalkozni és olyan településről származnak, melynek a múltja jól feldolgozott és dokumentált, sokkal egyszerűbb dolguk van, mert így tudnak valamire támaszkodni, hiszen így könnyebben felfedezhetik saját családi gyökereiket is. Igen gyakori, hogy az élmény- vagyis a déd- és nagyszülői generációból sokan még gyermek- és ifjúkorukat ezeken a településeken töltötték, és végül vagyonelkobzás, elűzetés volt a sorsuk, illetve sokan már nem is élnek közülük. Megmaradt rokon nélkül ma már – „időben és térben távol az ősök szülőfalujától” – szinte csak a múltat dokumentáló könyvekre lehet támaszkodni, amennyiben például a saját gyermekeinknek szeretnénk valamiről mesélni.
A török uralmat követően a XVIII. században a Magyar Királyság területére érkező német telepeseket és utódaikat Duna-menti sváboknak nevezzük. Természetesen ehhez a népcsoporthoz sorolhatjuk a trianoni békeszerződést követően a csonka országban rekedt magyarországi németeket is. Szinte közvetlenül a békeszerződést követően svábok százezrei találhatták magukat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia), illetve Románia területén, őket később bánsági és bácskai németeknek is nevezték. Helyzetüket és történelmüket illető eltéréseiktől eltekintve a különféle Duna-menti sváb települési közösségek közös német gyökereiknek köszönhetően sok hasonlóságot tudnak felmutatni.
Continue reading „Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel”
Szakkönyvet, tanulmány- vagy konferenciakötetet többnyire speciális kutatási, tudományos problémakörben való alaposabb elmélyedés vagy éppen ismeretbővítés céljából vesz az ember a kezébe. Azt is mondhatnánk, hogy egy „átlagos olvasó” szemében sok ilyen típusú könyv unalmasnak hat, sőt – adott témában való alaposabb előismeretek híján – nem is való nekik.
Continue reading „Történeti, néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről”
A Sváb-Törökörszág Baranya, Tolna és Somogy megyék nagyobb részein megosztva található. A Dél-Dunántúl ezen része a trianoni békediktátumot követően Magyarország legnagyobb német nyelvszigeteinek egyikévé vált, illetve ettől fogva az ország a magyarországi németek által legsűrűbben lakott régiójának számított. A második világháború utáni sorscsapások következtében az addig zárt német faluközösségek alapvetően megváltoztak. Az egykori német dialektusok, melyek a korábbi időkben a mindennapok nyelvét jelentették, mára ritka különlegességnek számítanak. A magyarországi németek elűzetését követő évtizedekben szerencsére sok olyan ember akadt, akik felismerve ezeket a veszélyeket elkezdtek az egykori magyarországi német múlt lejegyzésével foglalkozni.
A Magyarországi Németek Könyvtárának állományában található helytörténeti gyűjtemény háromszáznál is több, különféle helytörténeti kiadványával, illetve azok ötszáznál is több példányszámával egyike legnagyobb gyűjteményeinknek. Az eddig tizenkét polcot kitevő, egyre bővülő kínálatban megtalálható kiadványokban olvasóink szinte az összes magyarországi német településről megtudhatnak valamit. Számos közülük a helytörténeti monográfiák, mások az ún. Heimatbuch-ok közé sorolhatóak. A gyűjteményben olyan művek is helyet kaptak, melyek szórakoztató interjúkkal örvendeztetik meg az olvasókat, másokat pedig helytörténeti olvasókönyvként definiálhatunk. A tanulmány- és konferenciakötetek inkább egy-egy speciális témakört dolgoznak fel, esetükben ritkábban szerepel fő témaként egy adott település.
A Die Deutschen in Ungarn – eine Landkarte mit den deutschen Ortsnamen (Németek Magyarországon – térkép német helységnevekkel) címet viselő térkép a Magyarországon élő németek által használt helység- és földrajzi neveket kívánja megismertetni, valamint áttekintést ad a 2011-es népszámlálás adatairól, a hazai németség kulturális és oktatási intézményeiről (2014-es adatok alapján) és a 2014-es választások után alakult német nemzetiségi önkormányzatokról. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a többi, zöld körrel jelölt magyarországi német településtől eltérően citromsárga körrel jelöltek is szerepelnek rajta. Ezeknek ma már nincs számottevő sváb lakossága, vagy a 2011-es népszámlálás alapján nincs róluk adat. Esetükben az 1941-es népszámlálás még tíz százalék feletti sváb lakosságot mutatott, illetve évszázadokon keresztül – legtöbbjük esetében egészen a második világháborút követő elűzetésig – túlnyomórészt magyarországi németek lakták őket.
Ezer esztendő az emberiség történelmének viszonylatában nem nagy idő, ha azonban egy kis település történetének távlatában vizsgáljuk, már igencsak soknak számít, egy emberöltőt alapul véve pedig felfoghatatlanul soknak tűnik. Magyarország változatos, háborúktól és megszállásoktól terhes, gyakran tragikus történelméből kiindulva szinte hihetetlen, hogy nemcsak nagyobb „történelmi” városok, hanem olyan apró települések is, mint Szajk, több mint ezer éve léteznek. A kis magyarországi német község a Sváb-Törökország területén, a bólyi járásban található. A földrajzi elhelyezkedés Szajk történelmét és demográfiai változásait is nagyban meghatározta.
Continue reading „Szajk 1000 éves. Jubileumi településtörténet”
Egy könyvtár állományába nemcsak nagy formátumú szakkönyvek, nehéz tanulmánykötetek vagy lexikonok, hanem újságok, folyóiratok, sőt még brosúrák, valamint kisebb kiadványok is tartozhatnak, melyek gyakran nem sokkal több oldalt számlálnak mint egy füzet, mégis sok értékes információt tartalmaznak. Így a Magyarországi Németek Könyvtárában is megtalálhatóak a legkülönfélébb publikációk, melyek segítségével magyarországi német tánccsoportok, tájházak, kézművesek, látnivalók, rendezvények vagy éppen helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységét ismerhetjük meg.
A Magyarországi Németek Könyvtárának állománya – ahogyan az más könyvtárakban is szokásos – különböző témák szerint van felosztva, megkönnyítve ezzel a kutatók vagy az érdeklődők munkáját. Ezek közül a helytörténeti témájú könyvek gyűjteménye több mint 500 példánnyal egyike a legnagyobbaknak. Ezen művek nemcsak minőségükben, terjedelmükben vagy nyelvükben, hanem tartalmi felépítésükben is különbözőek. Így sokuk sorolható a tisztán helytörténeti monográfiákhoz, illetve az ún. Heimatbuch-okhoz is. Több olyan is található köztük, mely egyszerre taglalja az adott településen élő magyarországi németek történelmét, néprajzát, nyelvjárását, irodalmát, gasztronómiáját, illetve általános, jelenlegi helyzetét is.