HIMESHÁZA – Kincseink

A Magyarországi Németek Könyvtárában már megtalálható és kölcsönözhető a Himesháza kincseit összefoglaló fotóalbum. A kötetet 2021-ben a himesházi Népek Barátsága Egyesület adta ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a helyi német önkormányzat támogatásával. A könyvben szereplő fényképeket Acél István, Acélné Göndöcs Szilvia és Emmert István készítették. 

Continue reading „HIMESHÁZA – Kincseink”

Dr. Czerny Károly: Szigetszentmárton. Sankt-Martin

Szigetszentmárton krónikáját bemutató képeskönyvvel gazdagodott a Magyarországi Németek Könyvtára, a kiadványt dr. Czerny Károly állította össze a Pest-Budai és Ráckevei Városszépítő és Műemlékvédő Egyesület támogatásával. A szerzőt a Pest megyei település történelmi, építészeti és művészeti gazdagsága motiválta a kötet elkészítéséhez, melyet segítőivel együtt derített fel és örökített meg az utókor számára, de még így sem jutott mindennek hely a könyvben.

Az itt ajánlott mű Szigetszentmárton értékeit hivatott bemutatni, elsősorban a község lakosának, hogy településük múltjához, működéséhez és kincseihez közelebb kerüljenek, így többre értékeljék utcáik szépségét és tisztaságát, az épületek kialakítását és mindazt, amit a település az összefogás jegyében ért el. Ez a könyv sokban hozzájárul ahhoz is, hogy az olvasók kézzel foghatóan érzékelhessék a település felemelkedését, valamint azt az igyekezetet és alázatot, amivel az alkotók elkészítették ezt a krónikát. 


Continue reading „Dr. Czerny Károly: Szigetszentmárton. Sankt-Martin”

Kalászi svábok élete

A könyv borítója

A kulturális autonómia biztosítása, illetve a magyarországi németek jövője sem képzelhető el összetartó helyi közösségek nélkül. Az elűzetéseket követően még évekig tartott, amíg a külföldre elűzöttek és az itthon maradottak között valamelyest, inkább csak családi szinteken normalizálódott a kapcsolattartás. A közösségeket tekintve csupán körülbelül az 1970-es évektől lett jobb a helyzet, amikor egyre több német klubot, zenekart, nemzetiségi kórust és tánccsoportot alapítottak. A testvértelepülési rendszert illető első áttörés 1986-ban történt, amikor Pécs és Fellbach között létrejött az első testvérvárosi kapcsolat. Helyi és országos szinteken lényegi javulás azonban inkább csak az 1989/90-es rendszerváltozást követő évtizedben történt.

 

 

 

 

 

Continue reading „Kalászi svábok élete”