Tisztelt Olvasóink!
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2019. október 9-én, szerdán 12:00 óráig tart nyitva, október 10-én, csütörtökön pedig zárva tart.
A hét további munkanapjain a megszokott nyitva tartás érvényes. A visszahozott könyveket nevük megadásával a recepción leadhatják.
Üdvözlettel:
Frei Nándor
könyvtáros
A Duna-menti svábokat és köztük a magyarországi németeket is a többségi társadalom és saját maguk által is, egyszerűen csak svábként definiálják. A mai Baden-Württemberg és Bajorország Bayerisch Schwaben elnevezésű területeiről a betelepítés időszakában a betelepülők számához mérten kevesen jöttek a Királyi Magyarországra, tehát valójában a betelepülők kisebb része származott ténylegesen sváb területről, és ők is több hullámban érkeztek. Az ilyen, ténylegesen sváb származású csoportok egyike a szatmári sváboké, akiknek az identitásbeli változásait vizsgálja Lukácsné Dr. Marinka Melinda, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa ebben a könyvben.
Tisztelt Olvasóink!
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2019. szeptember 25-én, szerdán egy rendezvény miatt 14:00 órától tart nyitva.
A hét további munkanapjain a megszokott nyitva tartás érvényes. A visszahozott könyveket nevük megadásával a recepción leadhatják.
Üdvözlettel:
Frei Nándor
könyvtáros
Köztudomású, hogy a vallás a magyarországi németek mindennapjaiban mindig is jelentős szerepet töltött be. Ha a népcsoport múltjával kapcsolatban szeretnénk többet megtudni, akkor vallásosságának vizsgálata megkerülhetetlen. Azt gondolhatnánk, hogy egy helyi egyházközség történetét feldolgozó könyv viszonylag száraz témát érint: adatok, tények, táblázatok, elemzések, személyi vagy éppen épületeket érintő változások feljegyzéseinek közlését feltételezzük egy ilyen kiadvány esetében. Ez a könyv azonban igen érdekesen mutatja be az újpetrei svábok egyházközségének történetét.
Continue reading „Mammel Ede (Bajtai Zsigmond): Újpetre temploma és plébánosai”
Kalász Márton, a legismertebb magyarországi német származású íróink egyike, 2019. szeptember 8-án ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját.
Téli bárány című regénye magyar nyelven íródott és először 1986-ban jelent meg. Ezt művét a magyar irodalom egyik legismertebb, a magyarországi németek sorsát feldolgozó regényeként jegyzik. Német fordítása – mely ugyancsak kölcsönözhető a Magyarországi Németek Könyvtárában – 1992-ben jelent meg Winterlamm címmel. Ezt követően az irodalomtudósok fókuszába kerülvén különböző elemzések születtek róla.
Continue reading „Gábor Kerekes (Hrsg.): Winterlamm. Studien zu Márton Kalász’ Roman”
Bár a könyvborító címzése kissé összezavarhatja az olvasót, jobban megvizsgálva azonban rögtön kiderül, hogy inkább egy keményfedeles könyvecskéről, mint füzetről beszélhetünk. Belelapozva már a második oldalon látható, hogy ez a Ceglédberceli füzetek nyolcadik kötete, de egyben első része egy a jövőben kiadásra kerülő ceglédberceli sváb daloskönyv-sorozatnak.
Continue reading „Ceglédberceli füzetek – Das Liedlein ist gesungen – Daloskönyv I. kötet”
A második világháború időszakából sok emlék egyszerűen a szemtanúkkal együtt tűnik el. Sajnos sok magyarországi családban is jellemző volt, hogy a szülők, illetve a nagyszülők ezen szörnyű idők emlékeit egyszerűen elvitték magukkal a sírba. Ennek a könyvnek az íróját az a nagy szerencse érte, hogy rátalálhatott nagyapja, Martin Welz hagyatéka közt annak azelőtt ismeretlen háborús naplójára. Ennek alapján indult kutatóútra, amiről dokumentumfilmet is forgatott, ami jelen kötet alapját képezi.
Habár Schultz Ádám Mecseknádasdon született 1921-ben és tanulmányai befejezéséig Baján élt, mégis egész életműve Szakadáthoz kötődik. Pedagógiai oklevelét 1940-ben vehette át, majd szinte azonnal kinevezték a szakadáti római katolikus iskola tanítójává. A második világháború kiszakította a falu életéből, csak 1947-ben tért vissza az orosz fogságból és lett a helyi általános iskola vezetője, annak 1980-ban történt végleges bezárásáig. Évtizedekig tevékenykedett a szakadáti római katolikus templom kántoraként is.
Az élet során előforduló krízisek gyakran nagy fordulópontot jelentenek és változásokhoz vezetnek. Ha szerencsénk van, akkor ezeknek pozitív lesz a kimentele. A regény főhősének szintén több krízist kell leküzdenie. Ő Werner Zillich, az NSZK-ban élő romániai német kései kivándorló.
Habár a magyarországi németek esetében kollektív büntetésről beszélhetünk, a második világháborút követő jogfosztások, vagyonelkobzások és az elűzetés településenként más és más módon zajlottak le. Bár a sorsok között párhuzamok vonhatóak, mégis érdemes azokat egyenként is górcső alá venni. Liebhardt András könyvében a második világháborút megelőző, az alatti, illetve utáni időszak dunabogdányi történéseit dolgozta fel. Igazi különlegesség, hogy a könyvben olvashatjuk nagyapja, Liebhardt István az elűzetésről írt naplóját is.
Continue reading „Liebhardt András /// Liebhardt István: Út az új Heimatba”