Vannak olyan történeti művek, amelyek az általánosan elfogadottól nagyban eltérő módon szemlélik a múltat. Johann Weidlein írásainak állításait sokan vitatják, de éppen a szerző sajátos nézetei miatt érdemes őket elolvasni.
A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre az idők folyamán a magyarországi kényszermunka-kutatás egyik legfontosabb központjává vált. Nem a tudományos objektivitást célozza meg, hanem az egykori fogva tartottak élményeire koncentrál. A Zsiros Sándor összeállította kötet már korábban megjelent memoárok részleteit közli.
Continue reading „Zsiros Sándor (szerk.): Szemelvények a gulágok memoárirodalmából”
A helytörténeti munkák közül azok a legjobbak, amelyek a tulajdonképpeni áttekintés mellett forrásokat is közreadnak. Nem csak ezek, hanem az archív fotók is kiemelkedővé teszik e kiadványt.
Continue reading „Tamás Ferenczi: Tollvonások a győri németség életéből”
2013. október 17-én a Konrad-Adenauer-Stiftung, a Stiftung Deutsche Kultur im östlichen Europa és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közös szimpóziumot tartott Szekszárdon a magyarországi németek Európában betöltött szerepéről. A kötet az előadások szövegét adja közre.
Continue reading „Frank Spengler – Klaus Weigelt (Hg.): Ungarndeutsche als Brückenbauer in Europa”
A családfakutatás sok időt igénylő tevékenység. Ezt nagy mértékben le lehet csökkenteni, ha a szóban forgó község anyakönyveit családkönyvben dolgozták fel. Anton Tressel szülőhelyéét, Tarjánét jelentette meg a közelmúltban.
Csaknem 70 éve, hogy magyarországi németeket hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba. A túlélők hosszú ideig még csak nem is beszélhettek arról, amin keresztülmentek. A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre már korábban megjelentett egy kötetet a malenkij robotról, melyben egykori foglyok visszaemlékezéseit adták közre. Az itt bemutatott 2013-as kiadványban interjúkat olvashatunk.
Az utóbbi években több dalgyűjtemény jelent meg magyarországi német településekről. 2014-ben jelent meg a hajósi, amelyről nyugodtan kijelenthetjük, egyike a legalaposabbaknak és legátfogóbbaknak.
Continue reading „Schőn Mária – Müller János: Vadalmafácska”
Köztudott, hogy Magyarországon 13 nemzeti illetve etnikai kisebbség él, talán fel is tudjuk őket sorolni. Tény azonban, hogy alig ismerjük más kisebbségek kultúráját. Az ehhez hasonló kiadványok hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzetiségek közelebb kerüljenek egymáshoz és a többségi társadalomhoz.
Continue reading „Konrad Sutarski (szerk.) Együtt jobb! Nemzetiségi irodalmak Magyarországon”
Van, akinek unalmasak a statisztikák, de néha sokat mondanak. Kétségkívül így van ez a kríziskorszakok népszámlálási eredményeinek esetében. Ebben a kötetben a második világháborút követő első magyarországi népszámlálás nemzetiségi adatait jelentették meg.
Continue reading „Az 1949. évi népszámlálás anyanyelvi és nemzetiségi adatai településenként”
Hajóson, ebben a bácskai kisvárosban kezdetektől erős a Mária-kultusz. A település nyelvjárása is egyedülálló Magyarországon. Ez a könyv összeköti e hagyományokat: legendákat és egyéb régi szövegeket tartalmaz az ottani Szűzanya-szoborral kapcsolatban.
Continue reading „Schőn Mária (szerk.): Aisa liaba Hajoschr Muattrgottes”