Az újdonságok sorát folytatva eheti könyvajánlónk tárgya egy Németországban megjelent tanulmánykötet, melyben több néprajzkutató is publikált, többek között a két idei Heinek Ottó-díjas magyarországi német kutató.
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából egy tanulmánykötetet mutatunk be, melyben a kutatók a második világháborút követő események során nem kímélt családok helyzetéről számolnak be.
Ezen a héten a Magyarországi Németek Könyvtára állományába nemrég felvett kiadványt, egy konferenciakötetet ismertetünk olvasóinkkal, mely többek között a málenkij robotra elhurcolt magyarországi németeknek állít emléket.
Continue reading „Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában”
Ezen a héten a Magyarországi Németek Könyvtára egy kézikönyvet ajánl olvasói figyelmébe, melynek elsődleges célja, hogy átfogó képet adjon azokról a médiumokról és gyakorlati elemekről, melyek a németek elűzetéséről szóló diskurzusokat évtizedek óta meghatározzák, illetve betekintést nyújtson a német emlékezettörténet fellendülésébe és vitáiba 1945 után.
Málenkij robot. Aki jártas a történelemben, annak sokat mondanak ezek a szavak. A magyarországi németeknek talán még többet, ugyanis a kitelepítések előtt sem kímélték ezt a népcsoportot. A második világháború után a szovjet megszállás következtében főként német ajkúakat hurcoltak el Magyarországról szovjet földre a háború sújtotta területek helyreállítása érdekében szervezett kényszermunkára. Az embert próbáló utazás után is brutális bánásmód jellemezte az ottlétet, sokan már az út során életüket vesztették, de az évekig tartó „kis munkából” az elhurcoltak alig fele érkezett csak haza.
Continue reading „Márkus Beáta (szerk.): Málenkij robot. Fiatal kutatók kutatási eredményei”
A nemrégiben megjelent Die Renaissance der ruralen Architektur (A rurális architektúra reneszánsza) című német nyelvű kötet már elérhető a Magyarországi Németek Könyvtárában is. A mű a Schriftenreihe des Instituts für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa könyvsorozat 23. része, melyben Michael Prosser-Schell és Erb Maria mellett több, a témában is kutató szakember tudományos munkája kapott helyet. A kötet megvalósításának ötlete 2017 tavaszán egy a freiburgi Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa Freiburg (Kelet-európai Németek Néprajzi Intézete) és az ELTE Germanisztika Intézete között lezajlott kutatási csereprogram során született meg.
Continue reading „Michael Prosser-Schell, Maria Erb (Hg.): Die Renaissance der ruralen Architektur”
A Magyarországi Németek Könyvtárában a magyarországi németeket érintő elhurcolások iránt érdeklődőknek minden esetben felhívjuk a figyelmét arra, hogy 2015 óta évről évre egyre több, a malenkij robot témaköréhez tartozó mű található a polcokon. Az állomány ezen témán belüli elképesztő gyarapodása a Gulag-emlékévnek köszönhető – mely 2015-ben kezdődött és meghosszabbítása révén 2017 februárjáig tartott – , ez idő alatt számos kutatást végeztek és ezzel több könyv is kiadásra került.
Az itt ajánlott 2021-ben kiadott kötet tanulmányai az emlékév során, 2017. május 26-án azonos címmel megrendezett konferencia előadásain alapulnak. A könyv nyolc igen érdekes, a malenkij robotra való elhurcolások témakörében íródott, a középnyugat-magyarországi régió területeit érintő tanulmányt tartalmaz. Ezek közül négyben magyarországi németekről van szó.
Continue reading „Muskovics Andrea Anna – Ritter György (szerk.): „Elhurcolva””
A magyarországi németek német nyelvhasználatát tekintve a népcsoportot érintő második világháború utáni sorscsapásokat (elhurcolások, vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések) követő időszakot az „elnémulás időszakának” is nevezhetnénk. A svábok kulturális életében bekövetkező lassú javulás ellenére a szocialista diktatúra évtizedeit esetükben nagy mértékű nyelvvesztés jellemezte. Egyre kevesebb a nyelvjárást beszélő. Az ősök egykori anyanyelvét pedig mára a legtöbb magyarországi német gyermek – amennyiben a lehetőség fennáll – mint idegen nyelvet és annak standardizált formáját sajátítja el. De milyen a népcsoport aktuális nyelvi állapota? Milyen nyelvi tendenciák, hatások és viszonyok jellemzik a magyarországi németeket?
Magyarország változatos történelme és geopolitikai helyzete is ahhoz vezetett, hogy az ország az államalapítás óta folyamatosan többnemzetiségű lakossággal rendelkezett. Figyelemreméltó, hogy az országon belül vannak olyan teljes kistérségek, melyek a középkortól egészen napjainkig megőrizték ezt a sokszínűséget. Ezek közé sorolható a Völgység is, melynek történelme során etnikai összetételét illetően két nagyobb változás figyelhető meg. Az első a török uralom alatt és annak végén következett be, amikor többek közt a harcok következtében a magyar lakosság száma jelentősen csökkent és helyükbe szerb, illetve német telepesek érkeztek benépesítve ezzel a Völgység területét. A Völgység ezáltal a magyarországi németek által legsűrűbben lakott régiójává vált az országnak. A másik nagyobb etnikai változás a XX. század közepén ment végbe, amikor magyarországi németek ezreit űzték el, helyükre pedig bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek.
A török uralmat követően a XVIII. században a Magyar Királyság területére érkező német telepeseket és utódaikat Duna-menti sváboknak nevezzük. Természetesen ehhez a népcsoporthoz sorolhatjuk a trianoni békeszerződést követően a csonka országban rekedt magyarországi németeket is. Szinte közvetlenül a békeszerződést követően svábok százezrei találhatták magukat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia), illetve Románia területén, őket később bánsági és bácskai németeknek is nevezték. Helyzetüket és történelmüket illető eltéréseiktől eltekintve a különféle Duna-menti sváb települési közösségek közös német gyökereiknek köszönhetően sok hasonlóságot tudnak felmutatni.
Continue reading „Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel”