Az ajánlónkban ezen a héten bemutatott könyv Magyarország nyelvi sokszínűségét, a kisebbségi nyelvek fennmaradásának esélyeit, valamint a társadalmi változások által gyakorolt hatásokat elemzi.
Continue reading „Borbély Anna – Bartha Csilla (szerk.): Többnyelvűség Magyarországon „
Ismét egy különleges gyűjteményt ajánlunk olvasóink figyelmébe, ezúttal Baj község magyar-német nyelvjárási szótárát.
A Baji Német Hagyományőrző Egyesület tagjai azzal a céllal állították össze és adták ki ezt a könyvet, hogy megőrizzék és átörökítsék saját tájszólásukat a fiatalabb nemzedéknek, ezzel is erősítve önazonosság-tudatukat.
A héten egy újabb magyarországi német település nyelvjárásáról készült kiadványt mutatunk be olvasóinknak.
A héten egy az Európában fellelhető nyelvjárásokról szóló kötetet ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Érdekes gondolat, hogy van-e az otthoni tájnak hangja, csengése. Ne a megszokott zajokat és neszeket értsük ezalatt, hanem azt, hogyha épp a világot járjuk és megüti a fülünket egy ismerős hanglejtés, szófordulat, amikről tudjuk, hogy sehol máshol, csak szülőföldünkön hallottuk korábban, akkor egy kicsit haza is érkezünk lélekben. De ugyanígy van ez mások dialektusának felismerésével is, mert beszédünk rengeteget elárul származásunkról.
A magyarországi németek német nyelvhasználatát tekintve a népcsoportot érintő második világháború utáni sorscsapásokat (elhurcolások, vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések) követő időszakot az „elnémulás időszakának” is nevezhetnénk. A svábok kulturális életében bekövetkező lassú javulás ellenére a szocialista diktatúra évtizedeit esetükben nagy mértékű nyelvvesztés jellemezte. Egyre kevesebb a nyelvjárást beszélő. Az ősök egykori anyanyelvét pedig mára a legtöbb magyarországi német gyermek – amennyiben a lehetőség fennáll – mint idegen nyelvet és annak standardizált formáját sajátítja el. De milyen a népcsoport aktuális nyelvi állapota? Milyen nyelvi tendenciák, hatások és viszonyok jellemzik a magyarországi németeket?
Azoknak, akik a magyarországi német gyökereikkel szeretnének foglalkozni és olyan településről származnak, melynek a múltja jól feldolgozott és dokumentált, sokkal egyszerűbb dolguk van, mert így tudnak valamire támaszkodni, hiszen így könnyebben felfedezhetik saját családi gyökereiket is. Igen gyakori, hogy az élmény- vagyis a déd- és nagyszülői generációból sokan még gyermek- és ifjúkorukat ezeken a településeken töltötték, és végül vagyonelkobzás, elűzetés volt a sorsuk, illetve sokan már nem is élnek közülük. Megmaradt rokon nélkül ma már – „időben és térben távol az ősök szülőfalujától” – szinte csak a múltat dokumentáló könyvekre lehet támaszkodni, amennyiben például a saját gyermekeinknek szeretnénk valamiről mesélni.
Sajnos túlzás nélkül kijelenthető, hogy a helyi nyelvjárások különböző mértékben ugyan, de „szinte a szemünk láttára”, az azokat még beszélőkkel együtt halnak ki. Ugyanez a helyzet a dunaszekcsői helyi sváb dialektussal is, melyet ma már gyakorlatilag nem hallani az utcákon. A települést korábban magyarok, németek és szerbek lakták, melyek közül a magyarországi németek a lakosság egyharmadát tették ki, legtöbbjük pedig tudott magyarul is. Habár a magyar nyelv erős hatással volt a helyi rajnai frank kevert nyelvjárásra, utóbbi egészen a második világháború végéig a hétköznapi, általános nyelvhasználat részeként megőrizte főbb jellemvonásait. A későbbi, megállíthatatlan nyelvvesztést számos helyi magyarországi német elűzése és az azt követő vegyes házasságok is felgyorsították.
Az előszóban azt olvashatjuk, hogy ez a könyv a teljesség igénye nélkül készült, nem nyelvészek, hanem két némettanár munkájának köszönhető. Belelapozva azonban rögtön láthatjuk, hogy igen alapos, értékes és egyedi munkáról van szó, melyben a helyi német nyelvjárás legalább egy töredékét sikerült ily módon megmenteni.
Continue reading „Schmidt Gabriella – Hetényi Ádám: Adalékok a dunaszekcsői német tájnyelvhez”
Gewachsene historische Vielfalt oder belastendes Erbe der Vergangenheit
A tudományos konferenciák nem csak a résztvevők – tehát a közönség és az előadók – számára bírnak nagy jelentőséggel. Hiszen ha azokat követően konferenciakötetek is megjelennek, akkor az adott kutatási eredmények a szélesebb olvasóközönség számára is elérhetővé válnak. Megjelentetésük még azért is fontos, mert mindig a tudomány aktuális állását dokumentálják, gyakran ösztönözve a kutatókat további kutatásokra, illetve összehasonlító elemzésekre.
Continue reading „Christoph Mauerer (Hg.): Mehrsprachigkeit in Mittel-, Ost- und Südosteuropa”
Vajon mit kellene megmentenünk a magyarországi németek múltjából, mit lehet manapság újra élővé tenni, miből áll a mai identitás? Kérdések, melyekre valószínűleg mindenki máshogyan tudna válaszolni. A táncok, a zenedarabok és a dalok szerencsére viszonylag jól megmaradtak napjainkra is. Csaknem minden, amit a kultúrházak színpadjain az 1950-es évektől a rendszerváltozásig megtűrtek és bizonyos mértékig támogattak is, máig megmaradt. A helyi nyelvjárás nyilvános használatára a szocialista rendszer lazulásával az volt a jellemező, hogy ugyan tiltva nem, de mondhatni teljesen tűrve sem volt. Bizonyos érzékkel és előképzettséggel a zenét, a táncot, a gyermekjátékokat és a mondókákat, a népszokásokat, de még a hagyományos ételek megfőzését is napjainkban akadályoktól mentesen lehet megtanulni. Ehhez kottákra, a koreográfiák felvételeire, a szokások és a receptek leírásaira, korabeli fotókra, illetve néhány óra vagy hét gyakorlásra van szükség. Még könnyebb a dolgunk, ha még élnek azok, akik ezeket személyesen is be tudják tanítani. A nyelvjárás esetében sokkal nehezebb lenne a dolgunk, ugyanis ahhoz sokkal több erőfeszítésre és időre lenne szükség, illetve bizonyos nyelvi közeg is szükséges hozzá. Continue reading „Ivanicsné Szing Mária et al. (szerk.): Móri Német Tájszótár”
Egy nyelv története érdekes lehet, de a nyelvészeti tankönyvek többnyire túl szárazak a laikusok számára. Az itt bemutatott könyv tudományosan helytálló és egyúttal élvezetes olvasmány.
Continue reading „Kirstin Casemir – Christian Fischer: Deutsch. Die Geschichte unserer Sprache”