Sok értékes alkotás van a diplomadolgozatok között, sajnos azonban a többségük nem hozzáférhető a nyilvánosság számára. Szerencsés kivétel Horváthné Miszlai Katalin eredetileg 1995-ben benyújtott munkája, amelyet 2001-ben a paksi német önkormányzat segítségével kiadtak. Continue reading „Horváthné Miszlai Katalin: Ungarndeutsche Volksbräuche in Kimling und Kier”
Az itt ismertetett könyvet eredetileg nem a nagy nyilvánosságnak szánták. A történetek, melyeket a szerkesztőnő nagyanyja és két másik megkérdezett elmesélt, azonban olyan izgalmasak, hogy Háhn Judit úgy döntött, kötetben jelenteti meg őket.
Continue reading „Judit Háhn (Hg.): „Mindent elvettek tőlünk!””
A kitelepítés nagy kérdései mára tisztázottak, ha ezek nem is feltétlenül közismertek. A kutatók feladata most elsősorban a lokális szint vizsgálata. Ebből a kötetből dokumentumok és visszaemlékezéseken keresztül ismerhetjük meg, hogyan folyt le a kitelepítés Dunabogdányban.
Budaörs múltját szerencsés módon jól feldolgozták. A számos monográfiát ebben a kötetben primer, a város lakói által írt forrásokkal egészítik ki.
A helytörténeti munkák közül azok a legjobbak, amelyek a tulajdonképpeni áttekintés mellett forrásokat is közreadnak. Nem csak ezek, hanem az archív fotók is kiemelkedővé teszik e kiadványt.
Continue reading „Tamás Ferenczi: Tollvonások a győri németség életéből”
Hajóson, ebben a bácskai kisvárosban kezdetektől erős a Mária-kultusz. A település nyelvjárása is egyedülálló Magyarországon. Ez a könyv összeköti e hagyományokat: legendákat és egyéb régi szövegeket tartalmaz az ottani Szűzanya-szoborral kapcsolatban.
Continue reading „Schőn Mária (szerk.): Aisa liaba Hajoschr Muattrgottes”
Örvendetes módon egyre több, magyarországi német településeket bemutató album jelenik meg. Ebből a könyvből egy vértesi falucska, Újbarok történetét ismerhetjük meg.
Continue reading „Pats Krisztina (szerk.): Újbarok Anno Neudörfl”
Kőszegfalva (németül Schwabendorf) Vas megyében, Kőszeg közelében fekszik. Eddigi legjobb leírása Gulner László 1983-as könyvében található melyet 2003-ban a község fennállásának 290 éves évfordulójára bővített formában újra kiadtak.
Continue reading „Gulner László: Kőszegfalva története és népszokásai”
Zsámbék története – elsősorban Martin Anton Jelli bencés szerzetes áldozatos munkájának köszönhetően – jól fel van dolgozva. Azt azonban, hogy mi történik napjainkban a városban és a településnek milyen kulturális intézményei vannak, ebből a könyvből tudhatjuk meg.
Continue reading „Fuchs Sandra Titanilla (szerk.): 300 éve Zsámbékon”
2014-ben ünnepli alapításának 20. évfordulóját az óbudai Braunhaxler Egyesület és a Német Nemzetiségi Önkormányzat. Ebből az alkalomól jelent meg az itt tárgyalt, Óbuda és az egyesület történetét bemutató könyv.