Címke: visszaemlékezés

Illés Klára: Megtartó erő. Egy parasztcsalád vége

Illés Klára Megtartó erő című könyvével megrendítő, de annál hasznosabb a találkozás minden német származású ember számára. A 2021-ben, a Magvető Kiadó gondozásában kiadott kötet, mely az írónő családjának történetét tárja elénk, már a Magyarországi Németek Könyvtára állományában is megtalálható.

Illés Klára szülei levelezéséből, naplóiból, diktafonra felvett interjúiból szerkesztette meg ezt a könyvet. Tette mindezt azért, hogy másokat is arra buzdítson, ismerjék meg őseik történetét, merjenek kérdezni, és hogy ne maradjanak megválaszolatlan kérdések az emberben, amikor már nem lesz ki válaszoljon rájuk. A történet egy magyar-német iparos-paraszt család sorsának alakulásáról szól, melynek kitartása és hite példaként szolgálhat a mai családok számára.

Continue reading „Illés Klára: Megtartó erő. Egy parasztcsalád vége”

Josef Negeli: Meine Flucht ins Leben

A Magyarországi Németek Könyvtára nemrégiben egy értékes könyvajándékhoz jutott Katharina Eicher-Müller jóvoltából. Nagybátyja, Josef Negeli kakasdi születésű sváb, és életének történetét megírva megkérte idősebbik fiát, hogy adja ki könyv formájában feljegyzéseit. A fiatalabb Josef Negelit mindig is foglalkoztatta édesapja tragikus története. Édesanyja, aki szintén sváb származású volt, Jugoszláviában, Bácsszentivánon született, később családjával a gakowai táborból menekült Ausztriába. Katharina azonban történetét soha nem tudta teljes egészében elmesélni gyermekeinek, mert számára ezek örökre megrázó emlékek maradtak. Idősebb Josef Negeli feljegyzéseiből pedig megjelent a Meine Flucht ins Leben című könyv, mely mostantól könyvtárunkból is kölcsönözhető.

Continue reading „Josef Negeli: Meine Flucht ins Leben”

Metzger János: Emléktöredékek

Metzger János Emléktöredékek című könyvét 2015-ben adta ki Újbarok Német Nemzetiségi Önkormányzata. A kézirat azonban már 2008-ban, az író életének utolsó évében elkészült. Talán nem véletlen, hogy családja és szerettei ennyire támogatták háborús emlékei felidézésében és azok papírra vetésében, hiszen így az utókor egy túlélő szemével ismerheti meg a második világháború időszakát és az utána következő éveket. 

Újbarkon és az országban is köztiszteletben álló „Metzger tanár bácsi”, aki miután hazatért a hadifogságból, sokat látott emberként magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Később, a minisztérium kérésére megszerkesztette az összefoglaló magyar nyelvi és irodalmi gyakorlókönyvet, mellyel sok fiatal középiskolai tanulmányait segítette. Szakmai munkássága mellett igyekezett sváb identitásával is mindig példát mutatni, kulturális tevékenységekből egyaránt kivette a részét: Ifjúsági klubot szervezett, nemzetiségi népdalkórust alapított. Mint tanárra minden valaha volt diákja szívesen emlékszik vissza. 

Continue reading „Metzger János: Emléktöredékek”

Három generáció

a könyv borítója

A legelső magyarországi német elűzötteket szállító vonat 1946. január 19-én indult Budaörsről. Január 19-ét pedig 2012-ben a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánították. A 76 évvel ezelőtti tragikus esemény csupán a kezdete volt az ország különféle régiójában és településén élő több százezer magyarországi német származású ember elűzetésének, mely csupán 1948-ban ért véget. A vagyonelkobzásokról, jogfosztásokról és elűzetésekről sokáig nem szabadott beszélni. Ezen sorscsapások feldolgozása és dokumentálása csak az 1980-as évek végén kezdődött el.

 

 

 

 

 

Continue reading „Három generáció”

Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit

A könyv borítója

A második világháborút követő szovjet hadsereg általi felszabadítással, illetve megszállással nemcsak a Magyarországon maradt magyarországi németek, hanem a Németországba elűzöttek számára is egy új, nehéz élet vette kezdetét. Németország nyugati szövetségesek által ellenőrzött területeiből az NSZK, a szovjet megszállási övezetből pedig az NDK alakult meg. Az NSZK területén élő elűzöttek a különféle szervezeteknek, egyesületeknek, valamint az úgynevezett Landsmanschaft-oknak köszönhetően ápolhatták hagyományaikat és megélhették identitásukat is. Ezzel szemben az NDK-ban a magyarországi német múltról és az elűzetésről való beszéd, az állam vagy a kommunista rezsim kritizálása tabunak számított. Az NDK-ban zajló életről cenzúramentesen (néhány állampolgárságától megfosztott disszidenst – mint például Wolf Biermannt – leszámítva) gyakorlatilag a rendszerváltozásig és az újraegyesítésig szinte sosem lehetett nyíltan beszélni és akkor is csak igen ritkán, inkább titokban.

 

 

 

 

Continue reading „Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit”

Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947

A könyv borítója

A Bácska területén található Szentfülöp egykor egy Duna-menti svábok lakta település volt, mely ma Bački Gračac néven Szerbiához tartozik. A könyv szerzője is itt született 1932-ben. Művében a településen töltött gyermek- és ifjúkoráról ír. A falut abban az időszakban már nemzetiségi konfliktusok jellemeztek.

 

 

 

 

 

Continue reading „Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947”

Lerner György, deportált emlékiratai. Lebenserinnerungen des Deportierten Georg Lerner

A könyv borítója

A szerkesztő-fordító Schreiner Mihályné szerkesztői és Dr. Bognár Zalán történészi előszavával kezdődő kötet a magyarországi német származású Lerner György visszaemlékezéseit tartalmazza, mely az elhurcolását követő malenkij robotról, hazatéréséről, Németországba elűzött szüleihez való utazásáról és az ottani újrakezdéséről szól.

 

 

 

 

 

Continue reading „Lerner György, deportált emlékiratai. Lebenserinnerungen des Deportierten Georg Lerner”

Josef Trabert: Die zweite Heimat

A könyv borítója

A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német családra különösen nehéz sors várt. Sokakat érintett a menekülés, az elűzetés, a hadifogság, a jogfosztottság, a vagyonelkobzás, a honvágy és a magyarországi vagy a külföldön való újrakezdés nehézségei. Számos családnak az új hazát jelentő Németországban, gyakran több családtagtól elszakítva kellett új életet kezdeni. A Véméndről származó Trabert családot is hasonló sorscsapások érték, melyről Josef Trabert számol be ebben a könyvben.

 

 

 

 

Continue reading „Josef Trabert: Die zweite Heimat”

Leopold Egger: Erinnerungen an die donauschwäbische Heimat

A könyv borítója

Mindegy mennyi ideje élnek az egykori kitelepítettek Németországban, a haza számukra az anyaföld marad. Ez ugyanúgy igaz a magyarországi németekre, mint a bánáti svábokra. Leopold Egger életműve, amelyet e kötet megjelenése előtt különböző folyóiratokban publikált, magával ragadó módon írja le a bánáti németek életét.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Leopold Egger: Erinnerungen an die donauschwäbische Heimat”