Gion Nándor (1941-2002) az 1960-as és 1970-es években egyike volt a legismertebb volt jugoszláviai magyar kisebbségi íróknak. Művei közül eddig csak ezt fordították németre. A Der Soldat mit der Blume a Latroknak is játszottc. tetralógiájának az első része. A regény a délbácskai Szenttamáson, a szerző szülőhelyén játszódik.
Az 1947-ben még fiatal Duna-menti sváb származású kislány, az akkori Jugoszláviából édesanyjával és testvéreivel egy szenvedésekkel teli szökést követően Németországban megtalálta az édesapját és a nagymamáját, majd a család új életbe kezdett.
A magyarországi németek betelepülését és az azt követő évszázadok történéseit igen alapos kutatások dolgozzák fel, ezeknek az embereknek a sorsáról és történelméről számos tudományos témájú kiadvány szól. Évről évre jelennek meg család- és helytörténeti munkák, illetve a témát feldolgozó legkülönfélébb szakkönyvek.
A magyarországi és a „birodalmi” németeknek sokszor ugyanaz a sors jutott osztályrészül a második világháborúban. Az 1940-es születésű nyugalmazott tanár, Gerd Schneider regényében három katona köt életre szóló barátságot.
Continue reading „Gerd Schneider: Zweimal zur Hölle und zurück”
A 15. századtól a modern korig meghatározták magyar történelmet: a Habsburg-ház. Emil Franzel könyve a kezdetektől mutatja be a királyi ház történetét.
Márai Sándor a 20. század egyik legjelentősebb magyar írója. A gyertyák csonkig égnek talán legismertebb műve a kassai születésű, szász származású szerzőnek.
Continue reading „Márai Sándor: Die Glut / A gyertyák csonkig égnek”
Max Frisch számára 1954-es Stiller című regénye hozta meg az irodalmi áttörést. Mint sok másik regényében, ebben is az egyéni identitás kérdésével foglalkozik. A Stiller a Homo Faberrel és a Gantenbein legyen a nevemmel együtt Frisch legfőbb prózai művei közé tartozik.
A Das Klavier im Nebel (Zongora a ködben) Eginald Schlattner a múlt század középi erdélyi szász életet bemutató trilógiájának harmadik darabja. Időrend tekintetében a két megelőző kötet között helyezkedik el. Míg a többi könyv a korai 40-es években és a kezdődő második világháborúban, illetve a késői 50-es években játszódik, a Das Klavier im Nebel a háború végét és a kommunizmus 1947/48 körüli kiépülését mutatja be, egészen a Tito és Sztálin közötti, 50-es évek eleji konfliktusig.
Kalász Márton, a Magyar Írószövetség egykori elnöke egyike a legelismertebb magyarországi német szerzőknek. A Téli bárány egy soknemzetiségű környezetben magyarországi német sorsokat bemutató regény.
Nagy Abonyi Melinda új regénye mind a Német, mind a Svájci Könyvdíjat megkapta. Az Óbecsén (ma: Szerbia) született magyar írónő könyve új megjelenésként negyedik helyet ért el a keményfedeles könyvek német sikerlistáján.