Kultúrák találkozása a Völgységben

A könyv borítója

Magyarország változatos történelme és geopolitikai helyzete is ahhoz vezetett, hogy az ország az államalapítás óta folyamatosan többnemzetiségű lakossággal rendelkezett. Figyelemreméltó, hogy az országon belül vannak olyan teljes kistérségek, melyek a középkortól egészen napjainkig megőrizték ezt a sokszínűséget. Ezek közé sorolható a Völgység is, melynek történelme során etnikai összetételét illetően két nagyobb változás figyelhető meg. Az első a török uralom alatt és annak végén következett be, amikor többek közt a harcok következtében a magyar lakosság száma jelentősen csökkent és helyükbe szerb, illetve német telepesek érkeztek benépesítve ezzel a Völgység területét. A Völgység ezáltal a magyarországi németek által legsűrűbben lakott régiójává vált az országnak. A másik nagyobb etnikai változás a XX. század közepén ment végbe, amikor magyarországi németek ezreit űzték el, helyükre pedig bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek.

 

 

 

 

 

Continue reading “Kultúrák találkozása a Völgységben”

Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel

A könyv borítója

A török uralmat követően a XVIII. században a Magyar Királyság területére érkező német telepeseket és utódaikat Duna-menti sváboknak nevezzük. Természetesen ehhez a népcsoporthoz sorolhatjuk a trianoni békeszerződést követően a csonka országban rekedt magyarországi németeket is. Szinte közvetlenül a békeszerződést követően svábok százezrei találhatták magukat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia), illetve Románia területén, őket később bánsági és bácskai németeknek is nevezték. Helyzetüket és történelmüket illető eltéréseiktől eltekintve a különféle Duna-menti sváb települési közösségek közös német gyökereiknek köszönhetően sok hasonlóságot tudnak felmutatni.

 

 

 

 

 

Continue reading “Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel”

Pettinger-Szalma Vendel- Szalma Balázs (szerk.): Egy hajdanvolt német település a főváros árnyékában II.

A könyv borítója

A Magyarországi Németek Könyvtárának állományában található helytörténeti gyűjtemény háromszáznál is több, különféle helytörténeti kiadványával, illetve azok ötszáznál is több példányszámával egyike legnagyobb gyűjteményeinknek. Az eddig tizenkét polcot kitevő, egyre bővülő kínálatban megtalálható kiadványokban olvasóink szinte az összes magyarországi német településről megtudhatnak valamit. Számos közülük a helytörténeti monográfiák, mások az ún. Heimatbuch-ok közé sorolhatóak. A gyűjteményben olyan művek is helyet kaptak, melyek szórakoztató interjúkkal örvendeztetik meg az olvasókat, másokat pedig helytörténeti olvasókönyvként definiálhatunk. A tanulmány- és konferenciakötetek inkább egy-egy speciális témakört dolgoznak fel, esetükben ritkábban szerepel fő témaként egy adott település.

 

 

 

 

 

Continue reading “Pettinger-Szalma Vendel- Szalma Balázs (szerk.): Egy hajdanvolt német település a főváros árnyékában II.”

László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800

A könyv borítója

A németek magyarországi tömeges letelepítése a XVIII. század végére, illetve a XIX. század kezdeti éveire gyakorlatilag lezárult. A már a középkortól itt élő német polgárokkal együtt az újkori német telepesek és bevándorlók a zsidókkal együtt sok nagyváros, így a fővárosi lakosság német nyelvű többségét alkották.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800”

Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formen, Orte und Diskurse

A könyv borítója

Aki a magyarországi németek identitását érintő kérdésekkel szeretne foglalkozni, vagy csak egyszerűen megismerné a népcsoport sajátosságait, érdeklődésének függvényében nemcsak történeti, nyelvészeti, hanem néprajzi kutatásokra is támaszkodhat. A kutatók legújabb eredményei gyakran konferenciákon kerülnek bemutatásra, melyek nyomán értékes konferenciakötetek kerülnek kiadásra.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formen, Orte und Diskurse”

Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon

A könyv borítója

A Magyar Királyság már az államalapítás idején is – ahogy ezt ma mondanánk – multietnikus ország volt. Bizonyos népek már a honfoglalás előtt itt éltek a Kárpát-medencében, néhány a honfoglalókkal együtt érkezett, másokat pedig – mint például a szászokat is – később hívtak az országba. A középkorban a mindenkori uralkodók arra törekedtek, hogy az ország erős legyen, független maradjon, és az itt élő népek békében éljenek egymással, miközben a többséget a magyarok tették ki. A folyamatos fejlődésnek a középkorban a 150 éves török uralom vetett véget, majd 1686 után az ország etnikai összetétele is nagy mértékben megváltozott. A nemzetiségek közül a magyarok aránya csak az 1910-es népszámláláskor került túlsúlyba. Azonban ez a „többségi arány” is jórészt csak a magyar nacionalizmusnak, az asszimilációnak és a folyamatos magyarosítási törekvéseknek volt a következménye.

