Bächer Iván: Az elhagyott falu

A könyv borítója

Die Deutschen in Ungarn – eine Landkarte mit den deutschen Ortsnamen (Németek Magyarországon – térkép német helységnevekkel) címet viselő térkép a Magyarországon élő németek által használt helység- és földrajzi neveket kívánja megismertetni, valamint áttekintést ad a 2011-es népszámlálás adatairól, a hazai németség kulturális és oktatási intézményeiről (2014-es adatok alapján) és a 2014-es választások után alakult német nemzetiségi önkormányzatokról. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a többi, zöld körrel jelölt magyarországi német településtől eltérően citromsárga körrel jelöltek is szerepelnek rajta. Ezeknek ma már nincs számottevő sváb lakossága, vagy a 2011-es népszámlálás alapján nincs róluk adat. Esetükben az 1941-es népszámlálás még tíz százalék feletti sváb lakosságot mutatott, illetve évszázadokon keresztül – legtöbbjük esetében egészen a második világháborút követő elűzetésig – túlnyomórészt magyarországi németek lakták őket.

 

 

 

 

 

Continue reading “Bächer Iván: Az elhagyott falu”

László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800

A könyv borítója

A németek magyarországi tömeges letelepítése a XVIII. század végére, illetve a XIX. század kezdeti éveire gyakorlatilag lezárult. A már a középkortól itt élő német polgárokkal együtt az újkori német telepesek és bevándorlók a zsidókkal együtt sok nagyváros, így a fővárosi lakosság német nyelvű többségét alkották.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800”

Závada Pál: Wanderer

A könyv borítója

Ahogyan a világ sok országában, Magyarországon is november 2-án, azaz halottak napján szoktunk megemlékezni elhunyt szeretteinkről. Ez a nap időközben összefonódott Mindenszentek napjával, így már november 1-jén sokan virágot visznek és gyertyát gyújtanak a temetőkben. Ilyenkor az őseinkről is megemlékezünk, akiket ugyan nem ismerhettünk, de tulajdonképpen nekik köszönhetjük a jelenben való létünket ezen a világon. A gyerekeknek ilyenkor kicsit többet mesélünk és – bár egy életen át ez ellen küzdünk – erősebben megjelenik előttünk a múlandóság realitása.

 

 

 

 

 

Continue reading “Závada Pál: Wanderer”

Blahó Ferenc: Egy zsámbéki sváb élettörténete

A könyv borítója

A magyarországi németek 1956-os forradalom őszi harcaiban való szerepéről szinte egyáltalán nem tudunk semmit. Szerencsére vannak már olyan hiánypótló művek is, mint a szabadságharc egyik mártírjáról, Herhoff Györgyről szóló dokumentumfilm, amelyet a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat keretében is bemutattak 2016-ban. A malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések több százezer magyarországi németet érintettek, melyeknek következtében a népcsoport tagjainak túlnyomó része az 1950-es évekre megfélemlítésben és elnyomásban élt. A forradalom kitöréséig csupán hat év telt el, miután 1950-ben a 84/1950. M.T.sz. minisztertanácsi rendelet alapján a Magyarországon bujkáló elűzöttek visszaszökött sorstársaikkal együtt visszakaphatták magyar állampolgárságukat. Tiszalök és Kazincbarcika, a magyarországi kényszermunkatáborok borzalmas realitása sem egy halványuló, rossz emlékként élt még a fejekben, hiszen igen közel volt még az addig eltelt időt tekintve. Mindezek tükrében a magyarországi németek forradalomban való aktív részvétele több volt mint rendkívüli.

 

 

 

Continue reading “Blahó Ferenc: Egy zsámbéki sváb élettörténete”

Pfeiffer Gábor: Lábnyomok a sárban

a könyv borítója

A Magyarországi Németek Könyvtára egy nyilvános szakkönyvtár, így az olvasók mindig jó helyen járnak, ha a magyarországi németekkel vagy a Duna-menti svábokkal kapcsolatosan a legkülönfélébb területeken belül keresnek szakkönyvet. A szépirodalmi állomány, ezen belül a regényállomány is viszonylag terjedelmes, ugyanakkor a gyarapodásában lassabb tempó figyelhető meg. Így mindig külön örömet okoz, ha a műfajhoz tartozó példánnyal gazdagodik a könyvtár. Még nagyobb az öröm, ha magyarországi német témát feldolgozó műről van szó, ugyanis ezek aránya a romániai német, illetve a korábbi Jugoszlávia területén található Bánátból és Bácskából származó szerzők műveihez képest jóval kisebb. Szerencsére az utóbbi időben olyan amatőr szerzők is megjelentették műveiket, akik őseik történetét dolgozzák fel.

