Arnold Mária: Étkezési szokások és ételek Herendről

A könyv borítója

Herend elsősorban a porcelánmanufaktúrája által vált világhírűvé. A település sváb vonatkozású múltja és jelene valószínűleg kevésbé ismert. Akik a Zentrum-Programme im HdU programsorozat 2016. december 14-ei rendezvényén részt vettek, minden bizonnyal emlékeznek arra, hogy Herenden és környékén a betlehemezés (Christkindlspiel) régi hagyományát napjainkban is ápolják. Az est során a közönség a bakonyi svábok karácsonyi finomságait is megkóstolhatta. A kulináris élmény alapján könnyen lehetett arra következtetni, hogy az ottani magyarországi német konyha más ünnepek kapcsán is – mint például húsvét, újév vagy farsang – még számos különlegességet tartogat az ínyencek számára.

 

 

 

 

Continue reading „Arnold Mária: Étkezési szokások és ételek Herendről”

Erna Piffl: Deutsche Bauern in Ungarn

A könyv borítója

A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német településen a hagyományok évszázados átörökítésének folyamatossága az elűzetések és a jogfosztások következtében megszakadt. Idővel szinte teljesen eltűnt a népviselet és a nyelvjárás használata is. Ezért is értékes és fontos egy-egy, a háború előtt megjelent kutatási dokumentáció vagy tanulmány újbóli kiadása.

 

 

 

 

 

Continue reading „Erna Piffl: Deutsche Bauern in Ungarn”

Zsámboki Szabolcs: Népviselet Pilisvörösváron

A könyv borítója

Pilisvörösvár azon kevés települések egyike, ahol a magyarországi németeket nem sújtotta az elűzetés tragédiája. Ennek köszönhetően sok minden megmaradt a helyi sváb „örökségből”. Pilisvörösvár mára egy olyan magyarországi németek lakta kisvárosnak számít, ahol a hagyományápolás és a szokások továbbadásának folyamatossága nincs veszélyben. Egy dolog azonban – ahogy ez országszerte is megfigyelhető – szinte teljesen eltűnt, ez pedig a népviselet mindennapos használata.

 

 

 

 

Continue reading „Zsámboki Szabolcs: Népviselet Pilisvörösváron”

Marinka Melinda: Sváb visszatérők

A könyv borítója

A Duna-menti svábokat és köztük a magyarországi németeket is a többségi társadalom és saját maguk által is, egyszerűen csak svábként definiálják. A mai Baden-Württemberg és Bajorország Bayerisch Schwaben elnevezésű területeiről a betelepítés időszakában a betelepülők számához mérten kevesen jöttek a Királyi Magyarországra, tehát valójában a betelepülők kisebb része származott ténylegesen sváb területről, és ők is több hullámban érkeztek. Az ilyen, ténylegesen sváb származású csoportok egyike a szatmári sváboké, akiknek az identitásbeli változásait vizsgálja Lukácsné Dr. Marinka Melinda, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa ebben a könyvben.

 

 

 

Continue reading „Marinka Melinda: Sváb visszatérők”

Sz. Tóth Judit: Törökbálinti viseletek és népszokások

A könyv borítója

A néprajzkutatóknak és történészeknek köszönhetően sok minden feldolgozásra került már a magyarországi német településeket illetően. Így egy régi kép felbukkanása őseink hagyatékából manapság valódi örömöt és csodát jelenthet számunkra. Ilyen örvendetes az is, hogy 2018-ban egy egész könyv jelent meg a törökbálinti viseletekről és szokásokról archív fényképekkel kiegészítve.

 

 

 

 

Continue reading „Sz. Tóth Judit: Törökbálinti viseletek és népszokások”

Schmidt Gabriella (szerk.): Elődeink. A dunaszekcsői németek régi fotókon

A könyv borítója

A digitalizációnak köszönhetően manapság már sok családban több száz órányi színes, digitális videófelvétel és számtalan fénykép is megtalálható, ezzel együtt talán sokan már nem is értékelik a fekete-fehér képeket. Ezek azonban gyakran igen értékes, a múlt egy-egy, már sohasem reprodukálható pillanatát őrzik.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Schmidt Gabriella (szerk.): Elődeink. A dunaszekcsői németek régi fotókon”

Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet

A könyv borítója

A magyarországi németek nemcsak szülőfalujuk vagy -városuk, hanem vallásuk, helyi nyelvjárásuk, népviseletük alapján is különböznek egymástól és az ország többi nemzetiségétől. Így például már a viselet alapján is lehetett tudni, ki hová valósi. A sváb népviselet szinte teljes eltűnése – ahogyan ez Táton is történt -, a második világháború után következett be, amikorra már az utolsó megmaradt darabokból is „uras ruhát” varrtak. Így különös értéket képvisel és igen fontos dolog már az is, ha dokumentáció készül a korabeli viseletről.

 

 

 

 

 

Continue reading „Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet”

Manzné Jäger Mónika: Traditionen kindgemäß pflegen

 

A könyv borítója

A hagyományok átörökítése elengedhetetlen egy nemzetiség fennmaradásához. Mivel a régi szokásokat a családokban már nemigen gyakorolják, ezt a feladatot az oktatási intézményeknek kell átvenni. Manzné dr. Jäger Mónika ezen könyve módszertani segítséget nyújt a német nemzetiségi óvodák nevelői számára.

 

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Manzné Jäger Mónika: Traditionen kindgemäß pflegen”

Horváthné Miszlai Katalin: Ungarndeutsche Volksbräuche in Kimling und Kier

Sok értékes alkotás van a diplomadolgozatok között, sajnos azonban a többségük nem hozzáférhető a nyilvánosság számára. Szerencsés kivétel Horváthné Miszlai Katalin eredetileg 1995-ben benyújtott munkája, amelyet 2001-ben a paksi német önkormányzat segítségével kiadtak. Continue reading „Horváthné Miszlai Katalin: Ungarndeutsche Volksbräuche in Kimling und Kier”