Eddig három kötete jelent meg a Donauschwäbische Kulturstiftung (Duna Menti Sváb Kulturális Alapítvány) által összeállított Donauschwäbische Geschichte sorozatnak, egy további előkészületben van. Az első kötet a Kárpát-medencei betelepüléssel foglalkozik.
Vannak olyan történeti művek, amelyek az általánosan elfogadottól nagyban eltérő módon szemlélik a múltat. Johann Weidlein írásainak állításait sokan vitatják, de éppen a szerző sajátos nézetei miatt érdemes őket elolvasni.
A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre az idők folyamán a magyarországi kényszermunka-kutatás egyik legfontosabb központjává vált. Nem a tudományos objektivitást célozza meg, hanem az egykori fogva tartottak élményeire koncentrál. A Zsiros Sándor összeállította kötet már korábban megjelent memoárok részleteit közli.
Continue reading „Zsiros Sándor (szerk.): Szemelvények a gulágok memoárirodalmából”
2013. október 17-én a Konrad-Adenauer-Stiftung, a Stiftung Deutsche Kultur im östlichen Europa és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közös szimpóziumot tartott Szekszárdon a magyarországi németek Európában betöltött szerepéről. A kötet az előadások szövegét adja közre.
Continue reading „Frank Spengler – Klaus Weigelt (Hg.): Ungarndeutsche als Brückenbauer in Europa”
Csaknem 70 éve, hogy magyarországi németeket hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba. A túlélők hosszú ideig még csak nem is beszélhettek arról, amin keresztülmentek. A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre már korábban megjelentett egy kötetet a malenkij robotról, melyben egykori foglyok visszaemlékezéseit adták közre. Az itt bemutatott 2013-as kiadványban interjúkat olvashatunk.
Duna menti sváboknak azokat nevezzük, akiknek ősei a 17-18. században érkeztek Németországból Közép-Kelet-Európába. De mi jellemzi őket még? Ez a könyv erre a kérdésre próbál választ adni.
Continue reading „Michael Lehmann (szerk.): Der Donauschwabe und sein geistiges Profil”
A Duna Menti Sváb Történeti és Országismereti Intézet (Institut für Donauschwäbische Geschichte und Landeskunde – IDGL) a kelet-közép-európai német történelem egyik legfontosabb kutatóközpontja, kiadványai tartalmilag és kiállításukban egyaránt igényesek. Ebben a kötetben nemrég felfedezett két, világháborúk közötti forrásanyagot tesznek közzé.
Számos módja van annak, hogy információkat gyűjtsünk egy népcsoportról, de a legjobban az azokat reprezentáló képekre és tárgyakra emlékszünk. Ezért különösen fontosak a tematikus kiállítások. Ez a könyv egy a berlini Kronprinzenpalais-ban megrendezett, a kelet-közép-európai németségről szóló kiállítás anyagát közli.
Continue reading „Die Gerufenen. Deutsches Leben in Mittel- und Osteuropa”
A tények és az adatok fontos elemei a történettudománynak. De ahhoz nem elegek, hogy teljesen megértsük az eseményeket: ehhez szükség van az azokat megéltek visszaemlékezéseire is. Ebben a könyvben a menekülés, a kitelepítés ill. a németországi beilleszkedés első fázisát mutatják be olyan emberek ill. azok utódjaik beszámolóival, akik mindezt megélték.
Continue reading „Winfried Halder – Michael Serrer (szerk.): Der weite Weg gen Westen”
A bánáti és sváb-törökországi németség története meglehetősen jól dokumentált, a vajdasági népcsoport sorsa azonban nem annyira. Rudolf Weiss könyve ezért hiánypótló mű.
Continue reading „Rudolf Weiss: Die Deutschen in der Woiwodina”