 

 

 

 

 

Continue reading “Pfeiffer Gábor: Lábnyomok a sárban”

Maria Klotz: Claus Klotz und seine Dichtung

A könyv borítója

Egy költő műveit akkor érthetjük meg jobban, ha tudjuk, hogy milyen indíttatásból írta azokat. A művek elemzése még könnyebb számunkra, ha ismerjük az alkotó teljes életművét. A legjobb azonban, ha az önreflexiók és interpretációk közvetlenül a költőtől érkeznek, ami viszont elég ritkán fordul elő.

 

 

 

 

 

Continue reading “Maria Klotz: Claus Klotz und seine Dichtung”

Karl Reil: Stifuldter

A könyv borítója

Amennyiben szeretnénk a magyarországi németek betelepítésével, illetve az ezzel a korszakkal kapcsolatos ismereteinket bővíteni, úgy azt a különféle történelmi szakkönyvnek, monográfiának, tanulmánygyűjteménynek vagy konferenciakötetnek köszönhetően könnyen meg is tehetjük. Ha csak a Magyarországi Németek Könyvtárának állományát vesszük kiindulópontként, akkor megállapíthatjuk, hogy egy kutatás során a „betelepítés évszázadát” illetően valóban nem támadhat hiányérzetünk. Ugyanez érvényes a 20. századi eseményeket feldolgozó – akár irodalmi – művekre is, melyek olyan témákat érintenek, mint a malenkij robot, vagyonelkobzás, elűzetés, jogfosztás vagy a magyarországi németek második világháború utáni élete. Kissé különös – legalábbis a magyarországi német regényeket illetően -, hogy a betelepítés témája kevesebb szerző fantáziáját sarkallta írásra. Ezért is nagy öröm, amikor egy hagyatékból egy olyan ritkaság kerül elő, mint Karl Reil 1991-ben magánkiadásban megjelentetett könyve, mely gazdagítja a „betelepítési regények” sorát a könyvtár állományában.

Continue reading “Karl Reil: Stifuldter”

Maria Erb, Maria Wolfart (Hg.): In memoriam Valeria Koch, die es hätte geben können

A könyv borítója

„A magyarországi német irodalom állócsillaga” – Koch Valériát mint költőnőt a germanista Szabó János szavaival jellemezhetjük a leglényegretörőbben.
Koch Valéria sajnos nagyon korán, 49. életévében hunyt el Budapesten, 1998-ban. A napvilágot 1949-ben látta meg Szederkényben. 2019-ben lett volna tehát 70 éves, mely kapcsán emlékév keretében emlékeztek meg róla. Az eseménysorozat már 2018-ban, halálának 20. évfordulója alkalmából megkezdődött egy a Magyarországi Németek Házában megtartottkiállításmegnyitóval egybekötött megemlékezéssel. A rendezvényt „Koch-Tour“ projektnéven a rákövetkezendő hónapokban több helyszínen is megtartották. A Magyarországi Német Színház Valéria verselt világa című előadásávalcsatlakozott az emlékévhez, melyet végül ennek az emlékkönyvnek a kiadása tett igazán emlékezetessé.

 

Continue reading “Maria Erb, Maria Wolfart (Hg.): In memoriam Valeria Koch, die es hätte geben können”

Maria Erb und Margit Schulteisz (Hrsg.): Haja, baja, Khessje…

A könyv borítója

Geresdlak országosan is ismertté vált az évente megrendezésre kerülő Gőzgombóc Fesztiváljának köszönhetően. A magyarországi német település Német Önkormányzatának hála az utóbbi években a falu gazdag gasztronómiáját két könyvecskében is dokumentálták. Az Omas Speisen 2 című kiadvány utolsó oldalain az étkezési szokásokkal összefüggő nyelvjárási mondókákat találunk, melyek arra engednek következtetni, hogy a település még sok nyelvjárási kincset rejtegethet.

 

 

 

 

 

Continue reading “Maria Erb und Margit Schulteisz (Hrsg.): Haja, baja, Khessje…”

Gábor Kerekes (Hrsg.): Winterlamm. Studien zu Márton Kalász’ Roman

A könyv borítója

Kalász Márton, a legismertebb magyarországi német származású íróink egyike, 2019. szeptember 8-án ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját.

Téli bárány című regénye magyar nyelven íródott és először 1986-ban jelent meg. Ezt művét a magyar irodalom egyik legismertebb, a magyarországi németek sorsát feldolgozó regényeként jegyzik. Német fordítása – mely ugyancsak kölcsönözhető a Magyarországi Németek Könyvtárában – 1992-ben jelent meg Winterlamm címmel. Ezt követően az irodalomtudósok fókuszába kerülvén különböző elemzések születtek róla.

 

 

 

 

 

Continue reading “Gábor Kerekes (Hrsg.): Winterlamm. Studien zu Márton Kalász’ Roman”