A németek betelepítésüktől kezdve igen hosszú időn át szinte zavartalanul éltek Magyarországon. A városi lakosság XIX. században bekövetkezett asszimilációját leszámítva a különféle települések magyarországi német közösségeiben nem sok minden változott. Az 1920-as trianoni szerződés ahhoz vezetett, hogy bár a magyarországi németség ötszázezres létszámával az országban maradt más nemzetiségekhez képest a legnépesebb lett, ugyanakkor az asszimiláció által is fenyegetve volt. Bleyer Jakab és követői felismerték, hogy ennek elkerülése érdekében a népcsoportnak nyelvi-politikai autonómiát kell biztosítani, ezért 1924-ben megalapították a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületet. Bleyer 1933-ban bekövetkezett halálát követően a magyarországi német nemzetiségi politikában egyfajta űr keletkezett. A második világháború kitörésekor a radikális Basch Antal Ferenc által 1938-ban alapított Volksbund vált a magyarországi németek egyetlen legitim szervezetévé. Bár kezdetekben azt nem kommunikálták világosan, hogy a Volksbund törekvései és céljai teljes mértékben a hitleri Németországnak voltak alávetve, illetve annak kiszolgáltatva. Az SS-sorozások engedélyezésével a magyar kormányzat a magyarországi német férfiakat szolgáltatta ki a birodalmi német hadigépezetnek. A második világháború vége a magyarországi németek számára nem az újjáépítést, a békét vagy az újrakezdést jelentette, hanem a szenvedések kezdetét. Tízezreket hurcoltak malenkij robotra a Szovjetunióba, százezreket fosztottak meg vagyonuktól, jogaiktól, illetve űztek el Németországba.
2016-ban volt a magyarországi németek elűzetésének és elhurcolásának 70. évfordulója. Ezt a 2001-ben készült könyvet ebből az alkalomból adta ki a mecseknádasdi német önkormányzat második, változatlan kiadásban 2016 őszén. A könyv két tanulmányt tartalmaz. Az elsőt Die Geschichte der Ungarndeutschen in Nadasch zwischen 1930 und 1950 (A mecseknádasdi magyarországi németek története 1930 és 1950 között) címmel Makk Károlyné írta, mely egy nagyobb terjedelmű dolgozat. A második, Bestrafung einer Volksgruppe (Egy népcsoport megbüntetése) című rövidebb pedig Dékány Jánosné munkáját dicséri. Az első tanulmányban a vizsgált korszak helyi történéseiről olvashatunk. Annak érdekében, hogy az olvasó jobban értse a folyamatokat és az összefüggéseket, a szerző a nagypolitikai eseményekre is kitér. Többek között a mecseknádasdi SS-sorozásokról is olvashatunk. A malenkij robotra való elhurcolások leírása a településbeli túlélők szóbeli közlésein is alapszik. Szintén itt olvasható, hogy sokan abban hittek, hogy a pécsi repülőteret kell megtisztítaniuk a romoktól, vagy hogy a Bácskába kell menniük kukoricát törni. Abban, hogy a Szovjetunióba hurcolják őket, sokáig nem hittek, az út során még jószándékú orosz katonák is próbálták őket szökésre buzdítani, mindhiába figyelmeztetve őket úti céljukra. A lengyeli internálótábor történetét és körülményeit – ahová szintén kerültek mecseknádasdiak – a tanulmány egy további egész fejezete taglalja, úgymint az elűzetést is. Ennek során eredetileg két vonatszerelvény indítását tervezték, amiből végül 1946 júliusában egyet sikerült elindítani Németországba. Ezt azonban az Ausztriában levő orosz-szovjet zóna határán visszafordították Magyarországra. Az elűzötteket végül a Hajóson élő magyarországi németekkel telepítették össze. Eközben sokan visszaszöktek Mecseknádasdra. A vonatszerelvény az elűzöttekkel végül december 10-én indult el a Hajós közelében levő keceli vasútállomásról Németországba. Hogy mi történt az itthon maradottakkal, milyen nehézségeik voltak az időközben Mecseknádasdra telepített székelyekkel és felvidéki magyarokkal, szintén kiderül a tanulmányból. Az egyes fejezeteket archív fotók illusztrálják. A függelékben pedig további archív felvételek és a témával kapcsolatos dokumentumok – így egy az elűzöttekről és az idetelepített magyar telepesekről készült névsor – is helyet kaptak. A második, Dékány Jánosné által írt tanulmány egy rövid, de nagyon részletes értekezés a mecseknádasdiak Szovjetunióba való elhurcolásáról, illetve az itthon maradottak sorsáról. Ez a tanulmány egy az elhurcoltak neveit tartalmazó listát is magában foglal. Az azt követő függelékben pedig további, igényesen összeállított archív felvételeket és dokumentumokat találunk.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a mecseknádasdi magyarországi németek 1930 és 1950 közötti történetét és az őket ért sorscsapásokat. Habár a mű a településre fókuszál, jellegéből kifolyólag további kutatásokhoz is igen jól felhasználható.
Unser Schicksal
(A mi sorsunk)
(Die Geschichte der Ungarndeutschen in Nadasch zwischen 1930 und 1950 von Mária Makk/Makk Károlyné: A mecseknádasdi magyarországi németek története 1930 és 1950 között; Bestrafung einer Volksgruppe von Erzsébet Dékány/ Dékány Jánosné: Egy népcsoport megbüntetése)
Mecseknádasd : Német Önkormányzat Mecseknádasd, 2016.
165. o., ill.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu