Pesterzsébet évtizedeken keresztül Soroksárral együtt alkotta Budapest egy kerületét, majd 1994-ben vált külön tőle, és lett a főváros XX. kerülete. Mint a legtöbb külső városrész, ez is sokáig önálló, „német múlttal is rendelkező” településként működött. Ebben a tanulmánykötetben Pócsik Viktor és Brauer-Benke József a kerület magyarországi német múltját és jelenét dolgozta fel.
Continue reading „Pócsik Viktor – Brauer-Benke József: Pesterzsébeti németek”
Amennyiben szeretnénk a magyarországi németek betelepítésével, illetve az ezzel a korszakkal kapcsolatos ismereteinket bővíteni, úgy azt a különféle történelmi szakkönyvnek, monográfiának, tanulmánygyűjteménynek vagy konferenciakötetnek köszönhetően könnyen meg is tehetjük. Ha csak a Magyarországi Németek Könyvtárának állományát vesszük kiindulópontként, akkor megállapíthatjuk, hogy egy kutatás során a „betelepítés évszázadát” illetően valóban nem támadhat hiányérzetünk. Ugyanez érvényes a 20. századi eseményeket feldolgozó – akár irodalmi – művekre is, melyek olyan témákat érintenek, mint a malenkij robot, vagyonelkobzás, elűzetés, jogfosztás vagy a magyarországi németek második világháború utáni élete. Kissé különös – legalábbis a magyarországi német regényeket illetően -, hogy a betelepítés témája kevesebb szerző fantáziáját sarkallta írásra. Ezért is nagy öröm, amikor egy hagyatékból egy olyan ritkaság kerül elő, mint Karl Reil 1991-ben magánkiadásban megjelentetett könyve, mely gazdagítja a „betelepítési regények” sorát a könyvtár állományában.
A „Schwäbische Türkei”, azaz Sváb-Törökország egyike Magyarország svábok által legsűrűbben lakott régióinak. A területen, melyen három megye, Tolna, Somogy és Baranya osztozik, számos sváb település található. Ezek egy tömbben helyezkednek el és korábban összefüggő német nyelvszigetet alkottak. Így nem csoda, hogy a Sváb-Törökország magyarországi német településeiről már számos monográfia és úgynevezett „Heimatbuch” jelent meg.
Continue reading „Dr. Erdődy Gyula: Görcsönydoboka (Ketsching) története”
Helytörténeti monográfiákból, vagy az ún. Heimatbuch-okból az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat egy település múltjáról, annak korábbi lakóiról, még a szokásokról, mindennapokról, illetve akár a helyi gasztronómiáról is.
Bólyról, a magyarországi német kisvárosról, melyet 1950 előtt még Németbólynak neveztek, könyvtárunkban két monográfia is található (Geschichte der Grossgemeinde Német-Bóly; Bóly 1093-1993). Állományunk részét képezi a Deutsche Auswanderer in Ungarn című szakkönyv is, mely a bólyi uradalom területére történő 18. századi német betelepítésről szól. Ez a három könyv igen jól kiszolgálja a kisváros története iránt érdeklődőket. Egy település múltja azonban nem csak általános történeti adatokból tevődik össze, hiszen történelmét annak lakói írták.
Continue reading „Rózsás József – Vajta László: Nevezetes németbólyi lakóházak”
Egy-egy új könyvbeszerzés a Magyarországi Németek Könyvtára számára nem mindig jelenti azt, hogy új kiadású kiadvánnyal bővül az állománya. Gyűjteményünk esetében lehetnek ezek régebbi megjelenések is, melyek hagyatékból származnak, esetleg más könyvtárak, intézmények vagy magánemberek nagyvonalú adományának köszönhetőek. Ez a helytörténeti monográfia is az utóbbiakhoz tartozik, melyet a Heimatgemeinschaft der Teveler E.V. Eppingen (Teveli Elszármazottak Egyesülete) kiadványaként az Interpress Kiadó jelentetett meg 1988-ban Budapesten.
Köztudomású, hogy a vallás a magyarországi németek mindennapjaiban mindig is jelentős szerepet töltött be. Ha a népcsoport múltjával kapcsolatban szeretnénk többet megtudni, akkor vallásosságának vizsgálata megkerülhetetlen. Azt gondolhatnánk, hogy egy helyi egyházközség történetét feldolgozó könyv viszonylag száraz témát érint: adatok, tények, táblázatok, elemzések, személyi vagy éppen épületeket érintő változások feljegyzéseinek közlését feltételezzük egy ilyen kiadvány esetében. Ez a könyv azonban igen érdekesen mutatja be az újpetrei svábok egyházközségének történetét.
Continue reading „Mammel Ede (Bajtai Zsigmond): Újpetre temploma és plébánosai”
Habár Schultz Ádám Mecseknádasdon született 1921-ben és tanulmányai befejezéséig Baján élt, mégis egész életműve Szakadáthoz kötődik. Pedagógiai oklevelét 1940-ben vehette át, majd szinte azonnal kinevezték a szakadáti római katolikus iskola tanítójává. A második világháború kiszakította a falu életéből, csak 1947-ben tért vissza az orosz fogságból és lett a helyi általános iskola vezetője, annak 1980-ban történt végleges bezárásáig. Évtizedekig tevékenykedett a szakadáti római katolikus templom kántoraként is.
Habár a magyarországi németek esetében kollektív büntetésről beszélhetünk, a második világháborút követő jogfosztások, vagyonelkobzások és az elűzetés településenként más és más módon zajlottak le. Bár a sorsok között párhuzamok vonhatóak, mégis érdemes azokat egyenként is górcső alá venni. Liebhardt András könyvében a második világháborút megelőző, az alatti, illetve utáni időszak dunabogdányi történéseit dolgozta fel. Igazi különlegesség, hogy a könyvben olvashatjuk nagyapja, Liebhardt István az elűzetésről írt naplóját is.
Continue reading „Liebhardt András /// Liebhardt István: Út az új Heimatba”
Megint itt a tavasz, a természet újra virágba borul és burjánzik, a nyár talán ezúttal is szinte átmenet nélkül érkezik. A gazdák, mint ilyenkor mindig, a földeken és a szőlőkben serénykednek. Mindez már emberemlékezet óta így megy, sem a németországi Svábföldön, sem a magyarországi németek által lakott területeken nem változott alapvetően.
Continue reading „Lydia Stilz: Im Dörfle. Geschichten von Früher”