 

 

 

 

Continue reading “Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon”

A magyarországi németek elmúlt 100 éve

A könyv borítója

Már a XVIII. században, az első német telepesek megjelenésétől kezdve, a magyarországi németeket az erős összetartó közösségek kialakulása, a szorgalom és spórolás mellett a többi nemzetiséggel való békés együttélés is jellemezte. A trianoni békeszerződést követően a „Csonka-Magyarországon maradt” német népcsoport alkotta az ország legnagyobb létszámú nemzetiségét. Akkoriban 7,6 millió ember élt Magyarországon, így az összlakosságnak a németek mintegy hét százalékát tették ki 550 ezer fővel. Egy évszázaddal ezelőtt a magyarországi németség Bleyer Jakabbal az élén kezdett politikailag egységbe szerveződni a megmaradt trianoni Magyarország területén. Manapság pedig már egy olyan országban élünk, ahol nemzetiségi jogokról és kulturális autonómiáról beszélhetünk. Trianon és az azt követő évtizedek a XX. században nemcsak a többségi társadalom, hanem a magyarországi németek életébe is mélyreható változásokat hoztak.

 

 

 

 

Continue reading “A magyarországi németek elmúlt 100 éve”

Hannes Philipp / Andrea Ströbel (Hg.): Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa

A könyv borítója

A Magyarországi Németek Könyvtára nemcsak nyilvános, hanem szakkönyvtár is egyben, ezért az állományban számos, magyarországi német tematikájú kutatást segítő szakkönyv is megtalálható, ami egy igen széles olvasóközönség kiszolgálását teszi lehetővé. Ezek között vannak olyan konferenciakötetek is, melyek nem csupán tudományos, de kulturális és gazdasági tematikákat is taglalnak.

Ez a kiadvány a Forschungen zur deutschen Sprache in Mittel-, Ost- und Südosteuropa (Kutatások a német nyelvet illetően Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában) című sorozat ötödik kötete, mely a Regensburgi Egyetem Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa Német Nyelvének Kutatóközpontja második konferenciáján elhangzott előadások leiratát tartalmazza. A találkozó kapcsán számunkra az a különleges, hogy azt 2015-ben Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Andrássy Egyetem közreműködésével tartották.

 

 

 

 

Continue reading “Hannes Philipp / Andrea Ströbel (Hg.): Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa”

Gábor Kerekes (Hrsg.): Winterlamm. Studien zu Márton Kalász’ Roman

A könyv borítója

Kalász Márton, a legismertebb magyarországi német származású íróink egyike, 2019. szeptember 8-án ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját.

Téli bárány című regénye magyar nyelven íródott és először 1986-ban jelent meg. Ezt művét a magyar irodalom egyik legismertebb, a magyarországi németek sorsát feldolgozó regényeként jegyzik. Német fordítása – mely ugyancsak kölcsönözhető a Magyarországi Németek Könyvtárában – 1992-ben jelent meg Winterlamm címmel. Ezt követően az irodalomtudósok fókuszába kerülvén különböző elemzések születtek róla.

 

 

 

 

 

Continue reading “Gábor Kerekes (Hrsg.): Winterlamm. Studien zu Márton Kalász’ Roman”

Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut

A könyv borítója

A stifolder szalámival kapcsolatban köztudott, hogy a Fulda környékéről származó betelepülők hozták magukkal, majd vált később magyarországi német szalámispecialitásként Magyarország-szerte ismertté. Hogy hogyan terjedt el az országban a burgonyatermesztés, az már egy nehezebb kérdés. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a magyar krumpli szavunk a német Grundbirne-ből származik. Ez a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek a XVIII. század és a XX. század közötti migráció és a táplálkozás összefüggéseit vizsgálják.

 

 

 

 

Continue reading “Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut”