Ahogyan a világ sok országában, Magyarországon is november 2-án, azaz halottak napján szoktunk megemlékezni elhunyt szeretteinkről. Ez a nap időközben összefonódott Mindenszentek napjával, így már november 1-jén sokan virágot visznek és gyertyát gyújtanak a temetőkben. Ilyenkor az őseinkről is megemlékezünk, akiket ugyan nem ismerhettünk, de tulajdonképpen nekik köszönhetjük a jelenben való létünket ezen a világon. A gyerekeknek ilyenkor kicsit többet mesélünk és – bár egy életen át ez ellen küzdünk – erősebben megjelenik előttünk a múlandóság realitása.
A magyarországi németek 1956-os forradalom őszi harcaiban való szerepéről szinte egyáltalán nem tudunk semmit. Szerencsére vannak már olyan hiánypótló művek is, mint a szabadságharc egyik mártírjáról, Herhoff Györgyről szóló dokumentumfilm, amelyet a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat keretében is bemutattak 2016-ban. A malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések több százezer magyarországi németet érintettek, melyeknek következtében a népcsoport tagjainak túlnyomó része az 1950-es évekre megfélemlítésben és elnyomásban élt. A forradalom kitöréséig csupán hat év telt el, miután 1950-ben a 84/1950. M.T.sz. minisztertanácsi rendelet alapján a Magyarországon bujkáló elűzöttek visszaszökött sorstársaikkal együtt visszakaphatták magyar állampolgárságukat. Tiszalök és Kazincbarcika, a magyarországi kényszermunkatáborok borzalmas realitása sem egy halványuló, rossz emlékként élt még a fejekben, hiszen igen közel volt még az addig eltelt időt tekintve. Mindezek tükrében a magyarországi németek forradalomban való aktív részvétele több volt mint rendkívüli.
A Magyarországi Németek Könyvtára egy nyilvános szakkönyvtár, így az olvasók mindig jó helyen járnak, ha a magyarországi németekkel vagy a Duna-menti svábokkal kapcsolatosan a legkülönfélébb területeken belül keresnek szakkönyvet. A szépirodalmi állomány, ezen belül a regényállomány is viszonylag terjedelmes, ugyanakkor a gyarapodásában lassabb tempó figyelhető meg. Így mindig külön örömet okoz, ha a műfajhoz tartozó példánnyal gazdagodik a könyvtár. Még nagyobb az öröm, ha magyarországi német témát feldolgozó műről van szó, ugyanis ezek aránya a romániai német, illetve a korábbi Jugoszlávia területén található Bánátból és Bácskából származó szerzők műveihez képest jóval kisebb. Szerencsére az utóbbi időben olyan amatőr szerzők is megjelentették műveiket, akik őseik történetét dolgozzák fel.
Egy költő műveit akkor érthetjük meg jobban, ha tudjuk, hogy milyen indíttatásból írta azokat. A művek elemzése még könnyebb számunkra, ha ismerjük az alkotó teljes életművét. A legjobb azonban, ha az önreflexiók és interpretációk közvetlenül a költőtől érkeznek, ami viszont elég ritkán fordul elő.
Amennyiben szeretnénk a magyarországi németek betelepítésével, illetve az ezzel a korszakkal kapcsolatos ismereteinket bővíteni, úgy azt a különféle történelmi szakkönyvnek, monográfiának, tanulmánygyűjteménynek vagy konferenciakötetnek köszönhetően könnyen meg is tehetjük. Ha csak a Magyarországi Németek Könyvtárának állományát vesszük kiindulópontként, akkor megállapíthatjuk, hogy egy kutatás során a „betelepítés évszázadát” illetően valóban nem támadhat hiányérzetünk. Ugyanez érvényes a 20. századi eseményeket feldolgozó – akár irodalmi – művekre is, melyek olyan témákat érintenek, mint a malenkij robot, vagyonelkobzás, elűzetés, jogfosztás vagy a magyarországi németek második világháború utáni élete. Kissé különös – legalábbis a magyarországi német regényeket illetően -, hogy a betelepítés témája kevesebb szerző fantáziáját sarkallta írásra. Ezért is nagy öröm, amikor egy hagyatékból egy olyan ritkaság kerül elő, mint Karl Reil 1991-ben magánkiadásban megjelentetett könyve, mely gazdagítja a „betelepítési regények” sorát a könyvtár állományában.
„A magyarországi német irodalom állócsillaga” – Koch Valériát mint költőnőt a germanista Szabó János szavaival jellemezhetjük a leglényegretörőbben.
Koch Valéria sajnos nagyon korán, 49. életévében hunyt el Budapesten, 1998-ban. A napvilágot 1949-ben látta meg Szederkényben. 2019-ben lett volna tehát 70 éves, mely kapcsán emlékév keretében emlékeztek meg róla. Az eseménysorozat már 2018-ban, halálának 20. évfordulója alkalmából megkezdődött egy a Magyarországi Németek Házában megtartottkiállításmegnyitóval egybekötött megemlékezéssel. A rendezvényt „Koch-Tour“ projektnéven a rákövetkezendő hónapokban több helyszínen is megtartották. A Magyarországi Német Színház Valéria verselt világa című előadásávalcsatlakozott az emlékévhez, melyet végül ennek az emlékkönyvnek a kiadása tett igazán emlékezetessé.
Geresdlak országosan is ismertté vált az évente megrendezésre kerülő Gőzgombóc Fesztiváljának köszönhetően. A magyarországi német település Német Önkormányzatának hála az utóbbi években a falu gazdag gasztronómiáját két könyvecskében is dokumentálták. Az Omas Speisen 2 című kiadvány utolsó oldalain az étkezési szokásokkal összefüggő nyelvjárási mondókákat találunk, melyek arra engednek következtetni, hogy a település még sok nyelvjárási kincset rejtegethet.
Kalász Márton, a legismertebb magyarországi német származású íróink egyike, 2019. szeptember 8-án ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját.
Téli bárány című regénye magyar nyelven íródott és először 1986-ban jelent meg. Ezt művét a magyar irodalom egyik legismertebb, a magyarországi németek sorsát feldolgozó regényeként jegyzik. Német fordítása – mely ugyancsak kölcsönözhető a Magyarországi Németek Könyvtárában – 1992-ben jelent meg Winterlamm címmel. Ezt követően az irodalomtudósok fókuszába kerülvén különböző elemzések születtek róla.
Megint itt a tavasz, a természet újra virágba borul és burjánzik, a nyár talán ezúttal is szinte átmenet nélkül érkezik. A gazdák, mint ilyenkor mindig, a földeken és a szőlőkben serénykednek. Mindez már emberemlékezet óta így megy, sem a németországi Svábföldön, sem a magyarországi németek által lakott területeken nem változott alapvetően.
A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német családra különösen nehéz sors várt. Sokakat érintett a menekülés, az elűzetés, a hadifogság, a jogfosztottság, a vagyonelkobzás, a honvágy és a magyarországi vagy a külföldön való újrakezdés nehézségei. Számos családnak az új hazát jelentő Németországban, gyakran több családtagtól elszakítva kellett új életet kezdeni. A Véméndről származó Trabert családot is hasonló sorscsapások érték, melyről Josef Trabert számol be ebben a könyvben.
