A héten Rátkára kalauzoljuk el olvasóinkat, ezen kiadvány segítségével az őszi faluval ismerkedhetünk meg.
Continue reading „Scholtz Róbert Gergely: Rátkai füzetek. 1. Ősz”
Scholtz Róbert Gergely: Rátkai füzetek. 1. Ősz
Címke: helytörténet
Michelisz Ferenc: Somberek község múltja és jelene
Eheti ajánlónk egy helytörténeti olvasókönyv, mely Somberek község múltját és jelenét hívatott bemutatni.
Continue reading „Michelisz Ferenc: Somberek község múltja és jelene”
Scholtz Róbert Gergely: Rátka. Kalandos hagyományok
A nyári szünet kezdetével az iskolásoknak kedveznénk egy kalandos olvasmány ajánlójával, mely hasznos elfoglaltságot kínál a meleg napokra.
Continue reading „Scholtz Róbert Gergely: Rátka. Kalandos hagyományok”
HIMESHÁZA – Kincseink
A Magyarországi Németek Könyvtárában már megtalálható és kölcsönözhető a Himesháza kincseit összefoglaló fotóalbum. A kötetet 2021-ben a himesházi Népek Barátsága Egyesület adta ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a helyi német önkormányzat támogatásával. A könyvben szereplő fényképeket Acél István, Acélné Göndöcs Szilvia és Emmert István készítették.
Dr. Czerny Károly: Szigetszentmárton. Sankt-Martin
Szigetszentmárton krónikáját bemutató képeskönyvvel gazdagodott a Magyarországi Németek Könyvtára, a kiadványt dr. Czerny Károly állította össze a Pest-Budai és Ráckevei Városszépítő és Műemlékvédő Egyesület támogatásával. A szerzőt a Pest megyei település történelmi, építészeti és művészeti gazdagsága motiválta a kötet elkészítéséhez, melyet segítőivel együtt derített fel és örökített meg az utókor számára, de még így sem jutott mindennek hely a könyvben.
Az itt ajánlott mű Szigetszentmárton értékeit hivatott bemutatni, elsősorban a község lakosának, hogy településük múltjához, működéséhez és kincseihez közelebb kerüljenek, így többre értékeljék utcáik szépségét és tisztaságát, az épületek kialakítását és mindazt, amit a település az összefogás jegyében ért el. Ez a könyv sokban hozzájárul ahhoz is, hogy az olvasók kézzel foghatóan érzékelhessék a település felemelkedését, valamint azt az igyekezetet és alázatot, amivel az alkotók elkészítették ezt a krónikát.
Continue reading „Dr. Czerny Károly: Szigetszentmárton. Sankt-Martin”
Kalászi svábok élete
A kulturális autonómia biztosítása, illetve a magyarországi németek jövője sem képzelhető el összetartó helyi közösségek nélkül. Az elűzetéseket követően még évekig tartott, amíg a külföldre elűzöttek és az itthon maradottak között valamelyest, inkább csak családi szinteken normalizálódott a kapcsolattartás. A közösségeket tekintve csupán körülbelül az 1970-es évektől lett jobb a helyzet, amikor egyre több német klubot, zenekart, nemzetiségi kórust és tánccsoportot alapítottak. A testvértelepülési rendszert illető első áttörés 1986-ban történt, amikor Pécs és Fellbach között létrejött az első testvérvárosi kapcsolat. Helyi és országos szinteken lényegi javulás azonban inkább csak az 1989/90-es rendszerváltozást követő évtizedben történt.
Wéber Krisztina: Hoztam utat
Jelenünk mindig múltunk különféle eseményeinek összességéből áll. Saját magyarországi német identitásunk jobb megértésének érdekében érdemes nemcsak családunk sorsával, hanem az egész népcsoport múltjával is behatóbban foglalkozni.
Az itt ajánlott, 2021-ben kiadott könyv szerzője is hasonló hozzáállással próbálta a magyarországi németek múltjának olyan részleteit megvilágítani, melyeket kevésbé vagy egyáltalán nem tartott kellően megvitatottnak.
Fejezetek Mecseknádasd történelméből
Azoknak, akik a magyarországi német gyökereikkel szeretnének foglalkozni és olyan településről származnak, melynek a múltja jól feldolgozott és dokumentált, sokkal egyszerűbb dolguk van, mert így tudnak valamire támaszkodni, hiszen így könnyebben felfedezhetik saját családi gyökereiket is. Igen gyakori, hogy az élmény- vagyis a déd- és nagyszülői generációból sokan még gyermek- és ifjúkorukat ezeken a településeken töltötték, és végül vagyonelkobzás, elűzetés volt a sorsuk, illetve sokan már nem is élnek közülük. Megmaradt rokon nélkül ma már – „időben és térben távol az ősök szülőfalujától” – szinte csak a múltat dokumentáló könyvekre lehet támaszkodni, amennyiben például a saját gyermekeinknek szeretnénk valamiről mesélni.
Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel
A török uralmat követően a XVIII. században a Magyar Királyság területére érkező német telepeseket és utódaikat Duna-menti sváboknak nevezzük. Természetesen ehhez a népcsoporthoz sorolhatjuk a trianoni békeszerződést követően a csonka országban rekedt magyarországi németeket is. Szinte közvetlenül a békeszerződést követően svábok százezrei találhatták magukat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia), illetve Románia területén, őket később bánsági és bácskai németeknek is nevezték. Helyzetüket és történelmüket illető eltéréseiktől eltekintve a különféle Duna-menti sváb települési közösségek közös német gyökereiknek köszönhetően sok hasonlóságot tudnak felmutatni.
Continue reading „Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel”
Történeti, néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről
Szakkönyvet, tanulmány- vagy konferenciakötetet többnyire speciális kutatási, tudományos problémakörben való alaposabb elmélyedés vagy éppen ismeretbővítés céljából vesz az ember a kezébe. Azt is mondhatnánk, hogy egy „átlagos olvasó” szemében sok ilyen típusú könyv unalmasnak hat, sőt – adott témában való alaposabb előismeretek híján – nem is való nekik.
Continue reading „Történeti, néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről”