A Kelet- és Kelet-Közép-Európából való kitelepítés kétségkívül a 20. századi német történelem egyik legtraumatikusabb eseménye. A történéseknek több interpretációja létezik, melyek gyakran egyoldalúak vagy éppenséggel mítoszokat alkotnak. Ez a könyv a különböző nézőpontokat mutatja be és számos tény közlésével igyekszik hozzájárulni, hogy az olvasó objektív képet alkosson az eseményekről.
Continue reading „Eva Hahn, Hans Henning Hahn: Die Vertreibung im deutschen Erinnern”
A magyar alkotmány sok tekintetben a német alaptörvény mintájára készült. Ezért is jó tisztában lenni vele, hogy hogyan működik a német demokrácia, miképp épül fel az államszervezet. Horst Pötzsch könyve a német állam felépítését és működését magyarázza el.
2010-ben ünnepeljük a német újraegyesítés 20. évfordulóját. A változás éve óta felnőtt egy nemzedék, mely személyesen nem élte át az eseményeket, az idősebbek sem emlékeznek minden részletre. Horst Teltschik 1991-ben kiadott naplójában a világpolitikai történések és a szerző gondolatai is helyet kaptak.
Az idegennyelv-oktatás középpontjában többnyire a nyelvtan és a szókincs áll. De tökéletesen csak akkor sajátítható el egy nyelv, ha az ember a mögötte álló népet is megismeri. A német kultúra megismeréséhez Dr. Pátrovics Péter könyve jó kiindulópont.
Continue reading „Dr. Pátrovics Péter: Német kulturális és országismereti kislexikon”
Húsz évvel a német újraegyesítés után gyakran magától értető eseményként gondolunk rá, kevesebb figyelmet szentelünk annak külpolitikai körülményeire. Renata Fritsch-Bournazel könyve a többi európai országnak a német egységről alkotott akkori véleményét vizsgálja.
Continue reading „Renata Fritsch-Bournazel: Europa und die deutsche Einheit”
1945 különleges év a világtörténelemben, eseményeinek egyik legfontosabb helyszíne Berlin volt. A Berlin 1945 című kötet egy 1995-ben, a második világháború végének 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás anyagán alapul.
Continue reading „Reinhold Rürup (szerk.): Berlin 1945. Eine Dokumentation”