A magyarországi német történelemrõl több összefoglalót is írtak. Sok közülük viszonylag rövid, másokat olyan szerzõk írtak, akik a kérdést csak részben tudták Magyarországon kutatni. Gerhard Seewann 2007 óta tanszékvezetõ a Pécsi Tudományegyetemen, és a téma egyik legelismertebb szakértõje. Új könyve nem csak nagy terjedelme miatt jelentõs.
A Volksbund története mindig vitatott téma volt. Van, aki kezdettõl a nemzetiszocialista mozgalom részének tekinti, mások nem látják ezt ilyen egyértelmûnek. Spannenberger Norbert magyar történész a szervezet történetét személyes állásfoglalás nélkül igyekszik bemutatni.
Az ELTE Germanisztikai Intézetének Beiträge-sorozata valószínűleg a legelismertebb publikációs lehetőség a magyarországi németek néprajzát kutatók számára. A legújabb kötet négy tanulmányt és több recenziót tartalmaz.
Continue reading „Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen 2011”
Számos könyv jelent meg a kitelepítésről. Sok közülük csak magát a folyamatot írja le, de mint minden történeti esemény, ez is csak más történésekkel összefüggésben érthető meg. Tóth Ágnes könyve a magyarországi németek tragédiájának történeti környezetét is bemutatja.
Continue reading „Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között”
A Bács-Kiskun megyei Harta a 20. század első feléig német község volt. Az elmúlt száz év eseményei alapjaiban változtatták meg a falu társadalmát. Eiler Ferenc könyvében ezeket a változásokat vizsgálja.
Continue reading „Eiler Ferenc: Németek, helyi társadalom és hatalom”
15 évvel ezelőtt jelent meg Stefan Stader alapművének első kötete. 2011-ben, 8 évvel a szerző halála után adták ki az eddigi utolsó kötetet, mely az alfabetikus listát az S betű végéig folytatja.
Continue reading „Stefan Stader: Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten VII Sche-Sz”
Hosszú várakozást követően az év végére megjelent a legújabb Suevia Pannonica évkönyv. Az Archiv der Deutschen aus Ungarn – korábban Archiv der Suevia Pannonica – 1964 óta közöl tanulmányokat a magyarországi németek történelméről, néprajzáról, nyelvtudományáról és művészetéről.
A hagyományok továbbadásába elsősorban a gyerekeket kell bevonni. Ha magyarországi németségüket magától értetődőnek tekintik, felnőttként is magyarországi németnek tartják majd magukat. Bús Imre és Klein Ágnes ebben a kötetben a továbbörökítés mai helyzetét és a lehetőségeket vizsgálják.
A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete évek óta a magyarországi kisebbségkutatás legfontosabb központjai közé tartozik. Az intézet új kötetében az asszimiláció, integráció és a szegregáció kérdését több etnikai csoportot figyelembe véve vizsgálják.
Continue reading „Tóth Ágnes, Bárdi Nándor (szerk): Asszimiláció, integráció, szegregáció”
A német nyelvű színjátszásnak évszázados hagyománya van Magyarországon. Legismertebb mai képviselői a szekszárdi Magyarországi Német Színház és a Budapesti Német Színház. Ezen nagy társulatok mellett azonban számos iskolai és egyetemi amatőrcsoport működik, melyek sokszor színvonalas előadásokat mutatnak be. A kötet ezeket a színjátszóköröket mutatja be.