Könyvajánló – Oldal 21 – Magyarországi Németek Könyvtára

Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás

Soroksár betelepítése a 18. század elején gróf Grassalkovich Antal révén történt. Soroksár évszázadokig egy főváros közeli magyarországi német faluként funkcionált. A települést 1950. január 1-jén csatolták Pesterzsébettel együtt XX. kerületként Budapesthez. 1994 óta azonban különválva a XX. kerülettől, Soroksár Budapest legfiatalabb, XXIII. kerülete. A Soroksári füzetek hatodik kötetét Befogadás Otthonra találás Továbbadás címmel 2017-ben annak kapcsán jelentették meg, hogy épp 300 évvel azelőtt született a – telepítéseknek köszönhetően – az első soroksári sváb.

Continue reading „Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás”

Nandor Gion: Der Soldat mit der Blume

Gion Nándor (1941-2002) az 1960-as és 1970-es években egyike volt a legismertebb volt jugoszláviai magyar kisebbségi íróknak. Művei közül eddig csak ezt fordították németre. A Der Soldat mit der Blume a Latroknak is játszottc. tetralógiájának az első része. A regény a délbácskai Szenttamáson, a szerző szülőhelyén játszódik.

Continue reading „Nandor Gion: Der Soldat mit der Blume”

Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet

A magyarországi németek nemcsak szülőfalujuk vagy -városuk, hanem vallásuk, helyi nyelvjárásuk, népviseletük alapján is különböznek egymástól és az ország többi nemzetiségétől. Így például már a viselet alapján is lehetett tudni, ki hová valósi. A sváb népviselet szinte teljes eltűnése – ahogyan ez Táton is történt -, a második világháború után következett be, amikorra már az utolsó megmaradt darabokból is „uras ruhát” varrtak. Így különös értéket képvisel és igen fontos dolog már az is, ha dokumentáció készül a korabeli viseletről.

Continue reading „Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet”

Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut

A stifolder szalámival kapcsolatban köztudott, hogy a Fulda környékéről származó betelepülők hozták magukkal, majd vált később magyarországi német szalámispecialitásként Magyarország-szerte ismertté. Hogy hogyan terjedt el az országban a burgonyatermesztés, az már egy nehezebb kérdés. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a magyar krumpli szavunk a német Grundbirne-ből származik. Ez a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek a XVIII. század és a XX. század közötti migráció és a táplálkozás összefüggéseit vizsgálják.

Continue reading „Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut”

Gerhard Seewann – Michael Portmann: Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa

A Duna-menti svábokról ezidáig szerencsére nagyon sok publikáció született. Ebből kifolyólag biztosan sokan igen járatosak a témával kapcsolatos történelmi kérdések tekintetében is. A kifejezést (Donauschwaben/Duna-menti sváb) illetően azonban sok laikusnál előfordulhatnak olyan bizonytalanságok, hogy az pl. csak a Bácska és a Bánát területéről, vagy a máshonnan származó németekre is vonatkozhat-e. A 2018-ban megjelent Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa című könyv sok kérdésre ad választ és több szempontból is egy értékes különlegesség.

Continue reading „Gerhard Seewann – Michael Portmann: Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa”

Nagymamáink ételei 2

„Vajon mit főzzek ma?” Ezt a kérdést biztosan gyakran teszi fel magának egy mai háziasszony. A magyarországi németeknél ehhez hasonló kérdés a „nagymamák idejében” valószínűleg sosem merülhetett fel. Akkoriban a hét bizonyos napjain meghatározott ételeket főztek, így például Mohács környékén a hétfő a tésztanap, a szerda pedig a húsnap volt. Nem messze Mohácstól található Geresdlak is, ami az országosan híressé vált, évente megrendezett gasztronómiai rendezvényéről, a Gőzgombóc Fesztiválról is nevezetes. A helyi német önkormányzat 2017-ben Nagymamáink ételei címmel receptgyűjteményt adott ki, mely szintén megtalálható a Magyarországi Németek Könyvtárának gyűjteményében. A kiadványban természetesen a nevezetes gőzgombóc elkészítésének titkairól is lerántják a leplet. A gyűjtemény sikeres fogadtatásán felbuzdulva adták ki 2018-ban a Nagymamáink ételei 2 című receptkönyvet.

Continue reading „Nagymamáink ételei 2”

Lydia Stilz: Im Dörfle. Geschichten von Früher

Megint itt a tavasz, a természet újra virágba borul és burjánzik, a nyár talán ezúttal is szinte átmenet nélkül érkezik. A gazdák, mint ilyenkor mindig, a földeken és a szőlőkben serénykednek. Mindez már emberemlékezet óta így megy, sem a németországi Svábföldön, sem a magyarországi németek által lakott területeken nem változott alapvetően.

Continue reading „Lydia Stilz: Im Dörfle. Geschichten von Früher”

Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon

A második világháborút követően a magyarországi németek közül feltehetően kevesen lehettek olyanok, akiket ne érintett volna a jogfosztás, a vagyonelkobzás vagy az elűzetés közül valamelyik, mindkettő, vagy akár mindhárom sorscsapás. Természetesen voltak kivételek, sőt néhány esetben egész településekről is beszélhetünk. A népességmozgások következtében azonban az országban teljes régiók változtak meg rövid idő alatt. Ugyanez történt a Pilis-völgy településeivel is, ahol Solymár is fekszik. A könyv jórészt ezzel a településsel foglalkozik.

Continue reading „Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon”

Kinderreime und Sprüche aus Werischwar

Szakértők szerint gyermekmondókák és szólások memorizálása nemcsak a gyermekek emlékezőképességét fejlesztheti, hanem az általános agyi fejlődésükhöz is döntően hozzájárulhat, megkönnyítheti kommunikációs képességeiket, szókincsüket, kreativitásukat, sőt az olvasás elsajátítását is. Ez a könyv több mint hetven mondókát, szólást és éneket tartalmaz, néhányukból több változatot is.

Continue reading „Kinderreime und Sprüche aus Werischwar”

Lerner György, deportált emlékiratai. Lebenserinnerungen des Deportierten Georg Lerner

A szerkesztő-fordító Schreiner Mihályné szerkesztői és Dr. Bognár Zalán történészi előszavával kezdődő kötet a magyarországi német származású Lerner György visszaemlékezéseit tartalmazza, mely az elhurcolását követő malenkij robotról, hazatéréséről, Németországba elűzött szüleihez való utazásáról és az ottani újrakezdéséről szól.

Continue reading „Lerner György, deportált emlékiratai. Lebenserinnerungen des Deportierten Georg Lerner”