Gion Nándor (1941-2002) az 1960-as és 1970-es években egyike volt a legismertebb volt jugoszláviai magyar kisebbségi íróknak. Művei közül eddig csak ezt fordították németre. A Der Soldat mit der Blume a Latroknak is játszottc. tetralógiájának az első része. A regény a délbácskai Szenttamáson, a szerző szülőhelyén játszódik.
A magyarországi németek nemcsak szülőfalujuk vagy -városuk, hanem vallásuk, helyi nyelvjárásuk, népviseletük alapján is különböznek egymástól és az ország többi nemzetiségétől. Így például már a viselet alapján is lehetett tudni, ki hová valósi. A sváb népviselet szinte teljes eltűnése – ahogyan ez Táton is történt -, a második világháború után következett be, amikorra már az utolsó megmaradt darabokból is „uras ruhát” varrtak. Így különös értéket képvisel és igen fontos dolog már az is, ha dokumentáció készül a korabeli viseletről.
Continue reading „Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet”
A stifolder szalámival kapcsolatban köztudott, hogy a Fulda környékéről származó betelepülők hozták magukkal, majd vált később magyarországi német szalámispecialitásként Magyarország-szerte ismertté. Hogy hogyan terjedt el az országban a burgonyatermesztés, az már egy nehezebb kérdés. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a magyar krumpli szavunk a német Grundbirne-ből származik. Ez a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek a XVIII. század és a XX. század közötti migráció és a táplálkozás összefüggéseit vizsgálják.
Continue reading „Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut”
A Duna-menti svábokról ezidáig szerencsére nagyon sok publikáció született. Ebből kifolyólag biztosan sokan igen járatosak a témával kapcsolatos történelmi kérdések tekintetében is. A kifejezést (Donauschwaben/Duna-menti sváb) illetően azonban sok laikusnál előfordulhatnak olyan bizonytalanságok, hogy az pl. csak a Bácska és a Bánát területéről, vagy a máshonnan származó németekre is vonatkozhat-e. A 2018-ban megjelent Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa című könyv sok kérdésre ad választ és több szempontból is egy értékes különlegesség.
„Vajon mit főzzek ma?” Ezt a kérdést biztosan gyakran teszi fel magának egy mai háziasszony. A magyarországi németeknél ehhez hasonló kérdés a „nagymamák idejében” valószínűleg sosem merülhetett fel. Akkoriban a hét bizonyos napjain meghatározott ételeket főztek, így például Mohács környékén a hétfő a tésztanap, a szerda pedig a húsnap volt. Nem messze Mohácstól található Geresdlak is, ami az országosan híressé vált, évente megrendezett gasztronómiai rendezvényéről, a Gőzgombóc Fesztiválról is nevezetes. A helyi német önkormányzat 2017-ben Nagymamáink ételei címmel receptgyűjteményt adott ki, mely szintén megtalálható a Magyarországi Németek Könyvtárának gyűjteményében. A kiadványban természetesen a nevezetes gőzgombóc elkészítésének titkairól is lerántják a leplet. A gyűjtemény sikeres fogadtatásán felbuzdulva adták ki 2018-ban a Nagymamáink ételei 2 című receptkönyvet.
Megint itt a tavasz, a természet újra virágba borul és burjánzik, a nyár talán ezúttal is szinte átmenet nélkül érkezik. A gazdák, mint ilyenkor mindig, a földeken és a szőlőkben serénykednek. Mindez már emberemlékezet óta így megy, sem a németországi Svábföldön, sem a magyarországi németek által lakott területeken nem változott alapvetően.
Continue reading „Lydia Stilz: Im Dörfle. Geschichten von Früher”
A második világháborút követően a magyarországi németek közül feltehetően kevesen lehettek olyanok, akiket ne érintett volna a jogfosztás, a vagyonelkobzás vagy az elűzetés közül valamelyik, mindkettő, vagy akár mindhárom sorscsapás. Természetesen voltak kivételek, sőt néhány esetben egész településekről is beszélhetünk. A népességmozgások következtében azonban az országban teljes régiók változtak meg rövid idő alatt. Ugyanez történt a Pilis-völgy településeivel is, ahol Solymár is fekszik. A könyv jórészt ezzel a településsel foglalkozik.
Szakértők szerint gyermekmondókák és szólások memorizálása nemcsak a gyermekek emlékezőképességét fejlesztheti, hanem az általános agyi fejlődésükhöz is döntően hozzájárulhat, megkönnyítheti kommunikációs képességeiket, szókincsüket, kreativitásukat, sőt az olvasás elsajátítását is. Ez a könyv több mint hetven mondókát, szólást és éneket tartalmaz, néhányukból több változatot is.
A szerkesztő-fordító Schreiner Mihályné szerkesztői és Dr. Bognár Zalán történészi előszavával kezdődő kötet a magyarországi német származású Lerner György visszaemlékezéseit tartalmazza, mely az elhurcolását követő malenkij robotról, hazatéréséről, Németországba elűzött szüleihez való utazásáról és az ottani újrakezdéséről szól.
Johann Eimann Der Deutsche Kolonist (A német telepes) című könyve egy az Újszivác és környékéről íródott pótolhatatlan korabeli tudósítás a németek betelepítéséről. Egyike az utókorra maradt eredeti forrásoknak melyek egyben a legértékesebb kordokumentumok közé sorolhatók. A Donaudeutsche Landsmannschaft e. V. által Speyerben 2013-ban kiadott 5. kiadás azonban nem csak az eredeti, 1822-ben fraktúrírással nyomtatott művet tartalmazza*.