A Magyarországon élő nemzetiségek, így a magyarországi németek számára is igen örvendetes az olyan kiadványok megjelenése, melyek a gyermekek nyelvelsajátítását, nyelvi nevelését, hagyományápolását segítik elő. Ezek gyakran nemcsak az óvodai nevelés során, hanem családi körben is igen jól használhatóak.
Continue reading „Bódiné Palyóv Edit (Szerk.): Korbflechter Lied”
Helytörténeti monográfiákból, vagy az ún. Heimatbuch-okból az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat egy település múltjáról, annak korábbi lakóiról, még a szokásokról, mindennapokról, illetve akár a helyi gasztronómiáról is.
Bólyról, a magyarországi német kisvárosról, melyet 1950 előtt még Németbólynak neveztek, könyvtárunkban két monográfia is található (Geschichte der Grossgemeinde Német-Bóly; Bóly 1093-1993). Állományunk részét képezi a Deutsche Auswanderer in Ungarn című szakkönyv is, mely a bólyi uradalom területére történő 18. századi német betelepítésről szól. Ez a három könyv igen jól kiszolgálja a kisváros története iránt érdeklődőket. Egy település múltja azonban nem csak általános történeti adatokból tevődik össze, hiszen történelmét annak lakói írták.
Continue reading „Rózsás József – Vajta László: Nevezetes németbólyi lakóházak”
A sajtó általában a mindennapjainkban, de a kisebbségek önmeghatározásában, reprezentációjában és identitásőrzésében is igen fontos szerepet játszott, illetve játszik mind a mai napig. A magyarországi németek korábban soha nem voltak annyira kitéve az asszimilációnak, mint a szocializmus időszakában. Ma már jól ismerjük ennek okait. Mégis a magyarországi németekkel szembeni szigorú kisebbségi politika bizonyos mértékű enyhülését figyelhetjük meg 1956 után. Ugyanez a kisebbségi médiumokra is kihatással volt, legalábbis ha azt vesszük figyelembe, hogy azok egyáltalán létezhettek.
Geresdlak országosan is ismertté vált az évente megrendezésre kerülő Gőzgombóc Fesztiváljának köszönhetően. A magyarországi német település Német Önkormányzatának hála az utóbbi években a falu gazdag gasztronómiáját két könyvecskében is dokumentálták. Az Omas Speisen 2 című kiadvány utolsó oldalain az étkezési szokásokkal összefüggő nyelvjárási mondókákat találunk, melyek arra engednek következtetni, hogy a település még sok nyelvjárási kincset rejtegethet.
Continue reading „Maria Erb und Margit Schulteisz (Hrsg.): Haja, baja, Khessje…”
Január 19-ét egy 2012. évi parlamenti döntés alapján a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánították. 1946-ban éppen ezen a napon indították az első szerelvényt az elüldözöttekkel Németországba. A rendszerváltozást követően számos diplomamunkát és több tanulmányt írtak a témában, melyeket jórészt történészek publikáltak. Habár a szépirodalom berkein belül is sok minden feldolgozásra került, viszonylag kevés olyan regény jelent meg, melyek fő témaként a magyarországi németek sorsát vagy elűzetését veszik alapul.
Continue reading „Stefan Raile: Von Vaskút nach Görlitz oder Sehnsucht nach Schneewittchen”
Herend elsősorban a porcelánmanufaktúrája által vált világhírűvé. A település sváb vonatkozású múltja és jelene valószínűleg kevésbé ismert. Akik a Zentrum-Programme im HdU programsorozat 2016. december 14-ei rendezvényén részt vettek, minden bizonnyal emlékeznek arra, hogy Herenden és környékén a betlehemezés (Christkindlspiel) régi hagyományát napjainkban is ápolják. Az est során a közönség a bakonyi svábok karácsonyi finomságait is megkóstolhatta. A kulináris élmény alapján könnyen lehetett arra következtetni, hogy az ottani magyarországi német konyha más ünnepek kapcsán is – mint például húsvét, újév vagy farsang – még számos különlegességet tartogat az ínyencek számára.
Continue reading „Arnold Mária: Étkezési szokások és ételek Herendről”
A kelet- és kelet-közép-európai blokk országainak az 1980-as évek végén végbemenő, a szocialista rendszereiket érintő felbomlási folyamatait röviden rendszerváltozásnak nevezzük, amit Európa XX. századi történetének egyik legizgalmasabb periódusai közé sorolhatunk. Ugyanezt Magyarországon is megtapasztalhattuk, ami a magyarországi németek kulturális autonómiájának kiépítésében jelentős lehetőségeket teremtett. Ebben meghatározó szerepet játszott és játszik a mai napig az NSZK anyagi, politikai és kulturális támogatása.
A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német településen a hagyományok évszázados átörökítésének folyamatossága az elűzetések és a jogfosztások következtében megszakadt. Idővel szinte teljesen eltűnt a népviselet és a nyelvjárás használata is. Ezért is értékes és fontos egy-egy, a háború előtt megjelent kutatási dokumentáció vagy tanulmány újbóli kiadása.
A Duna-menti svábok a titói Jugoszlávia születése idején zajlott szenvedéstörténetének kutatásánál megkerülhetetlen téma a gádori haláltábor tragikus története, ahol a népcsoport tagjaiból több ezren vesztették életüket. A túlélők közül sajnos nagyon sokan vitték magukkal később a sírba borzalmas emlékeiket. A témában szerencsére viszonylag sok írás született köszönhetően több történésznek, kortársnak és a tematikát feldolgozó szerzőnek. Albert M. Maurer könyve is ide sorolható, mely kapcsán túlzás nélkül kijelenthető, hogy munkájával méltó emléket állított a valaha a Bánátot és Bácskát felvirágoztató Duna-menti sváboknak.
Pilisvörösvár azon kevés települések egyike, ahol a magyarországi németeket nem sújtotta az elűzetés tragédiája. Ennek köszönhetően sok minden megmaradt a helyi sváb „örökségből”. Pilisvörösvár mára egy olyan magyarországi németek lakta kisvárosnak számít, ahol a hagyományápolás és a szokások továbbadásának folyamatossága nincs veszélyben. Egy dolog azonban – ahogy ez országszerte is megfigyelhető – szinte teljesen eltűnt, ez pedig a népviselet mindennapos használata.
Continue reading „Zsámboki Szabolcs: Népviselet Pilisvörösváron”