Kultúrák találkozása a Völgységben

A könyv borítója

Magyarország változatos történelme és geopolitikai helyzete is ahhoz vezetett, hogy az ország az államalapítás óta folyamatosan többnemzetiségű lakossággal rendelkezett. Figyelemreméltó, hogy az országon belül vannak olyan teljes kistérségek, melyek a középkortól egészen napjainkig megőrizték ezt a sokszínűséget. Ezek közé sorolható a Völgység is, melynek történelme során etnikai összetételét illetően két nagyobb változás figyelhető meg. Az első a török uralom alatt és annak végén következett be, amikor többek közt a harcok következtében a magyar lakosság száma jelentősen csökkent és helyükbe szerb, illetve német telepesek érkeztek benépesítve ezzel a Völgység területét. A Völgység ezáltal a magyarországi németek által legsűrűbben lakott régiójává vált az országnak. A másik nagyobb etnikai változás a XX. század közepén ment végbe, amikor magyarországi németek ezreit űzték el, helyükre pedig bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek.

 

 

 

 

 

Az itt ajánlott, 2011-ben kiadott tanulmánykötetben főként az épített örökség nyomairól, illetve a Völgység különféle nemzetiségeinek egykori és ma is megélt hagyományairól olvashatunk. A kiadvány a 2010-ben Bonyhádon megtartott V. Völgységi Konferencián elhangzott huszonegy előadás leiratát tartalmazza. Különösen érdekfeszítő már a bevezető tanulmány is, melyben Andrásfalvy Bertalan a magyarok és a magyarországi németek paraszti értékrendjét hasonlítja össze egymással. Dobosyné Antal Anna tanulmánya a magyarországi németek favázas (Fachwerk) házainak kevésbé taglalt témáját tárja fel a kistérség vonatkozásában. Ebben a szerző nemcsak a német nyelvterületről érkező népi építészet helyi történetét, hanem a Mecseknádasdon, Hidason, Kismányokon, Zsibriken vagy Závodon még ma is álló házak állapotával is foglalkozik. Szász Gábor írásában a Závodon zajló példaértékű műemlékvédelmet elemzi. A települést az egykor magyarországi németek által épített házak homlokzatainak megőrzése és megmentése érdekében végzett tevékenységéért 2007-ben az országos Helyi Építészeti Örökség Nívódíjban részesítették. Rónai Terézia tanulmányában a Cikón élő katolikus magyarországi németek énekeiről és éneklési szokásairól, illetve arról olvashatunk, hogy a helyi kórusnak köszönhetően mely dalok hangzanak el ma is. Hadikfalvy Istvánné néprajzi értekezése révén megismerkedhetünk a mindennapi élet hagyományokkal teli sorsfordulóival, melyeket a nagymányoki magyarországi németek 1945 előtt éltek meg. A kutatónő ezek kapcsán valami igen érdekes dolgot fedezett fel: A helyi magyarországi németek vallási életében vallásos jámborságuk ellenére még ma is keverednek a keresztény és pogány elemek. Ahogyan már említésre került, a tanulmánykötet nem csak a kistérség magyarországi németjeiről szól, hiszen több más érdekfeszítő tanulmány segítségével sokat megtudhatunk a Völgység székely, zsidó vagy szerb lakosságával kapcsolatban is.

Ezt a tanulmánykötetet mindazoknak ajánljuk, akiket érdekel az egykor svábok által meghatározott kistérség területén élő magyarországi németek és más nemzetiségek kulturális öröksége, illetve ma is megélt hagyományaikról olvasnának.

Szőts Zoltán (szerk.): Kultúrák találkozása a Völgységben. Előadások az V. Völgységi Konferencián (2010. november 25.)
Bonyhád : Magyar Történeti Társulat Dél-Dunántúli Csoportja, MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Város és Helytörténeti Munkabizottsága, Völgységi Múzeum, 2011.
206. o., ill.
Nyelv: magyar, a tanulmányok német és angol nyelvű összefoglalóival

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu