Szakkönyvet, tanulmány- vagy konferenciakötetet többnyire speciális kutatási, tudományos problémakörben való alaposabb elmélyedés vagy éppen ismeretbővítés céljából vesz az ember a kezébe. Azt is mondhatnánk, hogy egy „átlagos olvasó” szemében sok ilyen típusú könyv unalmasnak hat, sőt – adott témában való alaposabb előismeretek híján – nem is való nekik.
Az itt bemutatott mű egyáltalán nem számít szórakoztató irodalomnak. Aki azonban a könyvben szereplő témák iránt érdeklődik, semmiképp sem fogja unalmasnak tartani a kötetet. Az ELTE BTK Néprajzi Intézete által 2020-ban Budapesten kiadott tanulmánykötet tizenhárom dolgozatának mindegyike olyan történelmi, nyelvészeti vagy szociológiai tanulmány, melyeket etnográfusok, nyelvészek, történészek, továbbá az egyetem doktoranduszai, illetve hallgatói írtak. Ezek kivétel nélkül jól olvasható, könnyen érthető írások. A kötet tanulmányai a tudományágak széles spektrumát érintik, így azt semmi esetre sem definiálhatjuk pusztán történeti monográfiaként. Az alapos munkák révén a helyi magyarországi német, bukovinai székely és felvidéki magyar lakosság történetének mikroszintjei több szempontból is bemutatásra kerülnek. Az olvasó személyes érdeklődésének megfelelően sok mindent megtudhat az itteni svábokkal, illetve magyarokkal kapcsolatban.
A kiadvány tizenhárom tanulmánya közül a magyarországi németek iránt érdeklődők számára legalább nyolc különösen elolvasásra érdemes. Könczöl Miklós Kéty urbáriumáról szóló, illetve Koloh Gábor Kéty XVIII.-XX. század közötti demográfiai változásairól szóló értekezése is arra mutat rá, hogy a török uralom vége után ide telepített német lakosság több mint két évszázadon át meghatározta a település életét. Dr. Erb Maria átfogó, nagyon alapos kutatást követő nyelvészeti tanulmánya ilyen formában önmagában elsőként mutatja be a kétyi német nyelvjárást. A magyarországi németek elűzéséről és a település etnikai változásairól egy szintén igen részletes tanulmány révén ismerkedhetünk Deáky Zita és László Péter jóvoltából. Krähling János a kétyi evangélikus templomot, mint a helyi magyarországi németek XVIII. század végi identitáshordozóját ismerteti. Svégel Fanni az 1868-2007 közötti alapfokú oktatásról szóló, illetve Vámos Gabriella Kéty XVIII.-XX. század közötti egészségügyi helyzetét elénk táró tanulmánya is sok érdekes részlettel szolgál, melyek átszőtték az egykor itt élt helyi svábok életét is. A kétyi svábok egykor híres mezőgazdasági módszereivel (mint a bonyhádi magyar tarka szarvasmarha tenyésztése vagy a szőlőtermesztés), illetve hogy mit és hogyan vettek át azokból az ide telepített bukovinai székelyek, Lajkó Gergely tanulmányában olvashatjuk.
A művet mindazoknak ajánljuk, akik a kétyi evangélikus magyarországi németek, illetve elűzetésüket követően az ide telepített magyar lakosság életével szeretnének megismerkedni.
Zita Deáky – Gabriella Vámos (szerk.): Történeti, néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről
(Historische, ethnographische Studien über die Gemeinde Kéty
im Komitat Tolnau)
Budapest: ELTE BTK Néprajzi Intézet, 2020.
316 o. ill.
Nyelv: magyar, a tanulmányok rövid német nyelvű összefoglalóival
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu