Kaposi József: Fúvószenekarok Ceglédbercelen

A könyv borítója

A zenekedvelők különösképp örvendezhettek annak kapcsán, hogy tavaly megjelent Ceglédbercelen a több mint 30 magyarországi német dalt tartalmazó Ceglédberceli füzetek – Das Liedlein ist gesungen – Daloskönyv I. kötet. Ebben azt is megjegyezték, hogy több mint száz dalt gyűjtöttek össze, így ez a kötet csak a gyűjtés egy részét tartalmazza, és a jövőben további kötetek megjelenése is várható. A legtöbb magyarországi német településhez hasonlóan, a második világháborút megelőzően Ceglédbercelen is élénk zenei élet folyt. Ez még az 1950-60-as évekre is kihatással volt. A 20. század első felében a magyarországi németek mindennapi kikapcsolódásának szerves részét képezte az éneklés és a tánc. A rádió és televízió elterjedéséig pedig a zenekarok voltak az egyedüli zenei „műsorszórók”, így azok nem csak lakodalmakon vagy egyéb ünnepnapokon voltak hallhatóak, hanem a magyarországi németek mindennapjainak szintén nélkülözhetetlen részét képezték.

Continue reading „Kaposi József: Fúvószenekarok Ceglédbercelen”

Karl Reil: Stifuldter

A könyv borítója

Amennyiben szeretnénk a magyarországi németek betelepítésével, illetve az ezzel a korszakkal kapcsolatos ismereteinket bővíteni, úgy azt a különféle történelmi szakkönyvnek, monográfiának, tanulmánygyűjteménynek vagy konferenciakötetnek köszönhetően könnyen meg is tehetjük. Ha csak a Magyarországi Németek Könyvtárának állományát vesszük kiindulópontként, akkor megállapíthatjuk, hogy egy kutatás során a „betelepítés évszázadát” illetően valóban nem támadhat hiányérzetünk. Ugyanez érvényes a 20. századi eseményeket feldolgozó – akár irodalmi – művekre is, melyek olyan témákat érintenek, mint a malenkij robot, vagyonelkobzás, elűzetés, jogfosztás vagy a magyarországi németek második világháború utáni élete. Kissé különös – legalábbis a magyarországi német regényeket illetően -, hogy a betelepítés témája kevesebb szerző fantáziáját sarkallta írásra. Ezért is nagy öröm, amikor egy hagyatékból egy olyan ritkaság kerül elő, mint Karl Reil 1991-ben magánkiadásban megjelentetett könyve, mely gazdagítja a „betelepítési regények” sorát a könyvtár állományában.

Continue reading „Karl Reil: Stifuldter”

Ivanicsné Szing Mária et al. (szerk.): Móri Német Tájszótár

A könyv borítója

Vajon mit kellene megmentenünk a magyarországi németek múltjából, mit lehet manapság újra élővé tenni, miből áll a mai identitás? Kérdések, melyekre valószínűleg mindenki máshogyan tudna válaszolni. A táncok, a zenedarabok és a dalok szerencsére viszonylag jól megmaradtak napjainkra is. Csaknem minden, amit a kultúrházak színpadjain az 1950-es évektől a rendszerváltozásig megtűrtek és bizonyos mértékig támogattak is, máig megmaradt. A helyi nyelvjárás nyilvános használatára a szocialista rendszer lazulásával az volt a jellemező, hogy ugyan tiltva nem, de mondhatni teljesen tűrve sem volt. Bizonyos érzékkel és előképzettséggel a zenét, a táncot, a gyermekjátékokat és a mondókákat, a népszokásokat, de még a hagyományos ételek megfőzését is napjainkban akadályoktól mentesen lehet megtanulni. Ehhez kottákra, a koreográfiák felvételeire, a szokások és a receptek leírásaira, korabeli fotókra, illetve néhány óra vagy hét gyakorlásra van szükség. Még könnyebb a dolgunk, ha még élnek azok, akik ezeket személyesen is be tudják tanítani. A nyelvjárás esetében sokkal nehezebb lenne a dolgunk, ugyanis ahhoz sokkal több erőfeszítésre és időre lenne szükség, illetve bizonyos nyelvi közeg is szükséges hozzá. Continue reading „Ivanicsné Szing Mária et al. (szerk.): Móri Német Tájszótár”

Saarer Liederbuch

A könyv borítója

Alte Volks- und Kirchenlieder

Azoknak, akik számára fontos a magyarországi német identitás megélése – legyen szó nyelvjárási szókincsről, szólásokról, népviseleti darabokról, táncokról, tradicionális receptekről, szokásokról vagy régi tárgyakról, mindig nagyon örvendetes, ha sikerül igazi kincseket megmenteni az ősök hagyatékából. Ugyanez az öröm tapasztalható, amikor a már csak idős emberek által énekelt dalok kottáinak és szövegeinek dokumentációjáról van szó, hogy azokat könyv formájában mindenki számára elérhetővé tegyék.

 

Continue reading „Saarer Liederbuch”

Hartyáni szakácskönyv

A könyv borítója

Az utóbbi évtizedekben számos, különféle településen működő helyi közösségnek köszönhetően sok mindent megmentettek a sváb múltból. Így jelenhettek meg többek közt olyan könyvek is, amelyek helyi énekeket, mondókákat, szokásokat, nyelvjárási szavakat vagy archív fotókat tartalmaznak, illetve mutatnak be, megmentve azokat a jövő számára, egyben a kíváncsi olvasóközönséget is megörvendeztetve. Ezekhez sorolhatóak azok a szakácskönyvek is, melyek nemcsak recepteket, hanem egykori helyi vonatkozású étkezési szokásokat is dokumentálnak. Gyakran az a nagy kérdés, mit tudunk még vajon a múltból mindennapjainkba átemelni, hogyan tudjuk megélni magyarországi német identitásunkat? Az eltűnőben lévő nyelvjárást már nem lehet visszahozni, a viselet mindennapossá tétele szintén irreális gondolat. Egykori ételeket viszont sokkal könnyebben varázsolhatunk a tányérunkra, ez magyarázza ezen szakácskönyvek népszerűségét is. Nem is csoda, hogy ezek a könyvek szinte a megjelenésekor elfogynak.

Continue reading „Hartyáni szakácskönyv”

So sangen sie in den dreissiger Jahren

Lieder und Sprüche, vorgetragen von Frauen aus Császártöltés und aus Katymár

A könyv borítója

Az 1980-as évek végén, de különösen a rendszerváltozást követően nyílt meg jelentősen annak a lehetősége, hogy a „nyugati” német nyelvterületeken működő – főként az NSZK és Ausztria – intézetei részéről bizonyos, a magyarországi németeket érintő kutatások jelentősebb támogatást élvezhessenek, illetve azok akadálymentesebben megvalósulhassanak. A terepkutatás körülményei akkoriban még sokkal jobbak voltak. A rendszerváltozás körüli időszakban még sok olyan magyarországi német élt, akiknek a hagyományok és a szokások gyermek- és ifjúkoruk mindennapjait jelentették, amikor a népzene és a népdal nem a színpadon, hanem otthon, az utcán és a földeken csendült fel.

 

 

Continue reading „So sangen sie in den dreissiger Jahren”

Dobosyné Antal Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén

A könyv borítója

A gazdag szakirodalomnak hála, ma már könnyű dolgunk van a magyarországi németekkel kapcsolatos ismereteink bővítését illetően, legyen szó akár a történelemről, a nyelvről, szokásokról, népviseletről, néptáncról vagy az étkezési szokásokról. A népcsoport a második világháború végéig viszonylag jól meg tudta őrizni nyelvét, identitását és tárgyi kultúráját is. Ugyanakkor a betelepítéstől kezdve Magyarország más nemzetiségeivel az évszázadok során bizonyos kulturális keveredés és kölcsönhatás is megállapítható. Emellett a fejlődés és a változás az élet minden területére kiterjedt, elég csak az őshazából hozott viseletre, nyelvjárásra vagy gasztronómiára gondolni. Gyakran örök kérdés marad, hogy mi volt ezek közül az „eredeti, a hamisítatlan vagy a valódi”.

 

 

Continue reading „Dobosyné Antal Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén”

Arndt Künnecke: Der Schutz von Minderheiten in Ungarn nach dem Nationalitätengesetz von 2011

A könyv borítója

A mindennapokban szinte sosem gondolunk arra, hogy egy jogállamban – mint a mienk is – a lehetőségeink kereteit a polgári társadalomban a mindenkori jogszabályok határozzák meg. A jog képviselőivel is többnyire csak szerződéskötések és adásvételek esetén találkozunk. Egy jogterület megemlítésekor pedig inkább jut eszünkbe a büntető-, mint a közlekedési, a gazdasági vagy éppen az építési jog. Ha jobban belegondolunk, életünk minden területén a kereteket törvények alkotják. Ugyanez érvényes népcsoportunkat illetően is, hiszen a mindenkori kisebbségi törvények alkotják minden területre vonatkozóan a korlátokat és a lehetőségeket is, elég csak a helyi és országos önkormányzatok alapítására, a nemzetiségi intézmények és sajtó működésére gondolni. Sőt a nyelvhasználatra is hatással lehetnek, nemcsak magán, hanem helyi, regionális és országos szinten is.

 

Continue reading „Arndt Künnecke: Der Schutz von Minderheiten in Ungarn nach dem Nationalitätengesetz von 2011”

Iván Andrea – András Tiborné sz. Frits Mária (Szerk.): Hartai konyha – Hartauer Küche

A könyv borítója

A körülbelül 3200 lelket számláló Harta mintegy „magyarországi német szigetként a magyar települések közt”, Bács-Kiskun megyében a Duna mellett található. A község több szempontból is különleges. Ahogyan a legtöbb magyarországi német településen, így itt is csak egy itt megtalálható dialektus alakult ki. A protestáns lakosság nagy részét evangélikus, körülbelül negyedét pedig református németek alkották. Érdekes még az is, hogy a 18. században Tolna megyéből is érkeztek a településre protestáns németek. Közismertté ugyanakkor a híres hartai festett bútorok révén vált.

 

 

 

Continue reading „Iván Andrea – András Tiborné sz. Frits Mária (Szerk.): Hartai konyha – Hartauer Küche”

Friedrich Anna: Miért? Warum?

Egy jugoszláviai lágert túlélt
magyar-német asszony története

A könyv borítója

Az élet többször olyan helyzeteket produkál, melyek gyakran szerencsés véletlennek tűnnek. Ha azonban a jelen történéseit nyitott szemmel követjük, azok gyakran már nem is tűnnek annyira véletlenszerűeknek. Ehhez hasonló volt a Magyarországi Németek Könyvtára számára ennek a könyvnek a beszerzése is. A könyvtárosnak a reggeli munkába menet során egy budapesti buszmegállóban feltűnt, hogy egy hölgy egy a Magyarországi Németek Házában bemutatott könyvet olvas, mely a Bezdánból származó Mayer Antal élettörténetéről szólt. Beszédbe elegyedve a hölggyel kiderült, hogy ő szintén Bezdánból származik, illetve egy szintén a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó könyvet is írt. Így került pár héttel a beszélgetést követően egyenesen a szerző által a kötet tiszteletpéldányként a könyvtár állományába.

 

 

Continue reading „Friedrich Anna: Miért? Warum?”