A Magyarországi Németek Könyvtára nemrégiben egy értékes könyvajándékhoz jutott Katharina Eicher-Müller jóvoltából. Nagybátyja, Josef Negeli kakasdi születésű sváb, és életének történetét megírva megkérte idősebbik fiát, hogy adja ki könyv formájában feljegyzéseit. A fiatalabb Josef Negelit mindig is foglalkoztatta édesapja tragikus története. Édesanyja, aki szintén sváb származású volt, Jugoszláviában, Bácsszentivánon született, később családjával a gakowai táborból menekült Ausztriába. Katharina azonban történetét soha nem tudta teljes egészében elmesélni gyermekeinek, mert számára ezek örökre megrázó emlékek maradtak. Idősebb Josef Negeli feljegyzéseiből pedig megjelent a Meine Flucht ins Leben című könyv, mely mostantól könyvtárunkból is kölcsönözhető.
Címke: visszaemlékezés
Metzger János: Emléktöredékek
Metzger János Emléktöredékek című könyvét 2015-ben adta ki Újbarok Német Nemzetiségi Önkormányzata. A kézirat azonban már 2008-ban, az író életének utolsó évében elkészült. Talán nem véletlen, hogy családja és szerettei ennyire támogatták háborús emlékei felidézésében és azok papírra vetésében, hiszen így az utókor egy túlélő szemével ismerheti meg a második világháború időszakát és az utána következő éveket.
Újbarkon és az országban is köztiszteletben álló „Metzger tanár bácsi”, aki miután hazatért a hadifogságból, sokat látott emberként magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Később, a minisztérium kérésére megszerkesztette az összefoglaló magyar nyelvi és irodalmi gyakorlókönyvet, mellyel sok fiatal középiskolai tanulmányait segítette. Szakmai munkássága mellett igyekezett sváb identitásával is mindig példát mutatni, kulturális tevékenységekből egyaránt kivette a részét: Ifjúsági klubot szervezett, nemzetiségi népdalkórust alapított. Mint tanárra minden valaha volt diákja szívesen emlékszik vissza.
Három generáció
A legelső magyarországi német elűzötteket szállító vonat 1946. január 19-én indult Budaörsről. Január 19-ét pedig 2012-ben a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánították. A 76 évvel ezelőtti tragikus esemény csupán a kezdete volt az ország különféle régiójában és településén élő több százezer magyarországi német származású ember elűzetésének, mely csupán 1948-ban ért véget. A vagyonelkobzásokról, jogfosztásokról és elűzetésekről sokáig nem szabadott beszélni. Ezen sorscsapások feldolgozása és dokumentálása csak az 1980-as évek végén kezdődött el.
Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit
A második világháborút követő szovjet hadsereg általi felszabadítással, illetve megszállással nemcsak a Magyarországon maradt magyarországi németek, hanem a Németországba elűzöttek számára is egy új, nehéz élet vette kezdetét. Németország nyugati szövetségesek által ellenőrzött területeiből az NSZK, a szovjet megszállási övezetből pedig az NDK alakult meg. Az NSZK területén élő elűzöttek a különféle szervezeteknek, egyesületeknek, valamint az úgynevezett Landsmanschaft-oknak köszönhetően ápolhatták hagyományaikat és megélhették identitásukat is. Ezzel szemben az NDK-ban a magyarországi német múltról és az elűzetésről való beszéd, az állam vagy a kommunista rezsim kritizálása tabunak számított. Az NDK-ban zajló életről cenzúramentesen (néhány állampolgárságától megfosztott disszidenst – mint például Wolf Biermannt – leszámítva) gyakorlatilag a rendszerváltozásig és az újraegyesítésig szinte sosem lehetett nyíltan beszélni és akkor is csak igen ritkán, inkább titokban.
Continue reading „Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit”
Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947
A Bácska területén található Szentfülöp egykor egy Duna-menti svábok lakta település volt, mely ma Bački Gračac néven Szerbiához tartozik. A könyv szerzője is itt született 1932-ben. Művében a településen töltött gyermek- és ifjúkoráról ír. A falut abban az időszakban már nemzetiségi konfliktusok jellemeztek.
Continue reading „Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947”
Lerner György, deportált emlékiratai. Lebenserinnerungen des Deportierten Georg Lerner
A szerkesztő-fordító Schreiner Mihályné szerkesztői és Dr. Bognár Zalán történészi előszavával kezdődő kötet a magyarországi német származású Lerner György visszaemlékezéseit tartalmazza, mely az elhurcolását követő malenkij robotról, hazatéréséről, Németországba elűzött szüleihez való utazásáról és az ottani újrakezdéséről szól.
Josef Trabert: Die zweite Heimat
A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német családra különösen nehéz sors várt. Sokakat érintett a menekülés, az elűzetés, a hadifogság, a jogfosztottság, a vagyonelkobzás, a honvágy és a magyarországi vagy a külföldön való újrakezdés nehézségei. Számos családnak az új hazát jelentő Németországban, gyakran több családtagtól elszakítva kellett új életet kezdeni. A Véméndről származó Trabert családot is hasonló sorscsapások érték, melyről Josef Trabert számol be ebben a könyvben.
Barbara Kohout: Überleben
Az 1947-ben még fiatal Duna-menti sváb származású kislány, az akkori Jugoszláviából édesanyjával és testvéreivel egy szenvedésekkel teli szökést követően Németországban megtalálta az édesapját és a nagymamáját, majd a család új életbe kezdett.
Leopold Egger: Erinnerungen an die donauschwäbische Heimat
Mindegy mennyi ideje élnek az egykori kitelepítettek Németországban, a haza számukra az anyaföld marad. Ez ugyanúgy igaz a magyarországi németekre, mint a bánáti svábokra. Leopold Egger életműve, amelyet e kötet megjelenése előtt különböző folyóiratokban publikált, magával ragadó módon írja le a bánáti németek életét.
Continue reading „Leopold Egger: Erinnerungen an die donauschwäbische Heimat”
Robert Hammerstiel: Ikonok és patkányok
Több módja van a történelem megismerésének: olvashatunk történelemkönyveket, nézhetünk dokumentumfilmeket, de a legizgalmasabbak kétségkívül a kortársak visszaemlékezései. Robert Hammerstiel osztrák festő, grafikus és fafaragó könyvében gyermekkorára emlékszik vissza, melyet nagy mértékben befolyásoltak a történelmi események.