A stifolder szalámival kapcsolatban köztudott, hogy a Fulda környékéről származó betelepülők hozták magukkal, majd vált később magyarországi német szalámispecialitásként Magyarország-szerte ismertté. Hogy hogyan terjedt el az országban a burgonyatermesztés, az már egy nehezebb kérdés. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a magyar krumpli szavunk a német Grundbirne-ből származik. Ez a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek a XVIII. század és a XX. század közötti migráció és a táplálkozás összefüggéseit vizsgálják.
A könyvet a Gesellschaft für Historische Migrationsforschung (Történelmi Migrációkutatás Társasága) és a Salzburgi Egyetem közösen szervezett történészkonferenciáján elhangzott előadásokból állították össze. A kiadványban található 11 tanulmány a táplálkozás és a migráció témáit különböző régiókból, időkből más-más metodikai nézőpont alapján veszi górcső alá. Általánosságban mindegyik egy-egy hosszabb időszakot vizsgál.
Habár a dolgozatokat tudományos szempontok szerint írták, nehéz egy egységes elemzés alapján vizsgálni őket. Nincs tehát köztük egy vezérfonal, ami alapján a tanulmánykötetet egységesként kezelhetnénk egy rendszerszintű kutatás során. A tanulmányok címei alapján ugyanakkor érdekfeszítő tartalmakra következtethetünk, mint például: „Denn solchen Kaffee wie bei uns in Polen / Gibt es in keinem anderen Land der Welt”. Kaffee und seine kulturelle Bedeutung in der polnischen Adelsrepublik (Mert olyan kávé, mint nálunk Lengyelországban / Sehol másutt a világon nincsen. A kávé és annak kulturális jelentősége a lengyel nemesi köztársaságban); Deutsche Metzger in Großbritannien. Ihr Beitrag zur Ernährung der industriellen Gesellschaft im 19. Jahrhundert (Német hentesek Nagy-Britanniában. Hozzájárulásuk a 19. századi ipari társadalom élelmezéséhez) vagy a Wie die Pizza nach Deutschland kam (Hogyan jutott el a pizza Németországba). Az első tanulmány Josef Wolftól Kolonisation und Verpflegung im mariatheresianischen Banat (1763-1774) /Kolonizáció és élelmiszerellátás Mária Terézia idejében a Bánságban (1763-1774)/ címmel különösen érdekes, ugyanis igen mélyrehatóan foglalkozik a korszak élelmezési problémáival.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik a táplálkozás témájával történelmi szempontból, a migrációt középpontba helyezve szeretnének foglalkozni. Az egyes tanulmányok jó kiegészítésül szolgálhatnak vagy ösztönzőleg is hathatnak a további kutatásokhoz.
Matthias Beer (szerk.): Über den Tellerrand geschaut • Migration und Ernährung in historischer Perspektive (18. bis 20. Jahrhundert)
(Átnézve a tányér pereme fölött • Migráció és táplálkozás történelmi szemszögből (XVIII-XX. század)
Essen : Klartext Verlag, 2014.
256 o.
Nyelv: német