Ismét egy különleges gyűjteményt ajánlunk olvasóink figyelmébe, ezúttal Baj község magyar-német nyelvjárási szótárát.
A Baji Német Hagyományőrző Egyesület tagjai azzal a céllal állították össze és adták ki ezt a könyvet, hogy megőrizzék és átörökítsék saját tájszólásukat a fiatalabb nemzedéknek, ezzel is erősítve önazonosság-tudatukat.
A héten egy újabb magyarországi német település nyelvjárásáról készült kiadványt mutatunk be olvasóinknak.
Egy újabb sváb szótárral bővült a Magyarországi Németek Könyvtára állománya. Nemrég jelent meg Schwätze’mer schwabisch! címmel a helyi német nyelvjárást összefoglaló rátkai sváb szótár Endrész György és Endrész Judit jóvoltából, a Schwarzwald Hagyományőrző Egyesület támogatásával. Az alkotókat többek között az a cél vezérelte, hogy a nyelvtudomány figyelmét a településre irányítsák, illetve így járuljanak hozzá ahhoz, hogy ez a nyelvjárás ne vesszen ki teljesen a német nemzetiségi kultúrából.
Rátka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Szerencs járásban, a szlovák határ közelében. Az 1700-as évek közepén telepítettek be az elnéptelenedett faluba németeket, kiknek hagyományait a község a mai napig őrzi. Nyelvjárásuk az idegen nyelvi környezet, illetve a II. világháború után történő kényszermunkára való elhurcolások ellenére több évszázadon keresztül fenn tudott maradni. A népszámlálási adatok szerint 2011-ben Rátka népességének 67 százaléka német nemzetiségű volt.
Continue reading „Endrész György – Endrész Judit: Schwätze’mer schwabisch! Rátkai sváb szótár”
A településeken megtalálható különféle magyarországi német hagyományok megőrzéséhez „csupán” egy lelkes, aktív helyi közösségre van szükség, és máris biztosított azok fennmaradása. Amennyiben megfelelő dokumentáció is fellelhető vagy még élnek a kortanúk, bizonyos népszokásokat újra lehet „tanulni”, ezáltal újjá lehet éleszteni. Azonban nemcsak a népszokások, hanem a helyi dialektusok is egyedülállóak. A németek betelepülését követően idővel minden egyes településen olyan helyileg specifikus nyelvjárás alakult ki, amelyet gyakorlatilag a világon sehol másutt nem beszéltek, csak az adott közösségben.
Continue reading „Gill Józsefné: Berkenyei sváb szótár és múltidézés”
Sajnos túlzás nélkül kijelenthető, hogy a helyi nyelvjárások különböző mértékben ugyan, de „szinte a szemünk láttára”, az azokat még beszélőkkel együtt halnak ki. Ugyanez a helyzet a dunaszekcsői helyi sváb dialektussal is, melyet ma már gyakorlatilag nem hallani az utcákon. A települést korábban magyarok, németek és szerbek lakták, melyek közül a magyarországi németek a lakosság egyharmadát tették ki, legtöbbjük pedig tudott magyarul is. Habár a magyar nyelv erős hatással volt a helyi rajnai frank kevert nyelvjárásra, utóbbi egészen a második világháború végéig a hétköznapi, általános nyelvhasználat részeként megőrizte főbb jellemvonásait. A későbbi, megállíthatatlan nyelvvesztést számos helyi magyarországi német elűzése és az azt követő vegyes házasságok is felgyorsították.
Az előszóban azt olvashatjuk, hogy ez a könyv a teljesség igénye nélkül készült, nem nyelvészek, hanem két némettanár munkájának köszönhető. Belelapozva azonban rögtön láthatjuk, hogy igen alapos, értékes és egyedi munkáról van szó, melyben a helyi német nyelvjárás legalább egy töredékét sikerült ily módon megmenteni.
Continue reading „Schmidt Gabriella – Hetényi Ádám: Adalékok a dunaszekcsői német tájnyelvhez”
Vajon mit kellene megmentenünk a magyarországi németek múltjából, mit lehet manapság újra élővé tenni, miből áll a mai identitás? Kérdések, melyekre valószínűleg mindenki máshogyan tudna válaszolni. A táncok, a zenedarabok és a dalok szerencsére viszonylag jól megmaradtak napjainkra is. Csaknem minden, amit a kultúrházak színpadjain az 1950-es évektől a rendszerváltozásig megtűrtek és bizonyos mértékig támogattak is, máig megmaradt. A helyi nyelvjárás nyilvános használatára a szocialista rendszer lazulásával az volt a jellemező, hogy ugyan tiltva nem, de mondhatni teljesen tűrve sem volt. Bizonyos érzékkel és előképzettséggel a zenét, a táncot, a gyermekjátékokat és a mondókákat, a népszokásokat, de még a hagyományos ételek megfőzését is napjainkban akadályoktól mentesen lehet megtanulni. Ehhez kottákra, a koreográfiák felvételeire, a szokások és a receptek leírásaira, korabeli fotókra, illetve néhány óra vagy hét gyakorlásra van szükség. Még könnyebb a dolgunk, ha még élnek azok, akik ezeket személyesen is be tudják tanítani. A nyelvjárás esetében sokkal nehezebb lenne a dolgunk, ugyanis ahhoz sokkal több erőfeszítésre és időre lenne szükség, illetve bizonyos nyelvi közeg is szükséges hozzá. Continue reading „Ivanicsné Szing Mária et al. (szerk.): Móri Német Tájszótár”
Könyvtárunkban gyakran felteszik a kérdést, milyen lehetőségek vannak a sváb nyelv elsajátítására ill. hogy létezik-e sváb-magyar szótár. A sváb nyelv természetesen nem egységes, de a tavaly megjelent szótárnak köszönhetően legalább a császártöltési dialektushoz közelebb kerülhetünk.
Continue reading „Hidasné Márin Magdolna et al. (szerk.): Császártöltési Sváb Szótár”
Minden tudománynak megvannak a maga szakkifejezései, amik a szakemberek számára nem ugyanazt jelentik, mint a laikusuknak. A történettudomány sem kivétel ez alól. Ez a szótár több mint 30 000 történelmi fogalmat magyaráz meg.
Continue reading „E. Haberkern, J. F. Wallach: Hilfswörterbuch für Historiker 1-2.”
Ha az ember idegen nyelven fogalmaz szövegeket, sokszor szembesül azzal a problémával, hogy ugyanazokat a szavakat többször használja. Ezt ki lehet küszöbölni egy szinonimaszótár segítségével, mint például A. M. Textoréval.
Viszonylag sokat tudunk a nemzetiszocializmus időszakáról, de sok dolog, amit ténynek hiszünk, nem több legendánál. A modern kort kutató történészek által összeállított könyv igyekszik ezeket a legendákat leleplezni és az igazságot bemutatni.
Continue reading „Wolfgang Benz (szerk.): Legenden, Lügen, Vorurteile”