A könyv borítója igen sokatmondóan egy írógépet ábrázol, befűzött géppapírral. Már ez a két dolog is jól sejteti az olvasóval, hogy miről szólhat Dr. Gajdos-Frank Katalin könyve: megfigyelésekről és jelentésekről.
Lieselotte Schifferben az 50 évvel ezelőtti emlékek és élmények olyan élénken élnek, mintha csak tegnap történtek volna. 1944-ben 13 éves kislányként családjával együtt Duna-menti sváb származásuk miatt el kellett menekülnie akkori hazájából, Weprowatzból (ma Szerbiához tartozik). A Donaukiesel című, rövid személyes történeteket tartalmazó kötet az írónő második könyve.
Dr. Franz Riedl neve a budaörsi németek körében bizonyára ismert lehet, azonban valószínűleg csak kevesen tudják, hogy nemcsak fontos tudományos-kulturális tevékenységet folytatott – már Bleyer Jakab idejében is -, hanem Franz Adelsberg álnéven beszámolókat, rövid történeteket és elbeszéléseket, sőt még verseket is írt a elűzetés után.
Manzné dr. Jäger Mónika, a bajai Eötvös József Főiskola Nemzetiségi és Idegen Nyelvi Intézetének főiskolai tanára ebben a kötetben a kora gyermekkori német nyelvelsajátítás elősegítésével foglalkozik. A téma iránt nagy az érdeklődés, ez azt is bizonyítja, hogy az itt bemutatott könyv már a harmadik, bővített kiadás.
A Stiftung Berliner Mauer által kiadott szakkönyv olvasásával széleskörű képet kaphatunk a második világháború utáni Németország menekülttáborainak körülményeiről. Ezek az eredetileg csak átmeneti időre tervezett, ideiglenes szállások az akkori Nyugat- illetve Kelet-Németországban milliónyi német – köztük több tízezer magyarországi német – első otthonát jelentették az új hazában. Ez az időszak gyakran több évet ölelt fel és a teljesen más kulturális és társadalmi miliőbe való beilleszkedést szolgálta.
A szakkönyv írója 1979-ben született Bonyhádon, majd szegedi, budapesti és pécsi tanulmányait követően 2017-ben védte meg Die Repräsentationen des Fremden in der ungarndeutschen Gegenwartsliteratur (Az idegenség reprezentációi a kortárs magyarországi német irodalomban) című doktori disszertációját Pécsett. Jelenleg a szekszárdi Garay János Gimnázium tanáraként és a Pécsi Tudományegyetem docenseként tevékenykedik.
A négy füzetből álló kiadvány a bakonyi németek egyházi népénekeinek egy igen nagyszerű és értékes összeállítása.
A magyarországi németek betelepülését és az azt követő évszázadok történéseit igen alapos kutatások dolgozzák fel, ezeknek az embereknek a sorsáról és történelméről számos tudományos témájú kiadvány szól. Évről évre jelennek meg család- és helytörténeti munkák, illetve a témát feldolgozó legkülönfélébb szakkönyvek.
A magyarországi németek elűzetéséről hallva az ember legtöbbször a Nyugat- és Kelet-Németországba kitelepítettekre gondol. Ugyanakkor valószínűleg nem köztudott mindenki számára, hogy sokan közülük visszaszöktek hazájukba. A témát elsőként Tóth Ágnes dolgozta fel „Hazatértek” című könyvében, melyből megtudhatjuk, hogy ezen emberek számát 10000 főre becsülik.
Continue reading „Bodrogi László – Szále László: Visszaszököttek”
